Érdemes erre is figyelni - nagyot változott a Cégtörvény

Múlt heti cikkünk bemutatta a július 1-jén módosult Cégtörvény (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény) néhány fontos változását. Ez a második rész, amely a végelszámolás, az automatikus adatmódosítás és a beszámoló megküldésének új szabályait ismerteti.
Napi.hu, 2018. július 22. vasárnap, 15:45

Dr. Nagy Barbara ügyvéd írása.

Egyszerűsített végelszámolás

A módosítás egyik legfontosabb újdonsága, hogy kiszélesíti az egyszerűsített végelszámolásra jogosultak körét. Korábban kizárólag közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.) és egyéni cég folytathatott le egyszerűsített végelszámolást.

Idén július 1-jétől már minden cég - így pl. korlátolt felelősségű társaság (kft.), zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) is - igénybe veheti ezt a lehetőséget, azzal az új feltétellel, hogy nem lehet könyvvizsgálatra kötelezett a társaság. Számos alkalommal előfordul, hogy egy cég, habár nem köteles rá, alkalmaz könyvvizsgálót. Az egyszerűsített végelszámolás ebben az esetben is alkalmazható.

Korábban számos kritika érte az egyszerűsített végelszámolás jogintézményét, mondván, hogy csak nevében egyszerű, a gyakorlatban igen formális eljárásról volt szó. Ezen is próbál változtatni a Cégtörvény. Újdonság az is, hogy egyszerűsített végelszámolás esetén nem szükséges végelszámolót kinevezni, a végelszámoló feladatait a cég vezető tisztségviselője látja el.

A végelszámolás elhatározását a jövőben kizárólag az adóhatósághoz kell bejelenteni. Nem szükséges tehát a cégbíróság megkeresése. Az adóhatósághoz bejelentett adatokról a cégbíróság közvetlenül értesül, és annak alapján maga intézkedik a végelszámolásról szóló közlemény közzétételéről, így a közlemény közzétételének és a cégbíróság előtti jogi képviseletnek a költsége a jövőben nem terheli a céget.

A Cégtörvény változásáról szóló írás első része itt olvasható.

Végelszámolás

Az általános szabályok szerinti végelszámolásnál is van néhány módosítás, ilyen például, hogy az egy éven belül le nem záruló végelszámolások esetén nem kell már az elhúzódás okairól szóló tájékoztatót készíteni és a cégbíróságnak benyújtani.

A hitelezők követeléseiről készült jegyzékét sem kell már benyújtani a cégbíróságra, azonban a követelések besorolásáról már nem csak a vitatott, hanem minden követelés hitelezőjét értesíteni kell.

Változott több határidő is, így a hitelezői igénybejelentés visszaigazolása megadására vonatkozó határidő 30 napról 60 napra nőtt, a végelszámoló jogszabálysértő intézkedése miatti kifogás megtételére pedig a korábbi 8 nap helyett már 30 napon áll rendelkezésre.

Rögzítette továbbá a jogszabály a tagok egyetemlegesen felelőségét a Vagyonfelosztási javaslatban szereplő vagyonelemek helytelen értékelése esetén.

Adatmódosítás automatikusan

Az állami nyilvántartások közötti adatkapcsolat megteremtése révén a jövőben a cégbíróság automatikusan, illetve hivatalból jegyzi be a természetes személyek személyazonosító adatainak és lakcímének változását. A cég tagjai az első létesítő okirat módosítással egyidejűleg kötelesek átvezetni a változásokat a létesítő okiratban.

Ugyancsak értesül a cégbíróság a bejegyzett személy elhunytáról. Amennyiben az elhunyt személy a cég képviseletére jogosult, vagy felügyelőbizottsági tag volt, a cégbíróság törli a cégjegyzékből, és szükség esetén felhívja a cég figyelmét a jogi teendőkre, amelyek elmulasztása a cég megszűnéséhez is vezethet.

A beszámoló megküldése

A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót továbbra is elektronikus úton, személyre szabott ügyintézési felület útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni, azonban a jövőben nem pdf formátumban, hanem a felületen elérhető program segítségével.

A szerző dr. Nagy Barbara ügyvéd.

Fotó forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK