Csaba László: Nagy válság közeleg

A magyar gazdaságnak sem a viszonylagos, vagyis az ország saját ligájában játszó államokhoz képesti teljesítménye, sem az ország egyedi mutatóival mérhető teljesítménye nem mondható jónak - mondta Csaba László közgazdász a Qubit.hu-nak adott interjúban. Véleménye szerint a következő nagy gazdasági válság már közel van, csak éppen az időpont és a visszaesés mértéke nem ismert.
Domokos László, 2019. november 5. kedd, 19:30
Fotó: Reuters

Az azonos ligában játszó országokhoz képest szinte minden mutatóban jelentős a lemaradás, az egy főre jutó jövedelemben éppúgy, mint a versenyképességi mutatókban. Egykori éllovas pozíciónk az előző évtizedben egyértelműen elveszett, a mostani évtized pedig, amelynek a végét tapossuk, egyértelműen elvesztegetett évtized volt. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk - mondta Csaba László közgazdász, a CEU egyetemi tanára a portálnak.

Figyelmeztető, hogy a foglalkoztatottak 10-15 százaléka külföldre távozott ebben az évtizedben. Az országon belül pedig nincs megfelelő mennyiségű befektetési lehetőség. A nemzeti bank apparátusa, még ha szépen becsomagolva is, évek óta azt kommunikálja, hogy ha nem változik a gazdaságpolitika, nagyon nagy baj lesz. Nemzeti banki elemzők szerint a bankon kívül vélhetően el sem olvassák a jelentéseiket - fogalmazott a közgazdász.

Ahová a 2008-2009-es gazdasági válság után elértünk, az nagyjából a 2006-2007-es szint. Ez nem egy nagy teljesítmény, a víz tetejére a leszorított labda általában magától is visszatér. Ráadásul nem szükségszerű, hogy egy válság után feltétlenül felvirágzás következzen.

A közgazdászok között örök vita, hogy szükségszerű-e egy országnak stagnálnia, miután elér egy bizonyos fejlettségi szintet. Szerintem nem az. Legfejlettebb európai országként nem lassult le Luxemburg gazdasági növekedése, mint ahogy nem lassult Svédország, Dánia, Németország gazdasági növekedése sem. Hasonlóan kiemelkedő teljesítményekre a világ más régióiból is lehet példákat hozni: miközben Japán gazdasága negyedszázada stagnál, a hasonló szinten lévő Dél-Korea gazdasági növekedése ellenben töretlen - sorolta Csaba László.

Jön a válság, csak mikor?

Ráadásul 10-12 évenként valóban szükségszerűen bekövetkező válságokra a társadalmak éppúgy nem tudnak felkészülni, miként az immár másfél száz éve a mérsékelt égövön üzemelő MÁV-ot is folyton meglepetésként éri, ha esik a hó. A válságokról nem lehet tudni, hogy pontosan mikor kezdődnek el és mekkora lesz a visszaesés mértéke. De a legfontosabb tényező, amely miatt a válságok a meglepetés erejével vetik vissza a gazdaságot, az a társadalmi tanulóképesség hiánya. Az évek során ugyanis a fékek fokozatosan eltűnnek a rendszerből, az autó pedig egy nagyobb kanyarban fejre áll.

Jó példa erre az ingatlanpiac. A bulinegyedben, ahol a négyzetméterárak elérték a korábban kiemelt budai kerületekben jellemző szinteket, már most sem jó befektetés lakást venni. Amellett, hogy nem jó a levegő, a környék miatt nem jó a lakások használati értéke sem, így lakhatásra a jelenlegi áron nem éri meg itt lakást venni, viszont a négyzetméterár olyan magas, hogy már kiadásra sem éri meg itt befektetni, mert nem hozza be az árát. Ha pedig elterjed a híre, hogy a lakásbiznisz már nem jó üzlet, mindenki egyszerre akar kiszállni.

Az összeomlás, még ha nem is lehet tudni, hogy pontosan mikor következik be, belátható közelségbe került

- fogalmazott az egyetemi tanár. Miközben az Egyesült Államokban gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, a jegybank mégis kamatot csökkent. Ennek kizárólag az lehet a magyarázata, hogy olyasmit észlelnek az ingatlan- vagy a részvénypiacokon, ami miatt arra számítanak, hogy kamatcsökkentés nélkül ezek a részvénypiacok visszaesnének. Hasonló jelekből egyértelműen érzékelhető a német gazdaság lassulása is.

Véleménye szerint a következő válság nagyobb lesz, mint az előző volt, még ha az 1929-től 1933-ig tartó nagy gazdasági világválság következtében kialakult általános nyomorra nem is feltétlenül kell készülni. Minél alacsonyabb ugyanis a kamatszint, és minél alacsonyabbak a haszonkulcsok, annál hatalmasabb pénzmozgásokra kell számítani, ami szavatolja, hogy a bukás is nagyobb lesz.

A válságoknak háromféle hasznuk biztosan van:

  • kiigazítják a válság előtt létrejött aránytalanságokat,
  • eltávolítják a döntési pozícióból a rosszul döntő vezetőket,
  • a krízis, az eredeti görög kifejezés értelmében lehetőséget is jelent: az új, korábban elnyomott státuszban vegetáló szereplők újjáépítik a gazdaságot.

HOZZÁSZÓLÁSOK