Ott maradnak ki a kormány családpolitikai csomagjából, ahol a legtöbb gyerek születik

Az európai trenddel szembemenve, Magyarországon mintegy 25 százalékkal nőtt a 20 évesnél fiatalabb anyák termékenysége 2011-2016 között. A fiatal anyák nagy arányban iskolázatlanok, korcsoportjukhoz képest négyszer annyian nem fejezték be a 8 általánost, csak minden tizedik házas, ötödük munkanélküli, döntő hányaduk az ország leghátrányosabb helyzetű megyéiben él - derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének elemzéséből.
Szepesi Anita, 2019. július 9. kedd, 07:08
Fotó: Getty Images

Magyarországon 2011 és 2016 között 1,23-ról 1,49-re nőtt a teljes termékenységi arányszám (ami azt mutatja, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet), majd 2017-ben, valamint 2018-ban is ugyanezen a szinten maradt. Ezt megelőzően, a rendszerváltástól kezdve, amikor még 1,86  volt a teljes termékenységi arányszám, évről évre csökkent a mutató a 2011-es e valaha mért legalacsonyabb 1,23-as értékig.

A 2011-2016 közötti nagymértékű növekedés idején ráadásul évről évre csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma: 2011-ben 2 millió 375 ezer 15-49 éves nő élt Magyarországon, 2016-ban pedig már közel 93 ezerrel kevesebb. Mindeközben 2011-ben 88 ezer gyermek született, 2016-ban pedig 93 ezer, vagyis kevesebb azonos korú nő számottevően több gyermeket vállalt.

A termékenység a 15-19 éves korcsoportban kiemelkedően, mintegy 25 százalékkal nőtt. Míg 2011-ben a 20 év alatti anyák 5 150 gyereket szültek, 2016-ban már 6 098 gyermekük született. Összességében e korosztályhoz kötődött az összes élveszületés 6,6 százaléka 2016-ban, szemben a 2011-es 5,8 százalékkal. A korosztályon belül főként a 18 és 19 éves nők gyermekvállalása emelkedett számottevően - idézi az adatokat a Népességtudományi Intézet elemzése.

Az előzetes adatok szerint 2018-ban 2017-hez képest csökkent a 20 évesnél fiatalabbak gyermekvállalása (ahogy ez már kismértékben 2016 és 2017 között is megfigyelhető volt).

Mi a helyzet külföldön?
Az utóbbi évtizedek társadalmi és demográfiai változásai hatására a legtöbb fejlett országban számottevően csökkent a fiatalkori gyermekvállalás. Magyarországon az 1970-es évek végén indult be a csökkenés, ekkor ezer főnyi 15-19 éves nőre 73 élveszületés jutott, ami 2016-ra 24,9-re csökkent, ami még mindig majdnem két és félszerese az uniós átlagnak.
A legalacsonyabb, 4 ezrelék alatti értékek Hollandiában és Dániában jellemzők, míg a magyarnál magasabb fiatalkori gyermekvállalási mutató csak Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában jellemző. Bulgáriában 2016-ban ezer 15-19 éves nőre 38 gyermekszületés jutott.
Korábban a fiatalon gyermeket vállaló nők heterogén csoportot alkottak, ám a jelenség háttérbe szorulásával az immár erőteljesen szelektívvé vált és jellemzően a hátrányos társadalmi helyzethez kötődik - írják a kutatók.
Angliában például az 1999-ben elindított "Teenage Pregnancy Strategy" program ellenére magasabb a fiatalkori gyermekvállalás, mint az EU más országaiban, amit elsősorban a nagyfokú egyenlőtlenségekkel, illetve az alacsony társadalmi státusszal és az ezzel összefüggő korai szexuális élettel, valamint a védekezés szükségességére és módjaira vonatkozó tudatlansággal magyarázzák.

A Népességtudományi Intézet a KSH teljes körű népmozgalmi adatbázisát elemezve megvizsgálta, milyen a 2017-ben szült, 20 évesnél fiatalabb anyák iskolai végzettsége, családi állapota, gazdasági aktivitása, illetve hol laknak a 20 évesnél fiatalabb anyák.

Ebben körben nőtt a termékenység

A kutatók megállapították, a fiatal anyák jellemzőek hátrányos helyzetűek: iskolázatlanabbak, mint a korosztályuk, hétszer többen szülnek közülük hajadonként, mint az átlagpopuláció, jellemzően munkanélküliek, valamint az összes élveszületést figyelembe véve a fiatalok közül több mint kétszer annyian élnek hátrányos helyzetű térségekben, ahol az átlagosnál nagyobb a roma népesség aránya.

Az iskolázatlanságra nem magyarázat az anyák fiatalsága  - emelik ki a kutatók a 2016-os mikrocenzus adataira hivatkozva. Aszerint ugyanis míg a 15-19 éves női populáció mindössze 3,3 százaléka nem fejezte be az általános iskola 8 osztályát, addig a fiatalon gyermeket vállalók körében közel négyszeres, 12,2 százalék ez az arány. A 8 osztályt és szakmunkásképzőt végzettek, illetve érettségizettek aránya ugyanakkor megfelel az országos átlagnak. Egyedül az általános iskola 8 osztályát el nem végzők vannak túlreprezentálva.

A fiatal anyák alig tizede házas; több mint háromnegyed részük hajadonként szül. Az újszülöttek nagy része bizonytalan társadalmi, jogi környezetbe érkezik, az esetek 43 százalékában ugyanis hiányoznak az apára vonatkozó adatok, míg e téren az országos átlag (az összes élveszületést figyelembe véve) 11 százalék.

Minden ötödik fiatal anya munkanélküli. Összességében az inaktív anyák számottevően többen vannak, mint a tanuló (17 százalék). A nőknek csak mintegy 13 százaléka aktív a munkapiacon.

A fiatal anyák döntő hányada az ország leghátrányosabb helyzetű megyéiben él, csaknem egyharmaduk Borsod-Abaúj-Zemplénben (19 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (13 százalék), míg az összes élveszületést számba véve ez jóval ritkább (Borsod-Abaúj-Zemplénben él az anyák 7,8 százaléka, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 6,5 százaléka).

Milyenek az apák?

Az apákról az esetek 43 százalékában nincs hivatalos információ a gyermek születésekor, az ismert apák közül minden második 20-24 év közötti, az apák másik fele nagyjából azonos arányban fiatalabb 20 évesnél illetve idősebb 24 évesnél.

Az apák körében is felülreprezentáltak a nagyon alacsony iskolai végzettségűek: a férfiak közel negyede legfeljebb 8 osztályt, mintegy negyedük szakiskolát végzett. Alig 13 százalékuk rendelkezik szakiskolánál magasabb végzettséggel.

Döntő hányaduk (79 százalék) aktív a munkapiacon, 13 százalékuk munkanélküli, az egyéb inaktív státuszban (eltartott, stb.) lévők aránya 6 százalék. További 3 százalékot tesz ki a tanulók aránya.

A családpolitika hozta?

Vajon a családpolitikai támogatásoknak köszönhető-e az utóbbi években növekvő gyermekvállalás a fiatalok körében - teszik fel a kérdést a kutatók, ám ezt a lehetőséget azonnal el is vetik, miután a családpolitikai intézkedések főként a biztos munkapiaci státusszal rendelkezőket részesítették előnyben, s alig érintették a fiatal, alacsony státuszú, a munkapiacon kismértékben jelenlévő csoportot.

A tankötelezettség 18 éves korról 16 éves korra csökkentése (2011-ben) ugyanakkor közrejátszhatott a gyermekvállalás előtérbe kerülésében e korosztály esetében. A hátrányos helyzetű fiatalok gyermekvállalását ugyanis erőteljesen befolyásolja a tankötelezettség életkora: a korhatár 16 évről 18 évre való emelése 1996-ban például 6,8 százalékponttal csökkentette annak a valószínűségét, hogy egy roma nő 18 éves kora előtt anya lesz.

Ugyanakkor lényeges különbség, hogy a 2010-es években elsősorban a fiatal, de már felnőttkorú nők gyermekvállalása ugrott meg nagymértékben, nem pedig a tinédzserek gyermekvállalása (noha az is nőtt). Ha az előzetes adatoknak megfelelően 2018-ban megáll a növekedés, valamilyen más magyarázatot kell keresni az termékenységnövekedésre - vélik a kutatók.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Sorathul, 2019.07.10 13:21

@krix6:
Ezzel a hozzászólásoddal csak azt ismerted be, hogy trollkodsz.

Ha ismernéd miről szól a törvény, tudnád, hogy már végrehajtották vele amit akartak, visszacsinálni nem lehet. Hiába harmonizálják már, és az is még jó pár év.
Ezt a kötelességet mi is vállaltuk mikor az EU-hoz csatlakoztunk. De a törvényeinket nem ők alkotják.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2019.07.10 13:02

@zappara: szerintem a társadalom, ha szűken nézem 30 éve türelmesen vár, ha mem szűken, akkor 500 éve. Vajon miért őket rúgták ki először? Mert többségében a munka hősei voltak? Mégis a faszról beszélsz?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2019.07.10 12:58

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2019.07.10 12:57

@zappara: viszont MO. a roma felzárkóztatási programok hazája..abból sok van (sok pénzért)..de az magában mintha kevéske lenne
nehéz dió...de szégyen, hogy ennyi évvela rendszerváltás után semmire nem jutottunk..sőt, a romák helyzete sokkal rosszabb, mint a rendszerváltás előtt (a 90-es évek nagy munkanélküliségének leginkább ők voltak az elszenvedői, elsőnek őket rúgták ki...és akiket kirúgtak, jószerével sosem kaptak munkát, vagy már, a sok idő elteltével nem is tudtak /segítség, ami nem volt/ nélkül dolgozni...na ebből nőttek ki a nem dolgozó "dinasztiák"..és ennek megváltoztatására nem a közmunka az alkalmas...sok helyen sok embernek az sincs...mára, egy roma gyereknek (akinek egyetlen bűne, hogy rossz helyre született) a célja az, hogy közmunkás legyen..ezelőtt 10-15-20 évvel még a szakmunkásság volt a cél..remélem érezhető a különbség
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2019.07.10 12:51

@krix6: >Biztos vagyok benne, hogy a az agyi nyomorból származó szegénység felszámolásához szükséges kemény törvényeket sem engednék - a zemberi jogok mindenekelőtt!<
először is fordítsuk a lovat a hátáróla lábára
nem az "agyi nyomorból" következik a szegénység (ez ugye fajelmélet lenne), hanem fordítva..minden a szegénységből indul el..és sajnos Mo-on egyes részein a 21. század európájában ázsiai szintű szegénység dúl..
erre csak egy megoldás van (mármint ez a lényeg)..az oktatás..ehhez kellene a nép egységes akarata (az nincs, sosem volt)..és politikai megegyezés (ez em volt soha)...néha mutatóban dobálnak valamicske pénzt programokra, de ezek szétesőek, alkamalom szerűek, esetlegesek, nem koherensek.....és leginkább elakadnak ilyen farkas flóriánoknál..
ezt nem ostorral, hanem türelem és következetességgel lehetne csak megoldani..és persze akarattal (az sincs)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html