Csak a papírformát hozzuk - érdemi reformnak nyoma sincs

Az államháztartás (nemzetközi megítélésben kulcsszerepet betöltő, a gazdasági ciklus és az egyszeri tényezők hatásaival korrigált) úgynevezett strukturális deficitje a GKI Gazdaságkutató Zrt. gyorsbecslése szerint a 2009 évi 3,1 százalék után 2010-re 4,2 százalékra, 2011-re pedig 5,5 százalékra emelkedik - áll a GKI gyorselemzésében.
NAPI, 2010. november 8. hétfő, 17:55

A GKI a nyugdíjpénztári átlépéseknél 50 százalékos arányt feltételez, a különadókat egyszeri bevételnek tekinti. A gazdaságkutató megállapítása szerint ilyen magas hiány 2006 óta nem volt, amikor a strukturális deficit mértéke 8,8 százalék volt.

Az elemzés ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a 2011. évi GDP-arányos 2,94 százalékos államháztartási hiánycél formálisan megfelel a piaci elvárásoknak, s (minimális eltéréssel) az elfogadott konvergenciaprogramnak, de a közpénzügyek mélyén egyensúlyi szempontból kedvezőtlen fordulat megy végbe, s ez tükröződik a strukturális költségvetési deficitben.

A jövő évi költségvetést elemezve a GKI szakértői rámutatnak arra, hogy a kamatok nélküli konszolidált kiadások összességében mintegy 9 százalékkal, a dinamikusan felfutó EU-programokat leszámítva pedig az inflációt követően nőnek, érdemi szerkezeti reformnak nincs nyoma.

A bevételeknél hatalmas kiesést okoz az elemzés szerint az egykulcsos szja bevezetése és a gyerekkedvezmény növelése, a társasági adó 10 százalékos, kedvezményes sávjának kiterjesztése, valamint a munkaadói járulékoknál bevezetett plafon.

Ennek következtében - mivel nincs kiadáscsökkentés - a kormány az idei (főleg ágazati különadóból származó) 400 milliárd forint után jövőre már 1200 milliárd forintot elérő rendkívüli bevételt épít be a költségvetésbe. Ez egyrészt az egyéni nyugdíjpénztári tagdíjak (360 milliárd forint) eltereléséből, másrészt a tb-rendszerbe visszalépőktől remélt vagyonátadásból származik, mivel ez utóbbiból 530 milliárd forint folyó bevétellé minősítése és azonnali felélése történik meg.

A GKI szerint kérdéses, hogy ezt az elszámolást megengedi-e az Eurostat. Szakmai szempontból az áthozott vagyonnal teljes egészében az államadósságot kellene csökkenteni, már csak azért is, hogy az állam távlatilag képes legyen az átlépők majdani nyugdíjainak nyugdíjpénztárak helyetti finanszírozására.

A gyorselemzésben a GKI felhívja a figyelmet arra, hogy a jövő évi költségvetés egyensúlyi céljára nézve kockázatot jelent, hogy a választott elszámolási módszerek és az alkalmazott adóintézkedések jelentős része hazai vagy EU-döntések miatt meghiúsulhat. Ha ezt esetleg sikerül is elkerülni, jelenleg nem látható, hogy a kieső egyszeri bevételeket hogyan lehet majd 2012-2013-ban pótolni. A gazdaság növekedése és fehéredése erre önmagában nem lehet képes. 

A gazdaságkutató szerint ha a konvergencia programban és/vagy legkésőbb a 2012-es költségvetési javaslat benyújtásakor nem sikerül a költségvetés fenntarthatóságának hiteles - mindenekelőtt a kiadások átalakításával történő - bizonyítása, a magyar államadósság piaci finanszírozása jelentősen megdrágul, sőt 2012-ben - a megugró törlesztési kötelezettségekre tekintettel - ismét ellehetetlenülhet.

HOZZÁSZÓLÁSOK