Csapás a fizetésekre - titkos változások a Munka törvénykönyvében?

Lehet, hogy az utolsó pillanatban is módosul - akár jelentősen - a Munka törvénykönyve. A szöveg végén ugyanis található egy paragrafus, ami alapján egy még most megszülető törvény akár korlátlanul változtathat a már elfogadott jogszabályon. Emellett meghatározza azt is, az "átmeneti" időszakban, a már élő szerződésekre pontosan hogyan vonatkoznak az új előírások adott esetben. A bizonytalanság és a rövid idő miatt munkáltató és munkavállaló is nehéz helyzetbe kerülhet.
Lajkó Éva, 2012. május 24. csütörtök, 14:17
Fotó: Napi.hu

Valójában nem tudható pontosan, milyen szöveg lép végül július elsején hatályba, mivel a már elfogadott Munka törvénykönyve (Mt.) szövegének végén külön paragrafus rendelkezik arról, hogy egy még meg nem született törvény a mostani rendelkezéseket akár módosíthatja is - tudtuk meg Horváth István egyetemi docenstől, aki ügyvédként is praktizál. A 98. § paragrafus második bekezdése így fogalmaz: "Az e törvényhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről önálló törvény rendelkezik" (...) "Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől eltérhet." Az Mt. tehát elvileg még az utolsó pillanatokban is módosulhat, a lehetőséget "beépítették" az eredeti szövegbe.

Origo: késleltetések és változások
Sok változást hoz a Munka törvénykönyvéhez (Mt.) kapcsolódó átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat, amely valószínűleg jövő héten kerül a kormány elé. Várhatóan csak jövőre kell alkalmazni a szabadság és az átlagkereset helyébe lépő távolléti díj szabályait - mondta az Adó Online-nak Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánja, a törvényt előkészítő szakmai bizottság tagja, az Origo beszámolója szerint.

Berke Gyula hangsúlyozta, hogy az átmeneti szabályokat meghatározó törvényjavaslat az első hónapokban, az átmenethez kapcsolódóan segíti a jogalkalmazást, de a várakozások szerint érdemben is módosítani fogja a már elfogadott, és július elsején hatályba lépő törvényt.

Az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényben benne lesznek az Mt. hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti szabályok, módosulnak egyéb törvények, például a társasági törvény, csődtörvény, közalkalmazotti, köztisztviselői törvény.

Berke Gyula szerint a főszabály szerint az új törvénykönyvet a már fennálló munkaviszonyokban, illetve kollektív szerződésekben is alkalmazni kell. Ha egy munkaszerződés valamely rendelkezése július 1-jén az új törvénykönyvbe ütközik, akkor az a rendelkezés érvénytelen.

Annak a törvénynek a javaslatát, amely a módosító és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, állítólag jövő szerdán fogja a kormány beterjeszteni, egyelőre szigorúan titkos iratként létezik valahol. Kiszivárgott információk szerint például az átmeneti rendelkezések alapján a már élő munkaviszonyok esetében mindig a hatályos törvény rendelkezéseit kell irányadónak venni. Ez elvileg azt is jelentené, hogy a munkahelyére visszatérni szándékozó, 3 éven aluli gyermeket nevelő szülő június végéig még védett, nem lehet neki felmondani, ha pedig nem tudnak számára munkát adni, akkor állásidőt kell számára fizetni. Július elsejétől viszont, ha változatlanul nincs olyan pozíció, amit betölthetne a cégnél, akkor már simán felmondhatnak neki, mivel a jognyilatkozat közlésekor a hatályos szabály lenne érvényes.

Más kérdés, hogy a 3 éven alulit nevelők és a védett korúak (nyugdíj előtt állók) felmondása változatlanul nem történhet a "rendes" felmondás szabályai szerint júliustól sem. Az előbb említett esettől eltekintve nagyjából a korábbi "rendkívüli felmondásra" okot adó magatartás esetén mondhatnak fel ennek a két csoportnak, és vita esetén a bíróság valószínűleg alaposan megvizsgálja, hogy az indokolásban felsorolt okok elegendő alapot adnak-e a felmondásra. Ha a munkáltató működése körében felmerült okkal indokolják a felmondást, a munkáltatók jó, ha pontosan dokumentálják, milyen munkakört ajánlanak, mivel bizonyítaniuk kell, hogy azt az érintett nem fogadta el, illetve azt is bizonyítani kell, hogy az illető korábbi munkaköre megszűnt, és valóban nincs számára megfelelő betöltetlen állás a cégnél, méghozzá ugyanazon a telephelyen. Egy kismama nem köteles elfogadni például egy tatabányai állás helyett egy székesfehérvárit.

Az egyenlő bánásmód vagy az esélyegyenlőség bármilyen hangsúlyozása teljesen hiányzik az új szövegből, sőt, a területi egyenlőtlenségek is jogosak lesznek. A szöveg szerint a munka értéke függ az elvégzett munka természete, minősége, a szükséges szakképzettség, a fizikai vagy szellemi erőfeszítés, tapasztalat és felelősség, illetve a munkaerő-piaci viszonyoktól is - ez utóbbi utal arra, hogy például nem ugyanazt a bért fizetheti ugyanaz a cég Magyarország keleti és nyugati felében, és ezt júliustól teljesen legálisan teheti meg.

Korábbi értelmezésekkel szemben azonban Horváth István szerint egyértelmű, hogy a 3 éven alulit nevelő anya kérésére kötelezően részmunkaidősre módosított munkaszerződés kizárólag a gyermek 3 éves koráig szól, utána automatikusan visszaáll a "normál" 8 órás, teljes munkaidős állapot, hacsak a felek közös megegyezéssel nem állapodnak meg valami másban. A törvény rendelkezései szerint a részmunkaidő a napi 4 órás munkavégzést jelenti ugyan, de a felek - szintén kölcsönös megállapodással - ettől eltérő munkarendű részmunkaidőben is megállapodhatnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Zodiakus, 2012.05.24 15:33

@Blama: Rosszul látod.
Akkor fussunk neki!
Gondolom az tiszta hogy az új törvény majd minden szempontból a munkavállalókat hátrányosan érinti.
Ha ez így van,akkor volt honnan visszalépni.Ergó,régebben jobb volt.
Isten hozott a kétharmad világában!
(Gondolom ez is egy agyon szajkózott választási ígéret volt,erre lett meg a kétharmad.Vagy mégse .....)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2012.05.24 14:49

A jól ismert szoc.jog visszatért!

Hol tanultak a Kétharmadék?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html