Devizahiteles perek: mankót jelent a Kúria friss döntése?

Könnyíthet a devizahitelesek terhein a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása - mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen az MTI szerint.
Szabó Dániel, 2019. június 21. péntek, 07:45
Fotó: Shutterstock

Darák Péter, a Kúria elnöke 2016-ban hozta létre a kúriai és alsóbb fokú bírákból álló testületet, aminek az a feladata, hogy az érvénytelenségi perekkel kapcsolatban az alsóbb fokú bíróságokon kialakult elvi jellegű problémák megoldásához adjon útmutatást. Állásfoglalásai nem kötelezőek, konkrét ügyeket nem dönt el. Ebben az évben született három állásfoglalás, majd tavaly ősszel és idén tavasszal egy-egy, a legutóbbi pedig szerdán

A legutóbbi ezek közül viszonylag szűk kört érint, mert csak azokra vonatkozik, akiknek a devizahiteles perekben sikerült bizonyítaniuk, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kaptak tájékoztatást a pénzintézettől. Az állásfoglalás szerint ilyen esetekben az érdeksérelem kiküszöbölése érdekében érvényessé nyilvánítják a szerződést, az elszámolásra pedig kétféle megoldást tartalmaz az állásfoglalás. Mindkét megoldási javaslat kedvező a devizahiteleseknek - magyarázta a szóvivő.

(Az állásfoglalás teljes szövege itt olvasható, érdemes a magyarázattal együtt olvasni!)

A devizahiteles szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei körében az elszámolás egyik módja a szerződés megkötésére visszamenő hatállyal kiküszöböli abból a devizaelemet, forintalapúvá minősíti, ezzel a tartalommal teszi újra érvényessé a szerződést. Ekkor a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni. Ebben az esetben természetesen a mindenkor aktuális - devizahitelénél jóval magasabb - forintkamatokkal kell majd számolni, ugyanakkor az árfolyam-változásoktól független a tartozás összege.

A másik megoldás, hogy a forintosítási törvények 2015-ös hatályba lépéséig devizaalapú marad a hitelszerződés, ám a bíró maximálja az érvényesíthető deviza árfolyamot. Az árfolyam maximálása bírói mérlegelés körébe tartozik. Ehhez támpontot ad például az árfolyamgátról szóló 2011-es törvényben meghatározott 180 forintos frank-, a 250 forintos euró- és a 2 forintos jenárfolyam, vagy az egyik uniós irányelvben szereplő 20 százalékos árfolyamkockázat, amelyet a fogyasztó még tisztességes tájékoztatás hiányában is köteles viselni.

A bíróság által maximált árfolyam a forintosítás során is irányadó. A forintosítás fordulónapjától a forintosítási törvényekben meghatározott kamatszabályok az irányadóak. A fogyasztó tartozását, vagy a részére esetleg visszajáró összeget ennek megfelelően kell kiszámítani.

Bármelyik javasolt megoldás csak akkor alkalmazható, ha a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy a pénzintézettől nem kapott tisztességes tájékoztatást az árfolyamkockázattal kapcsolatban. Ugyanakkor az elszámolásra megfelelő lehet a két javasolt metódus közül bármelyik.

A szóvivő elmondta, a fogyasztó egyik javasolt elszámolási metódussal sem járhat rosszabbul, mint az eredeti szerződés érvényessége esetén.

Megítélése szerint nem várható, hogy ez az állásfoglalás sok új pert generál, tekintettel például az elévülési szabályokra. Vélhetően a folyamatban lévő perek egy részében orientálhatja a jogalkalmazókat.

Az Európai Bíróságon vannak folyamatban a devizahitelekkel kapcsolatban magyar, román, spanyol, lengyel ügyek, de a luxembourgi székhelyű bíróság eddigi gyakorlatát ismerve nem várható jelentős fordulat, inkább az eddigi értelmezések elmélyítése, finomítása.

A Kúria konzultációs testületének napirendjén egyelőre nincs újabb megvitatandó probléma, nem tűzték ki a következő ülés időpontját, de a jogkövetkezmények levonásával kapcsolatban még merülhetnek fel részletkérdések, és akkor újra összeülhet a testület. A Kúria akkor fontolja meg újabb kollégiumi vélemény vagy akár jogegységi határozat hozatalát, ha bizonytalan, széttartó ítélkezési gyakorlat miatt az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az szükségessé válik - fűzte hozzá Simonné Gombos Katalin.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hedviga, 2019.06.21 10:33

Imádom a Bíró Icát, de ha elfogad egy tanácsot tőlem, ne az ügyvédek bankszámláit gazdagítsa, mert Magyarországon azt csinálnak a kisemberekkel, amit akarnak, itt nincs olyan, hogy tisztesség, el lehet felejteni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2019.06.21 10:31

Valaki felvesz egy deviza alapú hitelt, legalább tőzsdézzen egy kicsit a devizapiacon. A magyarok pénzügyi tudása elképesztően alacsony, mire megtanultak egy kicsit tőzsdézni, ráadásul az EU leszedte azokat az amerikai etf-eket, amelyekkel pénzt lehet keresni az egész világon a tőzsdén. Vagyis Európában tényleg nagy a baj, de a legnagyobb baj az, hogy a kisembereket nem engedik a tőzsdén pénzt keresni, még a német és olasz tőzsdéken is sokkal jobb papírok forognak. Magyarország egy tragédia ilyen téren. Mostmár nekem is az az érzésem, hogy a magyar embereket örökre a muzsik kategóriában szeretnék tartani Európa és Magyarország urai.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

senki00, 2019.06.21 09:30

Az első felvetés alapjaiban téves !
Mivel a deviza alapú hitel felvételekor a bubor sokkal magasabb volt, mint a szerződések ügyleti kamata !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html