Családi ház háromliteres fogyasztással

Az elmúlt 10-15 évben nálunk is egyre gyakrabban hallani ökoházak, ökoapartmanok építéséről, sőt egész ökofalvak kialakításáról. Persze elterjedésük üteme jóval lassúbb, és többnyire "ökoszintjük", vagyis tájolásuk, környezetbarát anyagösszetételük s nem utolsósorban energiahatékony működtetésük sem annyira optimális, mint tőlünk nyugatabbra.
Szilágyi Eta, 2007. december 14. péntek, 08:15
Fotó:

Hárskút, Galgahévíz, Gyűrűfű, Visnyeszéplak - hogy csak néhányat említsünk azon települések közül, ahol természet- és energiatudatos polgárok ökoházak építésébe fogtak. De vállalkozó is tető alá hozott néhány éve a főváros második kerületében ökoapartmanházat, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület pedig - uniós források segítségével - éppen az idén vágott bele egy ökoház és egy ökopark létesítésébe a városhoz tartozó Búbánat-völgyben.

Bár a jól hangzó, de sokak számára egyelőre nálunk még idegenül csengő öko jelző közösnek tűnik, az egyes projektek számos dologban eltérnek egymástól. A hárskúti ökofaluban például a helyben található természetes anyagok (vályog, szalma, fa) adják a felépült családi ház anyagát, az áram és a meleg víz előállításához nap- és szélenergiát használnak, a keletkezett szennyvizet pedig környezetkímélő, úgynevezett gyökérzónás szennyvíztisztítással kezelik. Ettől sokban különböznek a Gyűrűfűn kialakított úgynevezett bioorganikus dombházak, melyek boltozatos szerkezetű falainak alapanyaga szintén helyben - agyag és némi cement hozzáadásával - készült földtégla, s melyek külső tetőzetére - amit vékony beton- és fóliaréteg, valamint az erre vastagon felhordott földréteg alkot - gyepet, illetve egyéb élő, kis növésű növényeket telepítenek. Megint más sajátosságok jellemzik az említett II. kerületben, a Budakeszi úton átadott apartmanházat: a fejlesztők ezen ökoház esetében az érintetlen - erdők által övezett, ősfás - mikrokörnyezetet, a mediterrán stílusban kialakított kert jelleget, valamint a természetes eredetű építőanyagok felhasználását emelik ki.

A hazai ökoházpalettának ugyancsak új színfoltja lesz az Esztergomban jövő áprilisra felépülő bemutató ökoház és ökopark, amelyre az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület 39 millió forint uniós forrást nyert el. A projekt menedzsere, Ledzényi András lapunknak elmondta: az ezer négyzetméteres területen szerelt favázas szerkezetű, gipszkarton falazatú technológiával felépülő 60-70 négyzetméteres középület a Megújuló energia - megújuló határvidék program keretében valósul meg. Fűtését biomasszával oldják meg, a meleg vizet napkollektorokkal biztosítják, az áramot szélkerékkel termelik, a szennyvíz tisztítása pedig környezetkímélő vegyszerekkel, úgynevezett oldómedencés rendszerben - fűzfás vízpárologtató közbeiktatásával - történik. A cél Ledzényi szerint az, hogy az itt élőknek, illetve az idelátogatóknak minél szélesebb körben bemutathassák a környezetkímélő és környezettudatos építési lehetőségeket s a térségben felhasználható megújuló energiaforrásokat, ezáltal formálva az emberek szemléletét. Ha ugyanis többen kedvet kapnak ezekre a természetes építészeti technológiákra és a kihasználatlan (szél, nap, biomassza stb.) energiaforrásokra, a jövőben lényegesen csökkenthető lesz a térség környezetterhelése. A szemléletformálás jegyében egyébként a ökoház működtetésének eredményeivel megkeresi az egyesület a térségi polgármestereket, illetve akkreditált továbbképzést indít tanárok részére, iskolai oktatást szervez, továbbá elkészül egy összefoglaló kötet a program eredményeiről, ajánlásairól, és mindebben együttműködik a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség.

Béleczky Attila, az országban több ökoházat építő Bauland Kft. ügyvezetője szerint is nagy szükség van itthon a szemléletformálásra, az energiaforrások korlátozott mennyisége és a kimerülőben lévő készletek, nem utolsósorban az egyre növekedő energiaárak miatt. Ezért a környezetbarát építkezés mellett ma már az épületek környezetbarát, energiatakarékos üzemeltetése is egyre inkább előtérbe kerül. Ez szerinte azért is sürgető, mert Magyarországon az éves energiafogyasztás mintegy harmadát az épületek üzemeltetése teszi ki, ami mind nemzetgazdasági, mind lakossági szinten magasabb, mint Nyugat-Európában. Márpedig ennek a gazdasági következményeken túl a környezetkárosító hatása is jelentős. Az energiatakarékos üzemeltetésű - vagyis az öko- és egyéb, például a nálunk még nemigen ismert "háromliteres" és "passzív házak" - építésének legfőbb célja tehát az, hogy csökkentse a lakosság energiafelhasználását.



A nálunk épült ökoházak az ügyvezető szerint is sokban különböznek egymástól, ám a lényeg betartása a fontos. Az ökoépítészet ugyanis alaposan végiggondolt, az optimumokra törekvő energiatudatos építészetet jelent, amelynek alapfeltétele, hogy a szakértői tervezéstől kezdve ezt az elvet a kivitelezés befejezéséig - az épülő ház minden apró részletében - kompromisszummentes vasfegyelemmel, összehangoltan kell megvalósítani, különös tekintettel az energiatakarékos ház három kényes összetevőjére: a falra, a nyílászárókra és a szellőzésre. A közhiedelemmel ellentétben tehát az energiatakarékos épület inkább szakértő tervezés és szigorú technológiai fegyelem, semmint költség vagy ár kérdése - állítja a szakember.

Definíciók

Háromliteres házak: olyan épületek, melyek éves energiafelhasználása kevesebb mint 30 kWh/nm. Ez évente és négyzetméterenként 3 liter fűtőolajat vagy 3 köbméter földgázt jelent. Ez az érték a mai németországi szabályoknak megfelelően épült házak energiafogyasztásának kevesebb mint fele, a magyarországi gyakorlatnak a tizede.

Passzív házak: ennél szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. Az épület passzív, vagy­is fűtő (illetve nyáron hűtő)-rendszer alkalmazása nélkül, többletenergia befektetése nélkül, de mesterséges szellőztetéssel, a természetes adottságokat kihasználva teremti meg a komfortos lakás feltételeit. Ehhez a lakás éves energiaigénye kevesebb kell legyen, mint 15 kWh/nm. Ez az érték kevesebb mint 10 százaléka egy hagyományos családi ház energiaigényének.
Forrás: Bauland Kft.

HOZZÁSZÓLÁSOK