Cafetériaváltozások és járulékcsökkentés - ezt ígéri a kormány

Bár kétéves költségvetés most nem lesz, de sok olyan peremfeltételt szabott magának a kabinet, amit teljesítenie kell. Ezeket szedte össze a Policy Agenda és nézte meg elemzésében ezek politikai kockázatát.

Az államháztartási törvény módosítása egyes értelmezések szerint lehetővé teszi, hogy a kormány lényegében kénye-kedve alapján módosítsa a költségvetést, és ehhez nem kell az Országgyűlés "engedélye". Ennek kapcsán egyes elemzők már rendeleti kormányzásról beszélnek, illetve lehetőséget látnak a közpénzek teljes eltitkolására.

Ez a módosítás azonban nem a kormány hatáskörét növeli, hanem a nemzetgazdasági miniszterét csökkenti. Azét, aki ugyan ilyenformán továbbra is felelősséget visel a költségvetés betartatásáért, de eljárási kérdésekben a kormány tagjai által megkerülhetővé válik. A módosítás alapján a költségvetés intézménye továbbra is adott, és ennek szabályozásában azért sem kell változtatnia a kormánypártoknak, mert bőséges többségük a parlamentben bármikor lehetőséget biztosít az általuk szükségesnek tartott belső átcsoportosításokra.

Azt azonban, hogy kétéves költségvetésre állna át az ország - ahogy ezt 2001-2002-ben is megtette - cáfolta a kormányzat. Ennek politikailag sem látszik értelme, hiszen a kormány a meglévő többségével miért "félne" a későbbiekben is a költségvetési vitáktól. Azokat ugyanis jó érzékkel eddig is korábbi politikájuk alátámasztására használták fel, és nyilvánvalóan erre készülnek egy évvel a választások előtt is.

Költségvetés alapvetései

A 2017. évi költségvetés kapcsán az elmúlt hónapokban számtalan olyan alapvetés került felszínre, amelyek megrajzolják a kabinet mozgásterét, és amelyek politikai megrendelésként kell, hogy érvényesüljenek. Ezek feszültséget okozhatnak, és felélénkíthetnek majd olyan vitákat, amelyeknek pedig éppen a lezárásán dolgozik a kormány. Öt olyan ügyet-témát szedtünk össze, amelyek problémát okozhatnak, és amelyekre érdemes lesz figyelni:

• nullás költségvetés: a miniszterelnök kijelentette, hogy az országnak át kell állnia hiány nélküli költségvetésre. Ez természetesen a bevételek jelentős emelésével, vagy a kiadások csökkentésével járna. Ez jelentős feszültségek nélkül nyilván nem kivitelezhető, ezért ha nincs egy szerencsés jótevő (pl. valamelyik multinacionális cég a kedvezőbb magyar adórendszert felhasználva nálunk adózza le nem itt megtermelt jövedelmét), akkor a nullás költségvetést nem lehet megvalósítani. Miután azonban a kormány politikai értelemben nyilván be akarja tartani ígéretét, ezért kettéválasztják a működési kiadásokat és a fejlesztési kiadásokat, és így kimutatható, hogy fejlesztések nélkül valójában most is "önfenntartó" lehetne az ország. A nemzetgazdasági miniszter arra is utalt, hogy ha már nem lenne a magas adósságállomány utáni törlesztési és kamat-kötelezettség, úgy lényegében a jelenlegi deficitünk sem lenne.

• cafeteria-ügy: az Európai Bizottság előtt elbukott az a magyar cafeteria-rendszer, amely monopolhelyzetbe hozta a piacon az államot. Így a rendszer átalakításra szorul, és ennek kapcsán a miniszterelnök egy nyílt kettős bérrendszerről kezdett beszélni, ahol az egyik elem egy "készpénzes" (helyesen egy adó- és járulékteher nélküli pénzbeli) juttatás lenne a korábbi étkezési utalványok, és egyéb juttatások helyett. Miután ebben a kérdésben sok ismeretlen van, ezért az átalakítás eredménye nem megjósolható, de az biztos, hogy vitákat fog generálni.

• kisebb állam: a kormány "beleszeretett" abba a megközelítésbe, hogy a gazdasági növekedés gátja a túlzott bürokrácia, ezért szűkíteni kell az államot, csökkenteni az itt dolgozók számát. A jövő évi költségvetésben pedig ennek meg kell jelennie, hiszen ez leépítéseket jelent, és újabb átalakításokat. Ez a folyamat már meg is kezdődött a háttérintézmények kapcsán.

• járulékcsökkentések: a kormány a vállalkozói érdekképviseletekkel tartott egyeztetések alapján a járulékok csökkentését tervezi már jövőre is. Ennek mértéke, és köre azonban még nem ismert, de ha az így megmaradt pénzek nem forognak vissza a gazdaságba, és nem hoznak létre új munkahelyeket, akkor komoly bevételcsökkenéssel jár majd ez a lépés.

• béremelések kérdése: a gazdaságban egyre nagyobb a feszültség az alacsony bérek, és a munkaerőhiány miatt. A kormány lépéskényszerbe kerül, ami nem csak a minimálbéreket és a garantált bérminimumot jelenti, hanem a munkavállalói adóterheket, főképpen a személyi jövedelemadót. A 2017. évi költségvetésben kérdéses, hogy a kormány továbbmegy-e az adócsökkentések útján, vagy inkább a korábban a munkaadók által kifogásolt vállalkozói terhek csökkentésére helyezi a hangsúlyt. Ez utóbbi elmaradása komoly "támadási lehetőséget" jelentene.

Ami még probléma lehet

Nem csak a kormány által korábban meghatározott alapvetések nehezítik a jövő évi költségvetés elkészítését, hanem a felszínre került szakpolitikai ügyek is. Ilyennek tartjuk a közoktatás és az egészségügy kérdését. Politikai szempontból az elmúlt hónapokban világossá vált a választók jelentős része számára az, hogy mindkét területen súlyos problémák vannak, amelyeknek egyik oka a pénzhiány - írja a Policy.

A kormány tehet úgy, hogy hatékonyabb működéssel ugyanannyi pénzből működteti a rendszert, mint most, de ez csak újra és újra felszítja az elégedetlenséget. Ezért megoldást kell találnia arra, hogy az évközben a rendszerbe "pumpált" forrásokat (így pl. a KLIK év közbeni támogatásai, és a kórházak szinte rendszeres konszolidálása) beépítse a költségvetésébe, és ezzel be is mutathatja, hogy igyekszik kezelni ezeket a problémákat.

Politikailag neuralgikus terület a felduzzasztott közmunkarendszer is, kérdése, hogy a kormány mit kezd ezzel. Az idei érvre tervezett 340 milliárd forint - korábbi számításaink szerint - túlzott, ezért a kormány itt majd biztosan talál átcsoportosítható pénzeket. Az a kérdés, hogy a jelenlegi mértéket sikernek tekintik-e és változatlannak tervezik, vagy nem merik vállalni azzal, hogy nincs már igény erre a nagy rendszerre - olvasható Policy Agenda elemzésben.