Decemberben döntenek az új médiatanácsról - odacsaphat a Fidesz

A G7.hu értesülése szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben heteken belül megválaszthatják a mások mellett a sajtószabadság és a média sokszínűsége felett őrködő Média Tanács tagjait. A testület öt tagjából négynek a mandátuma már október közepén lejárt, de az új tagok kijelölése szeptemberben kudarcba fulladt, miután a Fidesz-KDNP lényegében megfúrta a folyamatot.
K. Kiss Gergely, 2019. november 28. csütörtök, 22:40
Fotó: Napi.hu

A kormánypárt akkor azzal indokolta lépését, hogy módosítani szeretnék a médiatörvény előírásait. Most azonban úgy tűnik, enélkül is megválaszthatja a parlament az új tagokat, jó eséllyel azokat, akiket a kormánypártok szeretnének - olvasható a portálon.

A Médiatanács (MT) tulajdonképpen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ügydöntő szerve. A médiatörvény szerint az öttagú tanács dönt például a rádiófrekvenciák sorsáról, ellenőrzi a különböző tévé és rádióműsorokat, véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabály-tervezetekről és nem utolsó sorban ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését.

A tanácsot különösen az elmúlt években elég sok kritika érte, mivel többnyire olyan döntéseket hozott, amelyek a - tagjait jelölő - kormánypártok vagy az azokhoz köthető gazdasági körök érdekeit szolgálták. Lényegében asszisztált a sajtó kormányzati megszállásához.

Nem volt megfelelő jelölt, de hirtelen lett?

A tanácsnak öt tagja van, akiket kilenc évre választanak meg, közülük négy tag mandátuma járt le most. Az MT elnöke és tevékenységének legfőbb mozgatója, Karas Mónika ugyanakkor marad. Karasról korábban azt lehetett hallani, hogy elnökké kinevezését követően rendszeresen találkozott a kormányfővel is, és egyértelműen ő volt, aki meghatározta a Médiatanács működésének irányát.

A másik négy tag helyett azonban már másfél hónappal ezelőtt újakat kellett volna kinevezni, hiszen a megbízatásuk elvileg október 11-ig szólt. A folyamat ilyenkor úgy zajlik, hogy összehívnak egy bizottságot, amelyben minden parlamenti párt képviseltetheti magát és jelölhet embereket. Utána a beérkezett nevek közül a bizottság a parlamenti mandátumok arányában kiválasztja a javasolt négy nevet, és már csak ezek kerülnek a parlament elé.

A bizottságnak első körben egyhangú döntést kell hozni, és második körben is kétharmados támogatottság kell az egyes jelölteknek. Mivel a Fidesz-KDNP-nek kétharmada van az országgyűlésben, valójában csak formalitás az egész folyamat: a kormánypártok, ha akarják (és ilyenkor mindig akarják), akkor csak az ő jelöltjeik kerülnek pozícióba. 2010 óta csak olyan tagok ültek a tanácsban, akiket a Fidesz jelölt.

A kormánypárt még december első felében megszavaztatná az országgyűléssel az új tagokat. A jelölőbizottság elnöke, a fideszes Halász János a héten bekérte a parlamenti pártok jelöltjeit. Ezt a g7.hu-nak a bizottság párbeszédes tagja, Kocsis-Cake Olivio is megerősítette. Az ellenzék vélhetően most is közösen lép majd fel. Ám ennek a szavazatarányok miatt nincs sok jelentősége.

HOZZÁSZÓLÁSOK