A hírügynökség úgy tudja, hogy a gazdasági növekedési prognózis lefelé módosítása napirenden van a magyar kormányban azt követően, hogy Magyarország legfontosabb exportpartnereinél az utóbbi időszakban több ilyen lépés is bekövetkezett (például Németországban, illetve a napokban Franciaországban). A legutóbbi eurózóna konjunktúra-indexek, illetve ipari termelési adatok a gazdasági aktivitás jelentős lassulását, illetve a recesszió jelentős esélyét jelezték a kulcsországokban is és a múlt heti európai központi banki kamatvágás fő indokai is az egyértelműen romló gazdasági kilátások voltak.

A Népszabadság mai száma arról írt: Brüsszelben Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert várhatóan arról tájékoztatják, hogy 1,5 százalék helyett 1százalékos növekedés reális 2012-ben. Az Európai Bizottság csütörtökön teszi közzé az egyes tagállamokra vonatkozó őszi értékelését.

A Reuters legutóbbi elemzői felmérése már csak 0,9 százalékos növekedést vetített előre 2012-re, az MNB 0,6 százalékkal számol, míg többen a recessziót sem tartják kizártnak.

A Költségvetési Felelősségi Intézet múlt heti kockázatelemzése szintén arra mutatott rá, hogy a kormány 1,5 százalékos növekedésre vonatkozó feltételezése túl magas. A KFIB elemzői úgy számoltak, hogy abban az esetben, ha csak Magyarország külpiacai kerülnek recesszió közeli helyzetbe vagy csak a belföldi felhasználás esik vissza a GDP 1 százalékpontjával, akkor ez néhány tízmilliárdos elcsúszást okozhat a 2012-es költségvetésben. A Reuters mostani értesülése is ezt a forgatókönyvet valószínűsíti, vagyis néhány tízmilliárdos elcsúszást okozhat a lassabb növekedés a jövő évi büdzsében.

Állami Számvevőszék Kutató Intézete pedig arra a következtetésre jutott, hogy "ha a GDP növekedése kis mértékben alatta marad a kormányzati prognózisban szereplő 1,5 százalékos célkitűzésnek, az államháztartási egyenleg 100-150 milliárd forinttal romlik".

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a költségvetés bemutatásakor azt mondta, hogy a kormány a szokásosnál nagyobb tartalékokkal készül az esetlegesen rosszabb gazdasági növekedésre, összesen 300 milliárd forintos tartalékot tervezett be a költségvetésbe.