Rég láttak ekkora drágulást a dohányosok

Mozgalmas év volt 2019 a dohányosok számára: a folyamatos adóemelés egyre több pénzt vett ki a zsebükből, ennek ellenére egyre többen választják a drágább cigarettát a vágott dohány helyett. Az év egy uniós figyelmeztetéssel indult.
Szász Péter, 2019. december 31. kedd, 11:03
Fotó: Getty Images

2019 erősen indult a dohánypiacon, ugyanis az Európai Unió megelégelte, hogy Magyarország - egyetlen uniós országként - komoly lemaradásban van a cigaretta jövedéki adójának minimumszintre emelésében. Magyarország azon tagállamok közé tartozott, amelyek 2017-ig kaptak haladékot a minimális szint elérésére, azonban ez 2019-re sem jött össze annak ellenére, hogy 2011 és 2019 között tíz alkalommal emeltek az adó mértékén.

Az unió szabályai szerint a cigaretta jövedéki adójának

  • legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és
  • el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
  • vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.

Most úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány elkötelezte magát amellett, hogy megfeleljen az uniós szabályoknak, idén kétszer emelt 2021-ig pedig még háromszor fog. A következőre holnap kerül sor, így ezer szálanként 20 500 forintot, és a súlyozott átlagár 23 százalékát kell jövedéki adó formájában befizetni, de minimum 33 500 forintot.

Közben a kabinet a cigaretta legfőbb helyettesítő termékének, a vágott dohánynak az adóját is emelte, bár annak adója megfelel az uniós minimumkövetelményeknek. Jelenleg minden kilogramm finomra vágott dohány után 19 160 forint jövedéki adót kell fizetni, tavaly év végén ez még csak 17 820 forint volt, 2020. első napjától pedig 20 100 lesz.

Az adóemelés érződött az árakon is. A KSH adatai szerint a dohánytermékek 2017-ben 7,3, 2018-ban 8,1 százalékkal drágultak, idén viszont az első 11 hónapban már 11,5 százalékkal.

Többet költöttek a dohányosok, de csak a drágulás miatt

Magyarországon 2019 első háromnegyed évében 566,4 milliárd forint értékben fogytak dohánytermékek a trafikokban, ez 11,2 százalékkal több,mint 2018 hasonló időszakában. Ha viszont ehhez hozzávesszük, hogy január és szeptember között közel 11,4 százalékkal drágult ez a termékcsoport, akkor az derül ki, hogy a megvásárolt mennyiség minimális mértékben csökkent.

A KSH nem méri külön a cigaretta, a vágott dohány és a szivarka forgalmát, azonban a NAV jövedékitermék-statisztikájából több minden kiderül. A most novemberrel végződő évben például 8,28 milliárd szál cigaretta került a nemzeti dohányboltokba, ez 144 millió szállal több, mint egy évvel korábban.

Ezzel szemben viszont vágott dohányból 4,28 millió kilogrammot szállítottak ki, amely 630 ezer kilogrammal kevesebb az egy évvel korábbinál. Vagyis idén a cigaretta forgalma emelkedett, a vágott dohányé pedig csökkent.

A nem túl jó minőségű szivarkából közel 610 millió szálat vittek a trafikokba, ez 50 millióval több, mint egy évvel korábban.

Mindezek eredménye az lett, hogy az első 11 hónapban az államkasszába 337,8 milliárd forint jövedéki adó folyt be a dohánytermékek után, amely 22,6 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal magasabb, mint 2018 hasonló időszakában.

Egyre kevesebb a koncesszióval működő dohánybolt

Közben egyre kevesebb koncessziós nemzeti dohánybolt működik az országban, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) 2015. áprilisa óta nem írt ki új pályázatot, hanem azóta csak spontán kijelöléssel, pályázat nélkül ítéltek oda trafikokat a kiválasztottaknak. 641 kijelölt trafikos van az országban, közülük feltűnően sok tartozik a Coop lánchoz.

Nemcsak kis falvakról van szó, hanem budapesti, szombathelyi és soproni boltokról is. Tavaly novemberben még 601 volt a kijelölt trafikosok száma, idén májusban pedig 615 egység. Tehát azóta még 26 nemzeti dohánybolt működik állami pályáztatás nélkül, spontán kijelöléssel. A rendes koncessziós trafikok száma közben 5273 darabra csökkent a NAV listája szerint, egy éve még 5334 koncessziós dohánybolt működött, májusban pedig ez a szám 5304 darab volt.

563 olyan kis falu is van az országban, ahol egyáltalán nem lehet cigarettát vásárolni, mert se koncessziós, se kijelölt trafikos nincsen. Ezeket az NDN Zrt. egyszerűen ellátatlan településeknek nevezi - ezek többsége baranyai, somogyi, szabolcsi, zalai község.

HOZZÁSZÓLÁSOK