Csak egy papír maradt a Széll Kálmán tervből

A kormány 2011 tavaszán annak érdekében, hogy bizonyítani tudja az Európai Uniónak, hogy képes kikerülni a túlzott deficit eljárás alól, meghirdette a Széll Kálmán Tervet, majd egy évre rá a Széll Kálmán Terv 2.0-t. Ezek nagyságrendileg 1.500 milliárd forintos megszorítást jelentettek - volna.
Napi.hu, 2013. október 16. szerda, 09:51
Fotó: Napi.hu

A Policy Agenda elemzésében azt nézte meg, hogy a 2014. évi költségvetés mennyire tükrözi a korábbi vállalásokat, és mely területeken adta fel leginkább saját célkitűzéseit a kabinet.  A kabinet - a meghirdetett "háborús stratégiája" ellenére - nyílván félt attól, hogy az Európai Bizottság nem tartja majd kellően hitelesnek a Széll Kálmán Tervre épülő konvergenciaprogramokat, ezért erős vállalásokat tett 2014-re is. Ezek egy része azonban már nem köszön vissza a jövő évi költségvetésben.

A legnagyobb jelentőségű visszalépés talán a költségvetési hiány mértékében van. 2012 áprilisában még azt fogadta el a kabinet, hogy csökkenő költségvetési hiánnyal tervezi az elkövetkező éveket, és ezek közül a jövő évre 1,9 százalékos hiányt terveztek. Azzal, hogy jövőre 2,9 százalékos lett a hiánycél, láthatólag a politikai bátorság is elfogyott, illetve a költségvetési túlzott deficit eljárás befejezése után már nem fontos a korábbi tervek betartása. Ez pedig azt jelenti, hogy 300 milliárd forinttal többet költ a kabinet, mintsem a saját maga által vállalt tervet betartsa.

Az államadósság alakulását vizsgálva még inkább érződik a kabinet meghátrálása. 2011 tavaszán a Széll Kálmán Terv főüzenete az volt, hogy folyamatosan, nagy ütemben csökkenteni kell az államadósság mértékét. Ennek kapcsán még ambiciózus tervet fogadtak el, mely szerint 2014-re a GDP 66,7 százalékának megfelelő mértékre csökkentik az állami adósság nagyságát. Tavaly tavasszal azonban már ennél visszafogottabb volt a célkitűzés, mert 73,7 százalékos mértékre visszaemelték ezt a szintet. Az idei költségvetés benyújtásakor pedig már az derült ki, hogy a kabinet ezen a területen is feladta "harcállásait", és csupán 76,9 százalékra tervezik az államadósság GDP-hez viszonyított mértékét csökkenteni. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2011-es tervhez képest 3.100 milliárd forinttal nagyobb lesz az államadósság mértéke.

Területek, ahol megbukott a Széll Kálmán Terv

Az "eredeti" Széll Kálmán Terv hét területen akart - néha kifejezetten reformértékű - átalakításokat hozni, amelyeket tovább mélyítettek a második lépcsőben. Ennek hatására a két Széll Kálmán Terv kb. 1500 milliárd forintos egyenlegjavulást hozott volna. A Policy Agenda már a tervek bejelentésekor is felhívta a figyelmet arra, hogy az elképzeléseknek több eleme nem megalapozott, nagyrészük megvalósíthatatlan. Ezért is következett be, hogy csak folyamatos költségvetési módosításokkal sikerül a tervezett 2013. évi hiányt hozni. A megelőző két évvel azonos módon, ezek főleg minden féle hosszútávú elképzelés nélküli adóemelések, amelyek gyorsan jelentős bevételeket jelentettek a büdzsé számára.

A Széll Kálmán Tervek szorításából csak akkor lehetett volna engedni, ha a gazdasági növekedés hatására megnőnek az állami bevételek. A 2012-es erőteljes gazdasági teljesítmény csökkenése, és az idei évre várható minimális gazdasági növekedés egyaránt azt mutatja, hogy bevétel növekedéssel a jövő évben sem lehet számolni. Azaz a kabinetnek a Széll Kálmán Tervekben elhatározott intézkedései a jövő évi költségvetésben sem érhetők tetten.

Ugyanakkor a foglalkoztatást, a nyugdíjrendszert érintően, a közösségi közlekedésben, valamint az egészségügy - gyógyszerkiadások területén saját vállalásait sem teljesítette a kabinet. A Policy Agenda számításai szerint 300-350 milliárd forintos egyenlegjavító lépés nem valósult meg, amely így nem is jelenik meg a 2014. évi költségvetésben.

Túlvállalta magát a kormány, vagy félrevezettük az Európai Bizottságot?

A kormány politikai szempontból egyik elsődleges célkitűzése volt, hogy elérje az Európai Uniónál az ország elleni túlzott deficit eljárás megszüntetését. Ezzel is akarta bizonyítani kiválóságát és azt, hogy képes a külső "gyámkodás" alól kibújni, és önálló utat járni.

Ennek látszólag mindent alárendelt, és a saját maga által vállalt ígéretek lényegében mindig túlszárnyalták a reális piaci várakozásokat, elvárásokat. Emellett nem volt képes végrehajtani azokat a reformokat, amiket politikai érdekekből indított és zászlajára tűzött. A számos "kényszerhelyzetre" történő hivatkozással meghozott "csak kiigazításként" kommunikált adóemelés, a termelő- és pénzügyi szektor túladóztatása, az egyedi bevételek elérése, az egészségügyi, szociális szektorok kiadásainak erőteljes szűkítése jellemezte az elmúlt évek költségvetési politikáját. És ez a gyakorlat tükröződik a 2014. évi költségvetésben - írja a Policy Agenda.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Kotkodus, 2013.10.16 10:52

még egy tákolmány, amely a történelem süllyesztőjében végzi... csakúgy, mint a másik, amit díszkötöttek, illusztráltak, pántlikáztak... majd 4-5ször módosítottak...

hiába, a gányolás már csak ilyen...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bogyu, 2013.10.16 10:52

Még mindig sokkal több valsult meg az "elfújta a ..." tervből, mint a Fidesz tíz év alatt - egymillió új munkahely igéretéből.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

acdc, 2013.10.16 10:30

Ha egészségügyi papírra van nyomtatva, akkor talán még lehet valamire használni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

fledermaus, 2013.10.16 10:10

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html