Csökkentenék az áfát - Orbán kéréssel fordult Brüsszelhez

Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akarja valamilyen egyenlősítő logika mentén magasan tartani a digitális szolgáltatások áfáját, hanem engedje meg a csökkentését azon országoknak, ahol ezt a büdzsé elbírja és van iparpolitikai értelme.
MTI, 2016. november 17. csütörtök, 15:13

Orbán Viktor a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián csütörtökön hozzátette, kéri a jelen lévő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát, hogy képviselje ezt a gondolatot, amely szerint a digitális szolgáltatások a tejhez és a kenyérhez hasonlóan az alapvető dolgok, a "basic needs" körébe tartoznak.

Felidézte, a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája Magyarországon, amit 2018-ban 5 százalékra szeretne levinni a kormány, de ezt az Európai Unió most nem fogadja el.

A digitalizáció óriási lehetőség és komoly veszélyforrás - mondta. Európa kulcsszava a versenyképesség, a kontinens versenyképessége azonban évek óta egyre csökken, és az unió vezetői eddig nem találták meg azt az ellenszert, amivel ezt meg tudnák állítani.

Elmondta, öröm az ürömben, hogy a 64 milliós lélekszámú visegrádi országok az európai növekedés egyik tartópillére lettek, miközben Európa globális pozíciói nem javultak. Az idei kereskedelmi adatok szerint a V4-ek nagyságrenddel nagyobb kétoldalú kereskedelmet bonyolítanak le Németországgal, mint az Egyesült Államok vagy Franciaország.

A miniszterelnök szerint az amerikai elnökválasztás tanulságai is bizonyítják, hogy milyen megrázkódtató hatásokkal járt a globalizációval szembeni aggodalom. Komoly társadalmi ellenállás fejlődhet ki a globalizációval és a digitalizációval szemben, ha annak kedvező hatásai egyenlőtlenül oszlanak meg. A digitális forradalom nem csak szilícium-völgyeket tud teremteni, hanem rozsdaövezeteket is.

A politikai vezetők feladata, hogy a digitalizáció folyamatait bölcsen kezeljék, irányítsák. Ebben a kelet-közép-európai régió országainak óriási növekedési potenciál rejlik, mivel nem segély, hanem munka alapú gazdaságok. Az új korszak nyertesei és vesztesei között a verseny ott dől el, hogyan tudják a digitalizáció eredményeit átültetni a gazdaságba - jelentette ki.

Esélyegyenlőség kell!

Elmondta, egyetért Günther Oettingerrel abban, hogy az autóipar jelenti a régió számára a digitális korszakba vezető legrövidebb utat. Csak a visegrádi országokban évi 3,3 millió járművet gyártanak, ráadásul az autógyártás a legtöbb kutatás-fejlesztési kapacitást használó, innovációt és munkahelyteremtést ösztönző szektor, az ágazat jövője döntő jelentőségű a régió számára.

Az autógyártás a több ágazatot is magával fogja húzni, az agráriumban, az energetikában, egészségügyben vagy építőiparban is le fog játszódni ez a folyamat, hiszen ezeket az ágazatokat is meg kell nyitni a digitalizáció előtt.

A digitalizációt a közjó szolgálatába kell állítani, kiszűrve a negatív hatásokat, ebben az első feladat, hogy senki ne szoruljon ki a digitalizáció nyújtotta lehetőségekből, annak minden állampolgár számára elérhetővé kell válnia. A digitalizáció veszélyeiről szólva felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar digitális stratégia fontos része a gyermekvédelmi stratégia, a veszélyes, káros tartalmaikkal szembeni védekezés.

A kormány fókuszában lesz

Kiemelt terület a kiberbiztonság, szerinte, mérsékelni kell a digitalizációból fakadó nemzetbiztonsági kockázatokat. Ha a 21. század nyersanyaga az adat, alapvető európai nemzetbiztonsági érdek, hogy az európai adatokat európai felhőkben tárolják, kezeljék és védjék.

Orbán Viktor szerint van esély arra, hogy legalább annyi új állás jöjjön létre a digitalizáció nyomán, mint amennyi megszűnik. Ehhez azonban elengedhetetlen az állam, munkáltatók és munkavállalók összefogása - jelentette ki. A miniszterelnök elmondta, Magyarország látja el a visegrádi országok elnökségét 2017 júniustól, a prioritások között pedig kiemelt helyen fog szerepelni a digitalizáció.

A miniszterelnök szerint a kelet-közép-európai régió sikere elsősorban azzal magyarázható, hogy a régió vezetői örömmel tanulnak egymástól. A lengyelektől a családpolitikát, a csehektől az adóék alacsonyan tartását, Szlovákia pedig az első volt a régióban, ahol az arányos adórendszert érvényesítették.

HOZZÁSZÓLÁSOK