Az MNB monetáris tanácsban (MT) a március 24-i kamatmeghatározó ülésen egy tag (Cinkotai János) csak tíz bázisponttal vágott volna, míg a többiek (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László) a 15 bázispontra voksoltak, így alakult ki az 1,95 százalékos új alapkamat - derül ki a rövidített jegyzőkönyvből.

Eszerint az MT megítélése szerint a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az árstabilitási cél elérésével. Az infláció idén jelentősen az inflációs cél alatt maradhat, csak az előrejelzési horizont végére emelkedhet 3 százalék közelébe. A hazai gazdaság növekedése élénk ütemben folytatódhat, melynek fő mozgatórugója a belső kereslet maradhat. A magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.

Összességében a monetáris kondíciók változatlanul lazának tekinthetők, így a globális kamat- és likviditási környezet továbbra is támogató. A tanács megítélése szerint az infláció rövid távon számottevően elmaradhat az inflációs céltól, az csak az előrejelzési horizont végén emelkedhet 3 százalék közelébe. Az inflációs várakozások elmúlt időszakban megfigyelt stabilizálódása hozzájárulhat ahhoz, hogy a belső kereslet élénkülése mellett az árazás és a bérezés középtávon is az inflációs céllal összhangban alakulhasson.

Lefelé mutató kockázatokat látnak

Az MT úgy látja, hogy a decemberi Inflációs jelentéshez képest összességében erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A márciusi Inflációs jelentés alappályája mellett három alternatív forgatókönyvet azonosítottak, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak.

  • A tartós eurózóna deflációval számoló forgatókönyv a növekedésre és az inflációra nézve lefelé mutató kockázatot jelent, így az inflációs cél elérését az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók biztosítják.
  • A geopolitikai problémák elhúzódása a külső kereslet visszaesése mellett a kockázati prémium emelkedését okozhatja, melynek nyomán az árfolyamgyengülés megnöveli az inflációs nyomást, így az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését szigorúbb monetáris politika biztosítja.
  • A költségsokkok másodkörös hatásainak erősödését feltételező alternatív forgatókönyv megvalósulása esetén az inflációs várakozások céltól való elszakadása következtében a nominális bérdinamika is érdemben alacsonyabb pályára kerülhet. Mindez középtávon alacsonyabb inflációs nyomást eredményezhet, ami az alappályánál lazább monetáris kondíciókat tesz szükségessé az időszak során.

Nyugodtan vághatunk, de

A Monetáris Tanács megítélése szerint - a márciusi Inflációs jelentés üzeneteivel összhangban - az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat, ezért a tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött.

Az alapkamat csökkentését az összes tanácstag, egyöntetűen támogatta. A döntés során több tanácstag hangsúlyozta, hogy a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésének alappályája az irányadó ráta csökkentése felé mutat, amellyel összhangban az elmúlt hónapokban nőtt az MNB mozgástere.

Néhány döntéshozó hozzátette, hogy jelenleg a kedvező pénzpiaci környezet mellett a pénzügyi stabilitási szempontok is támogatják a monetáris kondíciók lazítását. Az alapkamat csökkentésének mértékét illetően a döntéshozók túlnyomó többsége az irányadó ráta 15 bázispontos mérséklését támogatta, amelyet azzal magyaráztak, hogy az összhangban van a jegybank korábbi óvatos magatartásával és a piaci várakozásokkal, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát, illetve előretekintve megfelelő mozgásteret biztosít a lazítási ciklus folytatására.

Cinkotai a Fed miatt óvatosabb lenne

Egy tanácstag ennél óvatosabb lépés mellett foglalt állást, melyet a gazdaság ciklikus pozíciójával és a Fed közelgő kamatemelése nyomán felmerülő pénzügyi stabilitási szempontokkal indokolt.

A döntéshozók egyetértettek abban, hogy az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja.

Maradt a három százalékos inflációs cél

A tanács az ülésen az irányadó ráta értékének megvitatása mellett végrehajtotta az inflációs cél esedékes felülvizsgálatát. Ennek eredményeképpen az MT az inflációs célkövetés keretrendszerének rugalmasabbá tételéről döntött, és úgy határozott, hogy a jegybank árstabilitási mandátumát továbbra is a KSH által közzétett nemzeti fogyasztóiár-index változásának 3 százalékos értékében állapítja meg, ami mellett egy ex ante +/- egy százalékpontos toleranciasávot jelöl ki.

Néhány döntéshozó rámutatott, hogy amellett, hogy újra esedékessé vált az inflációs cél felülvizsgálata, a kamatcsökkentési ciklus újraindítása kedvező környezetet biztosított a bejelentésre. A tanácstagok ezzel is azt kívánták megerősíteni, hogy továbbra is a 3 százalékos inflációs célt kívánják elérni.

A döntéshozók többsége fontosnak tartotta annak hangsúlyozását, hogy a 3 százalék +/- százalékpontos sávot toleranciasávként és nem célsávként értelmezik, azaz továbbra is a 3 százalékos sávközepet célozzák, nem a 2-4 százalékos sávot. Ennek jegyében továbbra sem tolerálják a sávközéptől jelentősen és tartósan eltérő inflációs rátát, és egyetértettek abban, hogy a sáv annyit jelenít meg, hogy amennyiben előre nem várt sokkok hatására ingadozik az infláció, akkor azon átmenetileg keresztülnézhetnek.

Az inflációs célkövetés keretrendszerének rugalmasabbá tételét, így a 3 százalékos inflációs cél körüli ex ante toleranciasáv bevezetését az összes tanácstag egyhangúlag támogatta - olvasható a dokumentumban.