Bűzt okádnak a kémények - ki a felelős?

A Dunakanyarban lévő Verőcén csaknem negyven lakos fordult a különböző hatóságokhoz amiatt, hogy a lakóterületükön egyesek háztartási és egyéb hulladékot égetnek, illetve a fém kábelekről az udvaron - szintén égetéssel - távolítják el a szigetelő anyagot. Úgy vélték, hogy a keletkező füst és az abban lévő anyagok károsítják az egészségüket. A hatóságok addig tologatták egymás közt a probléma megoldását, míg az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes közös vizsgálatot indított az ügyben. A jelentés a lakossági fűtési célú hulladékégetéssel szembeni hatósági fellépés hiányosságait ecseteli.
Németh Géza, 2020. szeptember 21. hétfő, 06:40
Fotó: Reuters

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján megjelent 38 oldalas jelentés a történtek ismertetésével kezdődik. Eszerint a légszennyezők házában nem volt bojler, ezért az udvaron, katlanban melegítették a vizet. A katlant és a házban lévő főtő berendezéseket is bűzt eredményező anyaggal fűtötték. Ezt még tetézte, hogy az udvaron kábelt is égettek, így szabadítván meg azt a szigeteléstől. Az udvaron és a közterületen is mindenféle fahulladékot tároltak fűtésre. A jog tiltja a kezelt fahulladék égetését, márpedig a bútor- és egyéb kezelt fahulladék ilyen. Amikor az egyik hatóság embere ellenőrzést tartott, ő a katlanba csak háztartási hulladékot talált bekészítve és ezt nem tartotta szennyezőnek.

A környékbeli lakók többször kezdeményezték, hogy a hatóság tiltsa el a vétkeseket a levegő szennyezésétől, de a legtöbb amit elértek az volt, hogy a bíróság pénzbírságra ítélte az egyik elkövetőt.

A sokoldalas jogi fejtegetéstől eltekintünk, így csak felvillantunk néhányat a biztos által fellelt problémák közül. A nyílt színen már avart sem lehet lakóterületen égetni. A lakások kéményei a közvetlen környéken terítik szét a füstöt és azt, ami - akár az egészséget is veszélyeztető anyag - abban van. A legnagyobb probléma a bizonyítás, vagyis az, hogy adott esetben a füstben volt-e mérgező anyag.

A hatóságok - a helyi jegyzőtől a járási hivatalon át a kormányhivatalig, továbbá a rendőrség és az ügyészség - bizonytalan a füst hatásának a megítélésében. Egy esetben a rendőrség azért szüntette meg a nyomozást, mert a szakértő nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a mérgező anyag meglétét. Az egyes hatóságok hatásköre sem volt tiszta mindig. Ha nem volt joguk intézkedni, nem a megfelelő helyre tették át az ügyet, vagy éppen úgy vélték, hogy az ügy nem az ő asztalukra tartozik, pedig megvolt a jogosítványuk. Csak egy érdekesség: amikor megjelent a helyszínen a tűzvédelmi hatóság embere, ő csak a kéményt vizsgálta, hogy mit tüzelnek abban az nem az hatásköre volt, mivel a kémény nem károsodott.

Idézet a jelentésből: "Megállapítottuk, hogy a járási hivatal a hatáskörébe tartozó hatósági ellenőrzés lefolytatásának, illetve annak eredményétől függően szükséges eljárások megindításának elmulasztásával a panaszosok petíciós jogával, tisztességes eljáráshoz való jogával, továbbá az egészséges környezethez való joggal összefüggő visszásságot okozott." Vagy másik hatósági probléma a jelentésből: "általánosan javasoljuk a környezetvédelmi igazgatás szerveinek, hogy a jogszabályok rendelkezései által meghatározott feladataik ellátása, hatásköreik gyakorlása során felmerülő nehézségeket az együttműködés elvének megfelelő lehetőségük alapján jelezzék az ágazati irányításért felelős miniszternek."

Gondot jelentett a hulladékgazdálkodás fogalmának a meghatározása is. Aki a saját telkén gyűjt hulladékot az vét a hulladékgazdálkodási szabályok ellen, tehát megbírságolható. De kérdés, hogy hulladékgazdálkodásnak minősül-e a hulladék elégetése?

A probléma egyik sarokeleme a szennyezés bizonyítása volt. A jelentés külföldi példákat hoz arra, hogy a hamuból meg lehet állapítani a szennyező anyag fajtáját és hatását, de ehhez megfelelő laboratórium kell, ami nincs. Kozma Ákos ombudsman ezért - egyebek mellett - olyan szakmai iránymutatás kiadását kezdeményezte a környezetért felelős agrárminiszternél, amely a hatóságok számára megfelelő eligazítást nyújt a bizonyítás módjához, a közvetlen és közvetett bizonyítékok megválasztásához és értékeléséhez.

Végül a helyi önkormányzatnak kötelessége a települési környezetvédelmi programjának - a törvényi előírásoknak megfelelő - előkészítése és elfogadása. A jegyző pedig az elhagyott, vagy az illegálisan elhelyezett hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi hatáskörében olyan módon folytassa le az eljárásokat, hogy megelőzhetők legyenek a jelentésben megállapított visszásságok.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2020.09.21 11:11

Be kell tiltani a szegényeket is, nem csak a szegénységi statisztikákat.
A 2/3-dal alkotmányba kell írni, hogy tilos csórinak lenni.
Büntetési tételt is kell szabni rá, mondjuk életfogytot, mert akkor el lehet tenni őket az úri qrmány szeme elöl, és még bűzt sem fognak okozni.
Meg lesz lakója a fideszes támogatott börtönfenntartóknak.
Sőt, Lukasenka most b@ssza böribe az országot, nem is lesz annyi helye. A qrmány átvehetné őket, amiből új pénzük lenne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

LenovoR61, 2020.09.21 09:18

Nem a lakosságot kell basztatni csak azokat a cigányokat akik a kábelt égetik az udvaron . Amúgy meg ha nem volna szegénység akkor rendes fával fűtenénk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html