Változtatnának a csődtörvényen

A hitelezői hozzájárulás nélkül is megszüntethető lenne a felszámolási eljárás azon adós ellen, aki rendezi a tartozását - az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteki ülésén pontosította a csődtörvény erről szóló módosítását, írta az MTI.
Dzindzisz Sztefan, 2018. július 13. péntek, 13:12
Fotó: Shutterstock

A kormánypárti előterjesztés ezt azzal indokolja, hogy a tartozás maradéktalan kiegyenlítésével megszűnt az a körülmény, amelyre alapozva a bíróság korábban az adós fizetésképtelenségét állapította meg és ennek alapján elrendelte a felszámolást.

A testület a jövő évi költségvetést megalapozó csomaghoz egy olyan változtatást is elfogadott, amely szerint a csődtörvény ezen módosítását a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Az előterjesztés indoklása kimondja: a fizetőképessé vált adósra vonatkozó szabályokat minden olyan ügyben érvényesíteni kell, amelyben a felszámolási eljárás ténylegesen még nem vette kezdetét azzal, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzést közzétették volna a Cégközlönyben.

Szilágyi György (Jobbik) szerint a változtatás a piaci versenybe kíván beleszólni, az szerinte konkrét cégek vitájáról, az állami cégként működő és jelentős támogatásban részesült Malév GH-ról, és a Budport Kft.-ről szól, előbbit előnyben részesítve. (Feljelentették a csődbe ment buszgyártót.)

Felvetésére Czepek Gábor állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár azt felelte: a felszámolási eljárás jelenlegi logikája is az, hogy fizetésképtelen cégek kerülhetnek felszámolási eljárás alá. Legitim jogalkotó cél, hogy aki rendezi tartozását az bennmaradjon a gazdasági vérkeringésben. Rámutatott: szakmai körökben megfogalmazódott, hogy az eddigi szabályozás, amely a hitelező hozzájárulásához köti az eljárás megszüntetését, lehetőséget ad a hitelezői visszaélésre. Szerinte az említett ügy csak rávilágított erre az állításra.

A testület a gazdasági stabilitásról szóló jogszabályhoz is elfogadott egy módosítást, eszerint az önkormányzatok a kormány előzetes hozzájárulásával kezességet vállalhat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kötelezettségeire.

A testület a költségvetést megalapozó törvénycsomag sarkalatossági záradékának elhagyását is elfogadta - írta az MTI.

HOZZÁSZÓLÁSOK