Egy ideig úgy tűnt, hogy az országba tervezett három gigantikus szórakoztató komplexum közül a budapesti áll legközelebb a megvalósuláshoz. A Plaza Centers csoporthoz tartozó fejlesztő nagyszabású terveiben 35 ezer négyzetméter beépítésével kalkulált. Többek közt 2600 négy- és ötcsillagos szállodai szobát, 3500 fős konferencia-központot, a Soho stílusában épülő szórakoztatónegyedet képzelt el a szigetre, üzletekkel, színházakat, múzeumot, mélygarázst, éttermeket és a vízi adottságokat kihasználva 300 hajó kikötését lehetővé tévő mólót, valamint nagy sétahajók számára is alkalmas kikötőt építene. A fejlesztő bőkezűen bánt a közcélú fejlesztések terveivel is, ezek között szerepel a sziget és az Árpád híd közvetlen közlekedési kapcsolatának kiépítése, a K híd át- vagy újjáépítése 4 sávossá, egy alagút a Szentendrei út, Bogdáni út kereszteződése és a sziget között. Az Óbudai (Hajógyári)-sziget déli részén fekvő mintegy 32 hektárra megálmodott központ 2008-ban megnyerte a koncessziós pályázatot, majd 2009 tavaszán az Álomsziget-projektet nemzetgazdaságilag kiemelt fejlesztéssé nyilvánították, ezzel is gyorsítva és egyszerűsítve a megvalósítást. Úgy tűnik azonban, hogy ez a minősítés nem érte el a célját, mert építési engedélyért a fejlesztő azóta sem folyamodott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz, a kiemelt fejlesztés építési hatóságához.

Az időközben az ókori romok, a Hadrianus-palota feltárásába belefeledkezett fejlesztő szeptember vége előtt amúgy sem indíthatná el az építési engedélyezést, mivel a projekt számára kiadott környezetvédelmi engedélyeket civil környezetvédők az év elején megtámadták, és a tárgyalássorozat eredményeként a Fővárosi Bíróság május végi határozatában szeptember 23-ára halasztotta a folytatást - tudta meg a Napi. A Polgári Közhasznú Jogvédő és Környezetvédő Egyesület az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség határozatának hatályon kívül helyezéséért folyamodott, mivel annak elbírálásakor nem vonták be a szakhatóságokat, valamint csak a beépítés bruttó szintterületét vették számításba - a szobaszámok nélkül. Kifogásolják a területen lévő fákat érintő környezeti károk elhárítására tett kútgyűrűs megoldást, és megkérdőjelezik a hatásvizsgálati dokumentáció pontosságát is, különösen a szükséges földcsere, a szélcsatorna és szennyvízkezelés kérdései esetében. A legnagyobb problémának azt tartják, hogy a beruházó koncepciója többször változott, azok nincsenek összhangban egymással és a környezetvédelmi engedéllyel és az elkészült hatástanulmány határszinten van.

A projekt állásával kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az Álom Sziget 2004 Kft. ügyvezetőjét, Shmuel Sammy Smuchát, aki szűkszavúan arról tájékoztatta lapunkat, hogy az engedélyeztetés a bürokrácia miatt halad nagyon lassan, a törvény által előírt környezetvédelmi hatásvizsgálatokat pedig elvégezték. Eddig nagyon sok pénzt fektettek a fejlesztésbe, de ennek összegét nem közlik, és a projekt kevesebb mint fele azért került az MKB Bank tulajdonába, mert azt a pénzintézet jó befektetésnek tartja.