Novemberben belépett a 20 órától megszabott kijárási korlátozás és a 19 órás boltzár. Ráadásul a 19 órás boltzár igazából az élelmiszeres és drogériás boltokat érintette, az iparcikkeseket alig, hiszen ott a boltok általában 18 órakor zárnak, így a nagyobb szakáruházak és a plázás boltok estek a korlátos körbe.

Az egy főre jutó boltos költekezést nézve jókora különbségek vannak az egyes megyék lakói között - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. Gazdasági fejlettség, közlekedési viszonyok, településszerkezet, idegenforgalom (főleg, ha letiltják), belföldi turizmus befolyásolja a boltos piac megyék közötti különbözőségeit, de a döntő szempont a bér. Nyilván a kijárási korlátozás ütötte a legnagyobbat a pénztárcákon, de az átutazás, munkába járás távolabbi helyekre is nehezebb volt. A járványhónapokban teljesen kiesett a külföldiek vásárlása és a belföldi turizmus boltos ága is.

Kapcsolódó

Szerepet játszhatott az is, hogy munkahelyek szűntek meg, de az eddig ismert adatok alapján az őszi hónapokra javult a foglalkoztatottság. Az őszi hónapokban végül szerény mértékben elmaradva, de az előző évi szint alatt mozgott a boltos világ (volumenben a 98 és 100 százalék közötti sávban).

Az őszi hónapok (szeptembertől novemberig) a nyári felfutást követően alapértelmezésben lusta időszaknak számítanak a boltokban. Az egy főre jutó költekezésben is látszik ez, hiszen júliusban és augusztusban a Balaton parti megyék lepipálták Budapestet és Pest megyét is (ebben persze volt némi járványhatás). Szeptemberben a pénztárakban hagyott pénz alapján visszaesik a költekezés a nyárihoz képest, ezt követően októberben nagyobbra nyíltak a pénztárcák, de novemberben megint inkább spórolnak a vásárlók.

A különbség azonban az erősebb október és a nála gyengébb november között 2020-ban nagyobb volt, mint például 2019-ben, ami alapvetően a járvány miatti óvatosságra és korlátozásra vezethető vissza. Az élelmiszeres piac még tartotta magát, de az iparcikkes nagyot zuhant, pedig csak a boltok vannak nyitva, kevés szolgáltatóhellyel együtt, nincs is hol máshol költekezni.

A megyés olló az év elejihez képest záródott valamelyest, hiszen januárban és februárban a

fővárosiak közel kétszer annyit költekeztek a boltokban

az egy főre jutó vásárlások értékét nézve, mint a szabolcsiak, vagy a nógrádiak.

Az áprilisi piaczuhanásban még kisebb lett a megyés olló, 35 ezer forint, lévén az iparcikkes boltzár miatt sokkal kevesebb helyen lehetett vásárolni. A nagy márciusi spájzolás 10 százalékot dobott a hagyományos boltos mérlegen az egy főre jutó költekezést nézve: a januári 90 ezer forintról 99 ezer forintra ugrott úgy, hogy március második felében már csak 15 óráig lehettek nyitva az iparcikkes boltok. Az áprilisi zuhanás, majd a kapaszkodás során októberre ez az összeg már 100 ezer forint fölé csúszott, 103 ezer forint lett belőle. De jött a november és a kisebbre nyíló pénztárcák időszaka, aminek az eredménye, hogy 4 ezer forintot megfogtak a vásárlók.

Budapesten 2020 áprilisában az év eleji havi 212 milliárd forintról áprilisra 147 milliárd forintra esett a boltos vásárlások értéke. Ez egyharmados zuhanás, a legnagyobb vásárlóerő mellett. Nógrád megyében csak 2,2 százalék volt a visszaesés, a havi forgalom az év eleji 12 milliárdról márciusban 14 milliárdra még nőtt is, onnan majd 12 és fél milliárdra ment le. Győr-Moson, Zala, Csongrád és Baranya megyékben is 17-18 százalék körül szóródott a visszaesés.

A megyék között azonban jókora különbségek alakultak ki, amelyek részben visszaköszönnek az egy főre jutó boltos vásárlások mérlegében. Azért csak részben, mert Budapest boltos világa ugyan több mint tizedét elbukta novemberben is a korábbinak (egyebek mellett a külföldi turizmus megszűnte miatt), de még így is itt jutott a legnagyobb összeg az egy főre jutó boltos költekezést nézve.