Magyarország egészen 2021. január 1-ig nem tett eleget az Európai Unió, a cigaretta jövedéki adómértékéről szóló irányelvének.

Ez úgy szól, hogy a cigaretta jövedéki adójának

QP | Quality Placement
  • legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és
  • el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
  • vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.

Magyarország - más uniós tagállamokkal együtt - a követelmények teljesítéséhez 2017. december 31-ig átmeneti időszakban részesült, azonban a határidőre sem teljesítette a követelményeket - áll a bíróság közleményében.

A keresetet még az Európai Bizottság nyújtotta be. A csütörtöki ítéletben megállapították,

hogy Magyarország a cigarettákra kivetett teljes jövedéki adó mértékének a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár 60 százalékánál alacsonyabb szinten tartásával, és ezzel egyidejűleg 1 000 darab cigarettára 115 eurónál kevesebb jövedéki adó kivetésével, nem teljesítette az irányelv által az adómérték legalacsonyabb szintje vonatkozásában előírt kötelezettségét

A felek beadványaiból kiderül, hogy a magyar jövedéki adó mértéke 2021. január 1-jétől kezdődően már eléri a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának 60 százalékát.

cigaretta jövedéki adó
Infogram

A jövedékiadó-emelés következtében az elmúlt években kilőtt a cigaretta ára, most tavasszal eljutottunk az 1700-1800 forintos dobozonkénti árig. Sok magyar választ alternatív megoldásokat, van, aki tölt vagy áttér a szivarkára, amelyek között sok termék olcsóbb ám lényegesen rosszabb minőségű, mint a cigaretta.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy miként alakult az egyes dohánytermékek szabadforgalomba - vagyis trafikokba - kerülő mennyisége. A szivarkánál egyértelmű a növekedés, a finomra vágott dohány és a cigaretta esetében az elmúlt 1-2 évben stagnálás látható.

Dohány szabadforgalom
Infogram

Hogy a kormány miért nem élt korábban az adóemelés lehetőségével és várta meg az elmarasztaló bírósági ítéletet azt nem tudni, de köze lehet a dohány-kiskereskedelem 2012-es átalakításához és a nemzeti dohányboltok megjelenéséhez. Akkoriban erősen drágult a cigaretta és ha még ezt tetézik egy vaskos adóemeléssel, akkor lehet, hogy sokan (még többen) a feketepiac felé fordultak volna.

Emellett a 2010-es áfa-emelés is hatott a dohánytermékek árára. Iparági szakértők szerint a cigaretta árazásánál figyelembe kell venni a szomszédos országok árszintjét, hiszen nem cél, hogy meginduljon a csempészet, vagy hogy az emberek a határon túl vegyék meg nagy tételben a dohányárut. Az árharmonizációt nem segítik ez európai uniós szabályok, több tagállam szorgalmazza többek között azt, hogy a "60 százalékos szabályt" töröljék el.

A kormány azért nem igyekezhetett az adóemeléssel 2010 után, mert akkor még nem tűnt realitásnak a jelenlegi forintárfolyam.