Kudarcot vallhat a kormány nagy terve - így nem lesz demográfiai fordulat

A születések számának csökkenése Magyarországon egy globális trend része. Ugyanakkor a gyerekvállalásra leginkább a nők foglalkoztatottsága, a stabil megélhetési és lakhatási körülmények hatnak, míg a készpénzbeli juttatásoknak csak elenyésző, a legtöbb esetben statisztikailag nem kimutatható a hatása - derül ki egy friss kutatásból, amely a 2000 és 2015 közötti időszak magyarországi családpolitikai intézkedéseinek a gyermekszületésre gyakorolt hatását vizsgálta.
Szabó Zsuzsanna, 2019. július 4. csütörtök, 19:16
Fotó: Stocksnap

Globálisan még mindig a legnagyobb kihívás a népesség gyors növekedése, a Föld mai 7,6 milliárdos lakossága évente 83 millió fővel növekszik évente. Mindez annak ellenére van így, hogy a százalékos arány már 1962 óta csökkenőben van - mondta Dérer Patrícia, a Göteborgi Egyetem tudományos munkatársa az Európai Bizottság által szervezett, a 2000-2015 közötti magyarországi családpolitikának a születésszámra gyakorolt hatásának értékelésére kiadott tanulmány bemutatóján. Az ENSZ előrejelzése szerint 2100-ban 11 milliárdnál fog tetőzni a világ népessége, nagy földrajzi különbségekkel - tette hozzá.

Afrika népessége például 3,5-szeresére nő a népesség 2100-ra, Ázsiában a tetőzés 2050-ben bekövetkezik, Európa viszont az évszázad végéig körülbelül 120 millióval csökkenni fog.

Eggyel kevesebb gyerek a klímaváltozásért

A demográfiai folyamatokról beszélve a gazdasági fejlődés szempontjából azonban sem a tartós népességnövekedés, sem a tartós népességfogyás nem fenntartható, de a fiatalos korszerkezet is gátat szabhat a gazdasági fejlődésnek, mint ahogy ez látható számos afrikai országban - jegyezte meg Dérer.

Ez a gyors népességnövekedés jelentősen hozzájárult napjaink legégetőbb problémáihoz, a klímaváltozáshoz is egyebek mellett. A gazdasági növekedés a népesség gyarapodásával egyetemben a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének további emelkedéséhez fog vezetni globális szinten, amit a népesedés is erősen befolyásol.

Szemléltetésként megjegyezte, hogy ha globálisan fél gyermekkel több születik a világon az évszázad végéig folyamatosan, akkor 60 százalékkal több szén-dioxid-kibocsátásra lehet számítani, míg ha átlagosan fél gyermekkel kevesebb születik, akkor 40 százalékkal kevesebb lehet a kibocsátás globálisan.

Ha a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából nézzük a gyerekvállalást, tanulmányok arra mutattak rá, hogy egyéni szinten a tervezettnél eggyel kevesebb gyerek megszületése lehet a leghatásosabb döntés, minden más, amit étrendi vagy közlekedési szinten hozunk, eltörpül emellett - jegyezte meg a kutató.

Minden az öregedés felé mutat

Az ENSZ adatai szerint 2050-ben a lakosság egynegyede fog fogyó társadalomban élni - ez egy globális trend, amelynek Magyarország is része. Az úgynevezett demográfiai átmeneten már az összes ország átesett Európában: a '70-80-as évektől minden ország fertilitása a reprodukciós szinthez szükséges 2,1 százalék alatt van. Magyarország fertilitása átlagosnak mondható 1,53-mal (2016-os szám alapján).

Magyarországon 1981 óta fogy a népesség, összesen azóta 1,2 millió fő volt a természetes fogyás, ezt kicsit mérsékelte a pozitív bevándorlás, ami javított valamelyest a számokon, így 932 ezer fővel fogyott a magyar lakosság ez idő alatt.

A magyar kormány a népesség fogyása és az elöregedés hatásainak mérséklésére két dolgot tehet:

  • megpróbálják a népesedési mutatókat befolyásolni: a születési szám növelésével, bevándorlás ösztönzésével, népegészségügyi programokkal a várható élettartam növelésével;
  • elfogadják a demográfiai folyamatokat és megpróbálnak a fenntarthatóságra törekedni (a munkaerőfogyásra automatizációval, robotizációval, inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásával, nyugdíjrendszer reformjával válaszolnak).

A két dolog együtt tud csak hatni, de az öregedési mutatókra még így is csekély hatást mutatnak a különböző forgatókönyvek, ahol a szélsőségesek és a mérsékeltebb szcenáriók hatásai között alig van különbség - tette hozzá.

Mitől lehetne több gyerek?

A magyarországi 2000-14 közötti családpolitikák vizsgálatáról készült elemzés arra mutatott rá, hogy a születésszámra azok az intézkedések lehetnek mérsékelt, de kimutathatóan pozitív hatással, amelyek a nők foglalkoztatását, a gyermekvállalást követően a nők munkapiaci visszatérését, az elérhető munkajövedelem növekedését, valamint a lakhatási biztonságot támogatják - mutatott rá Szabó-Morvai Ágnes, a Hétfa Kutatóintézet vezető kutatója előadásában.

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) ugyanis valószínűleg a lakhatási biztonság növelésével, a bölcsődei férőhelyek létesítése a nők későbbi foglalkoztatási esélyeinek növelésével, míg a családi adókedvezmény a család rendelkezésre álló munkajövedelmének növelése útján ösztönzi a gyermekvállalást. A támogatások hatásának mértéke hozzávetőleg megegyezik más fejlett országokban mért családpolitikai támogatások nagyságával.

A teljes rendszernek összességében azonban igen csekély a hatása a gyerekek születésére, mivel számos olyan eleme van, amelyek nem feltétlenül növelik a születésszámot. Példaként Szabó-Morvai a családi pótlékot vagy a gyest említette, amelyek nem hatnak a születésszámra, a csed pedig késleltetheti az első gyermek vállalásának idejét. A kutató azonban azt is hangsúlyozta, hogy a családpolitikai eszköztár egyes elemei nem, vagy nem csupán a születésszám növelését célozzák, hanem egyéb fontos célokat kívánnak elérni, mint például a gyermekszegénység mértékének csökkentését.

A harmadik gyereket támogatja a rendszer

Magyarországon az elmúlt években a gyermekvállalási kedv nőtt, a kétgyermekesek körében emelkedett a harmadik gyermek vállalásának esélye, a teljes termékenységi ráta pedig a 2011-es 1,24-ről 1,5-re ugrott  2017-ben, ám ez még így is elmarad az EU átlagától. Mindezek mellett azonban a gyermekvállalási korban lévő nők száma gyorsan csökken, folyamatosan emelkedik a gyermektelenek és az egygyermekesek aránya, a gyermekeknek pedig mintegy 45 százaléka 2017-ben házasságon kívül született. A kutatás szerint bár megállt a gyermekvállalási kor kitolódása, de az lényegesen meghaladja az érintettek által ideálisnak érzett életkort. Szabó-Morvai szerint emiatt nőtt a tervezett és tényleges gyerekszám közötti eltérés.

Érdekes paradoxon, hogy a magyar családpolitikai támogatások leginkább a harmadik gyermek vállalását támogatják, ami azért is érdekes, mert a népességfogyás a legtöbb európai országban - így Magyarországon is - leginkább az első gyermek megszületésének későbbre tolódása vagy elmaradása miatt következik be. A harmadik gyerek megszületésének támogatása tehát nem oldja meg a demográfiai problémákat, hiszen minél későbbre tolódik az első gyermek megszületése, annál kisebb a valószínűsége a további gyermekek megszületésének - hívta fel a figyelmet Szabó-Morvai.

Az első gyermek (mielőbbi) születését viszont a kutatás szerint az segíti elő leginkább, ha az anyának van biztos állása, és jók a kilátásai a munkaerő-piaci visszatérésre. Az első gyermek megszületésének ösztönzéséhez hozzájárulhat például a bölcsődei férőhelyek számának növelése, vagy a gyermekvállalást követően a nők munkába való visszatérése, vagy a rugalmas foglalkoztatási formák támogatása - mutatott rá a Hétfa vezető kutatója.

A kulcs a nők foglalkoztatása

A kutatás szerint a családpolitikai kiadások leginkább a jobb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportok születésszámára hatnak. A támogatások a nyugati országrészben növelik meg legnagyobb mértékben a harmadik gyermek megszületésének esélyét és azon családoknál mérhető a legnagyobb hatás, ahol a nő foglalkoztatott, legalább érettségivel rendelkezik, valamint betöltötte a 30. életévét.

Tehát a gyerekvállalási döntés középpontjában a nők foglalkoztatása áll

- emelte ki Szabó-Morvai Ágnes. Ennek azért is van jelentősége, mert egyrészt a nők a gyerekvállalással kiesnek a munkaerőpiacról, ami Magyarországon több év - akár 4-5 év - is lehet és minél hosszabb ideig marad távol a munkaerőpiactól, annál nagyobb lesz a kiesett jövedelem, illetve annál kisebb az esélye a munkaerő-piaci visszatérésnek, nem beszélve arról, hogy a gyerekvállalás után visszatérő nők keresete is alacsonyabb.

Szabó-Morvai továbbá rámutatott, hogy manapság a nőknek azzal is számolniuk kell, hogy egy esetleges válás esetén egyedül maradnak a gyerekekkel. Egy nő számára a munka létkérdés lehet, hiszen jelentősen megugrik a szegénységi kockázat az egy szülős-egygyerekes csonka családok esetében. Míg ugyanis két szülő, egy gyerek esetén a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 16,4 százalék, addig egy szülő, egy gyerek esetén ez az arány már 40 százalék.

Szabó-Morvai ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy olyan országokban, ahol megnyugtatóan feloldható a gyerekvállalás és az anya munkavállalása közti ellentét - például rugalmas foglalkoztatással vagy megfizethető bölcsődei férőhelyekkel -, ott nagyobb a fertilitási ráta is.

A Hétfa vezető kutatója ezzel szemben megemlítette azt is, hogy az idősödő társadalmakban az is a gyerekvállalás ellen hat, ha az idősek száma emelkedik. Az idősek gondozása ugyanis erőforrás-elvonó tényezőként jelenik meg sokszor.

A nők foglalkoztatását érintő kérdéshez képest a készpénzes családpolitikai támogatások hatása összességében elenyésző, legtöbb esetben statisztikailag nem kimutatható. Egyedül a természetbeni családi juttatásoknak mérhető pozitív hatása, amely valószínűleg a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére költött összegek hatásának köszönhető.

Fontos az anyagi helyzet

Európában a nők foglalkoztatottsága és a gazdasági növekedés a legerősebb tényező, amely a születésszámra hat. A magyar családpolitika leginkább e tényezőkben való lemaradásunk kompenzálására tud szolgálni. Tizenkilenc európai ország adatai alapján a családok anyagi helyzete befolyásolja legerősebben a születések számát, és ez akkor is így van, ha ezt a nők foglalkoztatási rátájával, az egy főre eső GDP nagyságával, vagy akár a háztartási kiadások nagyságával mérik - derül ki a tanulmányból.

A kutatók tehát arra jutottak, hogy a gyerekvállalásra leginkább

  • a foglalkoztatottság,
  • a stabil megélhetési és
  • lakhatási körülmények hatnak.

Vagyis a foglalkoztatás és a bérek növelését célzó gazdaságpolitikai lépések mellett a megfizethető lakhatás (megfizethető lakáshitelek, megfizethető bérlakások) alkothatja egy hatékonyabb családtámogatási rendszer alapját.

Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára szerint a magyar családtámogatási rendszer bonyolult, egyszerűsíteni kellene, így a családok nagyobb kiszámíthatóságot is nyerhetnének, hiszen átláthatóbb lenne számukra, hogy mennyi is járhat nekik gyerekvállalás esetén.

A kutatók azt is megbecsülték, hogy mennyibe kerülnének a változásokat követő első három évben egyes családpolitikai intézkedések: becslések alapján a családi adókedvezménnyel 7,6, a bölcsődék építésével 5,6, míg az otthonteremtési támogatások növelésével 1,2 millió forintba kerülne egy újabb gyermek születésének ösztönzése. A kutatók szerint a többi vizsgált beavatkozásnál nem mutatható ki szignifikáns fertilitási hatás, amelyek viszont egyéb fontos funkciókkal is bírnak, mint például a gyermekszegénység mértékének csökkentésében is szerepet játszanak.

A kutatásról
Az elemzés 2000-2015 közötti időszakra vonatkozó igen részletes magyarországi adatokat használt fel, melyben a hazai szakpolitikák alapos elemzése, hatásainak vizsgálata és költség-haszon feltárása történt meg. A hazai családpolitikai elemzést kiegészítette egy Európa 19 országára kiterjedő, 18 éves időszakot felölelő elemzés, amely a legfontosabb gazdasági mutatók és az aggregált családpolitikai kiadások egymáshoz mért hatásait mutatta meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

narancsragacs, 2019.07.07 19:27

@krix6: kicsit visszaolvasol megtalálod hogy te vágytál "seggbe turkira" az is baj ha mondom hol kaphatod meg ? de tudod te ezt magadtól is :)
Érveket érveket ! nem pedig pocskondiázást !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

narancsragacs, 2019.07.07 19:24

@lauda:
A tények önmagukért beszélnek .
érveket urak érveket nem sárdobálást !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Elhetetlen, 2019.07.07 17:51

@lauda: Tudod, nem csak az számít, hogy mennyit költenek, hanem az is, hogy mire. Gondolom, te a felhővel nagyon boldog vagy, mert az nagyon sokba került, és valaki nagyon sokat keresett rajta, úgyhogy dugd fel a számaidat. Bőrgyógyászat, időpont. Most jött ki valami, bemegyek, a váróban senki, a kalitkában két nő is. Nem tudnak fogadni, mert 8 perc múlva jön a köv. beteg. Ha jön, ha nem ment ő is máshová közben. Ha nem jön, 8+15 percet beszélgetnek el, mert csak a bejelentkezett betegeket látják el. Három hét múlva kaphatok időpontot, övsömör volt, amire azonnal kellene a gyógyszer. Ha valaki fertőző, fertőzzön még három hétig. A rendszerre sokat költöttek, csak a beteg ellátatlan. Csak te ezt nem érted.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Elhetetlen, 2019.07.07 17:19

@krix6: Most más. Tehettél valamit azért, hogy heterónak szülessél? Semmit, véletlen. Tehetett a homó az ellen, hogy ne annak szülessen? Nem, véletlen. Mit tettél azért, hogy te normálisnak nevezhesd magad, míg másokat nem. Miért kéne szaporodnod helyettük? Egy homó férfinak lehetne vér szerinti gyereke egy sejtdonor bankból egy béranyával, egy leszbi nőnek is egy spermabankból. Ez sok országban legális, nálunk nem. És erre a hozzád hasonlók nagyon büszkék.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2019.07.07 17:13

@Elhetetlen: Erőltesd meg magad , és járj utána , mennyit nyomtak a ballibek , illetve a jelenlegi kormány az egészségügybe. A számok nem hazudnak !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html