Cafeteria 2018: zuhan az Erzsébet-utalvány, jön fel a mobil

A juttatásokat terhelő közterhek az egyes meghatározott juttatásoknál csökkentek, emellett az elmúlt évben megjelent több új adómentes juttatási elem (mobilitási célú lakhatási támogatás, diákhitel támogatása). Ezek mentén továbbra is növekszik cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés - adta hírül a Cafeteria Trend Magazin egy friss felmérés alapján.
K. Kiss Gergely, 2018. január 31. szerda, 13:04
Fotó: Napi.hu

Január 1-től ismét mérséklődtek a közterhek, ugyanis az egészségügyi hozzájárulás (eho) kulcsa 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent. A béren kívüli juttatások után 1,18 szorosára kell az szja-t és az eho-t megfizetni, amennyiben a kedvezményes juttatások nem haladják meg a meghatározott keretet, akkor 34,22 százalékos adót köteles a munkáltató fizetni. Az egyéb adóköteles juttatásokra pedig a 40,71 százalékos közteher vonatkozik.

A leggyakrabban biztosított fix juttatások gyakorisága sorrendjében a tavalyi felméréshez képest számos változás történt. Így többek között Erzsébet utalvány a tavalyi 1. helyről 18. helyre, a mobiltelefonhasználat a tavalyi 2. helyről az 1. helyre és a SZÉP Kártya Vendéglátás a tavalyi 3. helyről a 10. helyre került. Leggyakoribb Cafeteria elem továbbra is a SZÉP Kártya (mind három alszámlája). Kedvezményes adózási készpénz a tavalyi 7. helyről a 4. helyre került. A sporteseményre szóló belépő a tavalyi 12. helyről a 9. helyre került - derül ki a Szent István Egyetem, a Cafeteria Trend, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből.

A dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteria összegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. A válaszadóknál a 100 ezer forint alatti cafeteria keret ritka (2 százalék). Emellett egyre gyakoribb (14 százalékos előfordulás) az évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomag. Ez az arány fokozatosan növekedett az elmúlt évek során.

Így alakult át a paletta

Az átlagos juttatási keret 2018-ban a tavalyi értéket 4,5 százalékkal meghaladóan bruttó 390 ezer forintra tehető. A növekedés jellemzően a juttatásokat terhelő adóterhek csökkenésének, illetve az új adómentes elemek alkalmazásának tudható be, de jellemzően a munkáltatók is emelték a kínált összegeket - állapítják meg a felmérésben.

A közlemény szerint az elemek és a járulékok változása egyrészt a készpénz irányában történő gondolkodást és ezáltal a bérként történő kifizetést erősítette, másrészt az is jól látszik, hogy bár önmagában a cafeteria juttatás nem "vízválasztó", ahol már az elmúlt évek gyakorlata alapján beépült a juttatási csomagba, a munkáltatók nem tudnak visszalépni.

A kutatók szerint pozitív tendencia ugyanakkor, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik, ehhez a munkáltatói oldalon is további fejlődésre van szükség.

A felmérés adatai szerint a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti szervezeteknél 100 százalékban vannak juttatások. A 10 fő alatti vállalkozásoknál jóval kevesebb ez az arány, mindössze 67 százalék.

A kutatásról
A felmérésben 683 cég és intézmény vett részt, amelyek közül több mint 50 százalékuk a szolgáltatások és 34 százalékuk pedig az ipar területén működik. A felmérésünkben a döntő többségben kis- és középvállalkozások, illetve mikro vállalkozások vannak jelen, ők a válaszadók 72 százalékát teszik át. A vizsgált szervezetek 28 százaléka viszont a dolgozói létszám szerint nagyvállalat.

HOZZÁSZÓLÁSOK