Valójában nem tudható pontosan, milyen szöveg lép végül július elsején hatályba, mivel a már elfogadott Munka törvénykönyve (Mt.) szövegének végén külön paragrafus rendelkezik arról, hogy egy még meg nem született törvény a mostani rendelkezéseket akár módosíthatja is - tudtuk meg Horváth István egyetemi docenstől, aki ügyvédként is praktizál. A 98. § paragrafus második bekezdése így fogalmaz: "Az e törvényhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről önálló törvény rendelkezik" (...) "Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől eltérhet." Az Mt. tehát elvileg még az utolsó pillanatokban is módosulhat, a lehetőséget "beépítették" az eredeti szövegbe.

Annak a törvénynek a javaslatát, amely a módosító és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, állítólag jövő szerdán fogja a kormány beterjeszteni, egyelőre szigorúan titkos iratként létezik valahol. Kiszivárgott információk szerint például az átmeneti rendelkezések alapján a már élő munkaviszonyok esetében mindig a hatályos törvény rendelkezéseit kell irányadónak venni. Ez elvileg azt is jelentené, hogy a munkahelyére visszatérni szándékozó, 3 éven aluli gyermeket nevelő szülő június végéig még védett, nem lehet neki felmondani, ha pedig nem tudnak számára munkát adni, akkor állásidőt kell számára fizetni. Július elsejétől viszont, ha változatlanul nincs olyan pozíció, amit betölthetne a cégnél, akkor már simán felmondhatnak neki, mivel a jognyilatkozat közlésekor a hatályos szabály lenne érvényes.

Más kérdés, hogy a 3 éven alulit nevelők és a védett korúak (nyugdíj előtt állók) felmondása változatlanul nem történhet a "rendes" felmondás szabályai szerint júliustól sem. Az előbb említett esettől eltekintve nagyjából a korábbi "rendkívüli felmondásra" okot adó magatartás esetén mondhatnak fel ennek a két csoportnak, és vita esetén a bíróság valószínűleg alaposan megvizsgálja, hogy az indokolásban felsorolt okok elegendő alapot adnak-e a felmondásra. Ha a munkáltató működése körében felmerült okkal indokolják a felmondást, a munkáltatók jó, ha pontosan dokumentálják, milyen munkakört ajánlanak, mivel bizonyítaniuk kell, hogy azt az érintett nem fogadta el, illetve azt is bizonyítani kell, hogy az illető korábbi munkaköre megszűnt, és valóban nincs számára megfelelő betöltetlen állás a cégnél, méghozzá ugyanazon a telephelyen. Egy kismama nem köteles elfogadni például egy tatabányai állás helyett egy székesfehérvárit.

Az egyenlő bánásmód vagy az esélyegyenlőség bármilyen hangsúlyozása teljesen hiányzik az új szövegből, sőt, a területi egyenlőtlenségek is jogosak lesznek. A szöveg szerint a munka értéke függ az elvégzett munka természete, minősége, a szükséges szakképzettség, a fizikai vagy szellemi erőfeszítés, tapasztalat és felelősség, illetve a munkaerő-piaci viszonyoktól is - ez utóbbi utal arra, hogy például nem ugyanazt a bért fizetheti ugyanaz a cég Magyarország keleti és nyugati felében, és ezt júliustól teljesen legálisan teheti meg.

Korábbi értelmezésekkel szemben azonban Horváth István szerint egyértelmű, hogy a 3 éven alulit nevelő anya kérésére kötelezően részmunkaidősre módosított munkaszerződés kizárólag a gyermek 3 éves koráig szól, utána automatikusan visszaáll a "normál" 8 órás, teljes munkaidős állapot, hacsak a felek közös megegyezéssel nem állapodnak meg valami másban. A törvény rendelkezései szerint a részmunkaidő a napi 4 órás munkavégzést jelenti ugyan, de a felek - szintén kölcsönös megállapodással - ettől eltérő munkarendű részmunkaidőben is megállapodhatnak.