Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
- A Studio Metropolitana városkutatási kht. júniusban publikált felmérése azt valószínűsítette, hogy 2008-ban a Budapesten átadásra kerülő lakások száma csökkenni fog az idei évhez képest. Tekinthetjük-e ezt egy ingatlanpiaci visszaesés első jelének?

- A legutóbbi felmérések rácáfolnak erre a prognózisra. A KSH jelentése alapján például a második negyedévben egyre többen építenek lakást a fővárosban. Jó példa erre a 2009-re elkészülő, 2800 lakásból és 150 ezer négyzetméternyi irodahelyiségből álló Corvin sétány projekt, de ha körülnézünk Pesten a VII., IX., XIII. kerületben vagy Budán például a XI. kerületben, nap mint nap új építésű házakkal, tömbökkel találkozhatunk.

- A Corvin sétány bemutató rendezvényén említette, hogy tekintettel a VIII. kerület e részének sajátosságaira, nem biztos, hogy ez volt a legjobb feltételeket kínáló terep egy új városközpont kialakítására. Ha ma megkeresnék ingatlanbefektetők egy hasonló nagyságrendű városrehabilitációs projekttel, melyik városrészt ajánlaná a figyelmükbe?

- Közvetlenül nem javasolnék helyszínt, mert ezt a döntést a befektetőnek kell meghoznia. Amikor a Corvin-Szigony beruházás ötlete először felmerült, a kiszemelt területen magas volt a bűnözés aránya, és rendkívül rossz állapotban voltak az épületek. Tulajdonképpen egy szlömösödő, lepusztulófélben lévő területről volt szó. Ráadásul a fejlesztések kevésbé látványosak, mivel sem az Üllői út felől, sem a Corvin mozi irányából nem látszik az új negyed jelentős része. Ez egyben persze előnyt is jelent, hiszen egy csendes kisváros épülhet fel Budapest belvárosában. A lehetőség tehát sok városrészben benne lehet.

- Az említett KSH-jelentésből az is kiderül, hogy az önkormányzati bérlakásépítés gyakorlatilag leállt. Tervezik-e ennek felpörgetését?

- Az önkormányzat számára jelenleg az elsődleges feladat a közlekedés fejlesztése, valamint a városrehabilitáció folytatása. Ha nem mentjük meg a vegyesen magán- és közösségi tulajdonban lévő épületeket, akkor elpusztulhat a történelmi városközpont jelentős része. Tehát mielőtt új lakásokat építenénk, inkább a már meglévő lakások és épületek felújítására koncentrálunk és ezekre adunk pénzt. Ezenkívül évi sok száz műemlék épület is megújul a támogatásunkkal.

Egyébként a bérlakásoknak kétféle típusa van: a magánszektor ma is sok lakást épít, amelyeket később bérbe ad. A másik típus a szociális bérlakás, ami valóban csak elhanyagolható számban épül. A főváros egyébként csak igen kevés bérlakással gazdálkodik, ezt a feladatot annak idején a kerületi önkormányzatok kapták. A nagyrészt leromlott állagú, régi építésű bérházakkal, a felújításért kiáltó panellakótelepek problémájával a kerületi önkormányzatok nehezen boldogulnak. Ezért előfordul, hogy például Csepelen a kerülettel közösen építünk szociális bérlakásokat.


- Szabad demokrata politikusként, illetve főpolgármesterként egyetért-e a kötelező értékalapú ingatlanadó bevezetésével, valamint az eddig ismertté vált részletek alapján a PM konkrét szabályozási javaslatával?

- Csak egy nagyon óvatos igent mernék mondani. Ez a lehetőség már korábban is felmerült, de a véleményem kialakításával megvárnám a törvényt, mivel nem ismerem az új szabályozási tervek részleteit. Nem látom, hogy ez milyen összefüggésben lesz az szja-részesedésünkkel, azaz mennyit veszíthetünk és nyerhetünk az ingatlanadóval. Elviekben támogatandó az adónem egységesítése és kivetésének kötelezővé tétele.

- A luxusadóban mégsem csökkentik 50 millió forinttól indulóra a terhelhető részt, viszont a vállalkozásokra is kiterjesztenék. Ez a verzió mekkora bevételi többletet hozhat a fővárosnak a korábbi változathoz képest?

- Egyelőre csak egy erről szóló tervezetet ismernek az adóügyi szakértőink, így erre a kérdésre korai lenne válaszolni. Amint a parlament novemberben jóváhagyja az új tervezetet, szakértőink részletes elemzést készítenek a várható hatásokról, és csak ezután merünk majd bármilyen becsült összeget mondani.

- Egy további fontos adózási döntés várható a hetekben az Európai Bíróságtól, amely várhatóan megerősíti az iparűzési adó jogszerűségét. Örülne, ha beválnának a jóslatok?

- Számunkra ez biztonságot adna. Budapest az iparűzési adó nélkül működésképtelen lenne. Az idei költségvetésünkben például 167 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel számolunk. Ebből már több mint 150 milliárd be is folyt. E nélkül alapjaiban rendülne meg a főváros pénzügyi gazdálkodása.

- De ettől még a korrigált nettó árbevételre mint adóalapra épülő elvonás sokat bírált "igazságtalansága" fennáll.

- Csak a valódi ingatlanadó tudja kiváltani nagyságrendileg az iparűzési adót. Budapest nem járhat rosszabbul egy adóreformmal, mert ennek következtében nemcsak a működés lehetetlenülne el, hanem a beruházásaink is meghiúsulnának.


- Nyilvánosságra került a 2008-as állami költségvetés tervezete. Az ebben szereplő összegeket az ideihez képest negatívan, pozitívan vagy semlegesen ítélik meg?

- Erről is korai lenne még bármit mondani, hiszen csak múlt pénteken adta át a költségvetés-tervezetet a pénzügyminiszter a házelnöknek. Még előttünk van egy valószínűleg hosszú költségvetési vita, tehát ezek a számok nagy valószínűséggel még változnak.

- A napokban kicsit zavaros információkat kaphatott a közvélemény arról, hogy lesz-e Budapesten dugódíj. Először az ön által a posztra felkért közlekedési tanácsnok, Dancs Gábor érvelt a belvárosba való behajtási korlátozás ellen, majd ön nyilatkozott a dugódíj elkerülhetetlenségéről.

- A múlt héten kértem fel Dancs Gábort, hogy egy szakemberekből álló munkacsoport élén vizsgálja felül a főváros stratégiai közlekedési terveit, és ezeket hangolja össze. A munkacsoport egyik fő feladata lesz a dugódíj részleteinek és jogi környezetének kidolgozása. Ez egy hatalmas beruházással járó, jelentős változás lenne a város életében, ezért akkor járunk el igazán körültekintő módon, ha a legjobb nemzetközi gyakorlatokat figyelembe véve alakítjuk ki az elképzeléseinket. Stockholm, Oslo vagy London példája bizonyosan érdemes a komolyabb tanulmányozásra. De a majdani sikerhez egy átfogó kampányra is szükség lesz, hiszen észérvekkel kell meggyőzni az embereket arról, hogy az intézkedés a javukat szolgálja. A dugódíj bevezetése ugyanis a jelenlegi gépkocsiforgalom alapján elkerülhetetlen, ráadásul komoly bevételekhez is juttatná a várost. A befolyó pénzeket pedig a tömegközlekedés fejlesztésére lehetne fordítani. Mindennek persze előfeltétele, hogy befejeződjön az M0-ás építése, elkészüljön a 4-es metró, újabb P+R parkolók épüljenek és gyorsjáratok szállítsák az embereket az agglomerációból. A jogi és szakmai előkészítés, a tendereztetés, illetve a lakosság és a közlekedési vállalatok felkészítése már ebben a ciklusban megtörténhet.

Hasonló döntéseket általában nem a polgármesteri pályafutásuk végén szokták meghozni a politikusok. Én vállalom az ezzel járó vitákat és persze a bírálatokat is.

- Ha már ilyen hosszú távra tekintünk, akkor nem kerülhetjük meg az ön további politikai pályafutásának kérdését sem. Az előző önkormányzati kampányban azt nyilatkozta, hogy nem kíván újra elindulni a főpolgármesteri tisztségért. Ugyanakkor 2010-ig lesz még egy európai parlamenti választás is.

- Már többször elmondtam, ez az utolsó ciklusom. Számomra most az a fontos, amit főpolgármesterként ebben a ciklusban el tudok végezni. A 2010 utáni időszakra számtalan lehetőséget el tudok képzelni, de ezen még ráérek gondolkodni.