Döbbenetes adatok - ezért szakad szét Magyarország

Magyarországon nem is duális, hanem hármas szerkezetű gazdaság alakult ki, ahol lényegében csak a közép-magyarországi régió tudott felzárkózni az uniós átlaghoz, miközben erre még azok a megyék sem képesek tartósan, ahol meghatározó a külföldi tőke jelenléte. A leszakadást az autópályafejlesztések és az uniós források aránytalan elosztása is fokozza.
Ádám Viktor, 2013. október 7. hétfő, 07:11
Fotó: Napi.hu

A magyar gazdaság növekedése amiatt nem tud érdemben gyorsulni, hogy míg a tempósan fejlődő Közép-Magyarország az EU régióinak hetedik leggyorsabb növekedését produkálja, addig a többi hat hazai régióból négy leszakadóban van az uniós átlagtól - véli Lengyel Imre, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának tanára. A magyar gazdaság EU-átlag körüli növekedését egyoldalúan a főváros és vonzáskörzete generálja, így félrevezető csak az országos átlagokból kiindulni, mert azok rossz diagnózisokhoz vezetnek. Lengyel az idei közgazdász vándorgyűlés területfejlesztési szekcióülésén elmondta: az országos gazdaságfejlesztési politikák azért nem érik el céljukat, mert homogén országra kifejlesztett modellen alapulnak, nem vesznek figyelembe magyar sajátosságokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy területi különbség a világon mindenütt van, az eltérő növekedési tempó természetes, sőt, az országnak hatékonysági szempontból jó is lehet a belső mobilitás és migráció.

Garantálja a leszakadást a közlekedési hálózatunk

Budapest és vonzáskörzetének nemkívánatos túlsúlyát a hazai gazdaságban a sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés is növeli, illetve garantálja a vidék leszakadását. Az autópályafejlesztések révén egyrészt az amúgy is erősebb fővárosi cégek számára könnyebbé elérhetőbbé váltak a vidéki piacok, így ki tudják szorítani a helyi vállalkozásokat. Másrészt hasonlóan jártak a logisztikai fejlesztések is: mire elértek a gyorsforgalmi utak az ország távolabbi városaiba, addigra kiépültek az M0 körgyűrű mentén a logisztikai szolgáltató bázisok, megpecsételve a hasonló vidéki tervek sorsát. Mindemellett a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési támogatásokból is főként a fővárosi cégek részesülnek, ráadásul - amint azt egy hozzászóló megfogalmazta - nem ritka, hogy egy budapesti vállalkozás csak azért nyit vidéki telephelyet, hogy az ott elérhető szubvenciókra is pályázhasson.

Messze az átlag felett
Tavalyelőtt az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU-átlag 105,9 százalékán állt Közép-Magyarországon, miközben négy régió 40 százalék körüli értéket produkált (a Dunántúl felfelé lóg ki a sorból, de ott is jelentős a lemaradás az uniós átlagtól). A közép-magyarországi régió más szempontból is messze az országos átlag és főleg a többi régió adatait meghaladó mutatókat produkál: ez a helyzet a foglalkoztatottsági ráta és a felsőfokú végzettségűek aránya terén is. A 25-64 éves korosztályban 2011-ben például 30,9 százalék volt a diplomások aránya, szemben a 21 százalékos országos átlaggal, illetve a többi régió 15-18 százalék közötti értékeivel, valamint a 22,4 százalékos EU-átlaggal. Utóbbi kapcsán Lengyel megjegyezte: Magyarországon legfeljebb bizonyos szakmákban lehet túlképzésről beszélni.

Magyarországon a területi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek és nem csökkennek, az ország duális térszerkezete, területhasználata és térszervezése nem támogatja a gazdasági fejlődést - ismerte el Salamin Géza, a Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője is. Előadásából kiderült, hogy a kabinet a leszakadt térségeket átfogó vidékpolitikával kötné vissza az ország társadalmi-gazdasági vérkeringésébe. Ezt a vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítésével, a vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztésével, foglalkoztatási szerepének növelésével, a vidéki munkaerő, különösen az értelmiség megmaradásának és megtelepedésének támogatásával képzelik el. A kormány fejlesztési céljai között szerepel a vidéki városok közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése - ezt mutatja az alábbi ábra:

Forrás: Salamin Géza előadása
Napi.hu

 

A multik sem adnak lendületet a vidéknek

Lengyel szavai szerint még a vidéki városokban megtelepült külföldi iparvállalatok sem hoznak tartós gyógyírt. Ahogyan az a következő két ábrán is látszik, bár voltak kiugrások a nagyobb külföldi befektetések kapcsán, az egyes megyékben az egy főre jutó GDP nem tudott tartósan növekedő pályára kerülni, többségük számára csak vágyálom a felzárkózás az EU-átlaghoz. Ezt jól jelzi, hogy még Győr-Moson-Sopron megyében is bőven az uniós átlag 80 százaléka alatt van az egy főre jutó GDP. Ezzel a gonddal Magyarország egyébként nincs egyedül: a régió volt szocialista országaiban szintén a főváros körzetére koncentrálódik a növekedés. A Magyarországon letelepedett külföldi termelővállalatok kapcsán megjegyezte: miután többségükben nem a magyarországi beszállítókra támaszkodnak, multiplikátorhatásuk gyenge, tartós növekedésélénkítő, tovagyűrűző hatásuk nemigen van.

Forrás: Lengyel Imre előadása
Napi.hu


Forrás: Lengyel Imre előadása
Napi.hu


Vitatkozott ezzel a megállapítással Rechnitzer János, a győri Széchenyi István Egyetem tanára. Szerinte az elmúlt kétszáz évben mindig a külföldi tőke indította be a magyar gazdaságot. Ha a külföldi tőke jelenlétét a gazdaság-, az oktatás- és a foglalkoztatáspolitika megfelelően ki tudja használni, akkor jelentkezhetnek a hosszútávú pozitív hatások. Egyetértett viszont azzal, hogy egyre jobban erősödnek a regionális különgségek, a leszakadás határozottan jelen van. Rechnitzer szerint a hazai régiók foglalkoztatást és munkatermelékenységet tekintve a rendkívüli módon leszakadóak között vannak a térségbeli országok között is. Ez a leszakadás ráadásul egyre erősebben fedi le a vidéki területeket, Kelet-Magyarország szinte teljesen elesett. Megjegyezte: a rendszerváltás óta állandóan változik a területi politika, annak intézményei, valamint folyamatosan változnak a fejlesztési súlypontok is.

Nagy versenyben Béccsel és Pozsonnyal

Rechnitzer felhívta a figyelmet arra, hogy a határon túli területekkel elindult egyfajta együttműködés, de ezek - ahogyan az a következő ábrán is látszik - szigetszerűek, Budapest és körzetének jelentős túlsúlyával. Utóbbi egyébként komoly versenytársakkal kerülhet szembe, hiszen nincs túl messze Pozsony térsége, amely a 2009-es adatok alapján az EU 5. legfejlettebb régiójának számít. A szlovák főváros agglomerációja lassan elér Győrig, tömegközlekedési hálózata Mosonmagyaróvárig, továbbá ismert jelenség a szlovák állampolgárok magyarországi, határközeli településekre történő áttelepülése is. Emellett Bécs - amely az EU 9. legfejlettebb régiója - erősen vágyik a közép-kelet-európai centrum szerepére, vagyis a térségbeli fővárosok erős versenyben működnek.


Forrás: Rechnitzer János előadása
Napi.hu


Budapestnek nagyon komoly versenytársai vannak, Bécsbe, Pozsonyba települnek a regionális irányítóközpontok. Ugyanerre utalt felszólalásában egy fejvadász is, aki a HBLF pénzügyi csúcstalálkozóján azt kérdezve Cséfalvay Zoltántól, az NGM államtitkárától, hogy a kormány mit kíván tenni Magyarország pozíciójának megerősítéséért. Amint arról beszámoltunk, Cséfalvay lényegében kikerülte a választ, ugyanis a szolgáltatóközpontok idevonzásáról beszélt, holott azok messze nem azonosak a regionális cégközpontokkal.

Túlcsorduló Budapest

Az igazi gondot Magyarországon az okozza, hogy hármas szerkezetű gazdaság alakult ki - vélekedett Lengyel Imre. A főváros fejlett és szolgáltatás alapú, ám ezeket a szolgáltatásokat alacsony exporthányad mellett alapvetően a belső piacnak nyújtja, miközben a kisvárosi térségek FDI-vezéreltek és az alacsony hazai beszállítói hányad miatt alig kötődnek a magyar gazdasághoz, avagy csak hazai piacra dolgoznak. A gazdaságfejlesztési pályázatok ráadásul az amúgy is sikeresebb régióknak kedveznek - ezen a téren Budapest elszívó ereje kiemelkedően nagy, torz a forráselosztás, a növekedésben nem hasznosulnak a pénzek. A helyzet orvoslására Lengyel szerint alulról szerveződő, a térségek lehetőségeihez igazodó ágazati fejlesztéspolitikára volna szükség. Az egész ország gazdasági növekedését segítené, ha Budapest a szolgáltatásexportban erősítene, vidéken pedig újraiparosítás menne végbe. A vidék fejlődéséhez a főváros fejlődése, annak túlcsorduló hatása is kell, nincs értelme tehát Budapest-vidék ellentétről beszélni, ám ezt a jelenlegi uniós gazdaságpolitika nem segíti.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

juliann, 2013.10.08 15:24

@kasszandra:
kasszandra, 2013. október 8., kedd 9:09
@juliann: Építőiparban felsőfokú technikummal, diplomával?

Válasz:::Ha a cég nem adott fel álláshírdetést ,hogy keres """munkavállalót"""építöipari felsöfoku technikummal,diplomával,akkor ilyen állásra nem tud jelentkezni !!!Folytathatja az ilyen állás keresését !!!
Amennyiben szakmunkás """munkavállalót""" keresnek és ö átmenetileg megpályázza ezt a lehetöséget ,felveszik ,EZ AZ """ Ö """ DÖNTÈSE , ebben senki sem akadályozhatja meg !!! Szorgalmas személy !!!
Àtmenetileg ebben a munkakörben dolgozik ,de ha a végzettségének megfelelö állást hírdetnek ,attól függetlenül hogy """ Ö"""már dolgozik ,pályázhat ,elnyerheti ,utána már dolgozhat a végzettsegének megfelelöen !!!
Hogy közben eltelik pár honap ,az egy dolog !!!Nem ül otthon ölbetett kézzel és várja hogy a sült galamb a szájába repüljön !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2013.10.08 15:01

@kasszandra: kasszandra, 2013. október 8., kedd 9:09

@juliann: Azoktól hallottam akik kinn dolgoznak: pl. szupermarket raktára
árurakodó " dolgozunk ott kb. 40-en, ebből a bennszülött 3 db.

Kerdés:::Kit """ nevezel""" bennszülötnek ???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw, 2013.10.08 12:28

@megalodon: Nem véletlenül özönlenek a képzettek vidékről Budapestre.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hunnland, 2013.10.08 12:19

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kotkodus, 2013.10.08 11:46

@kasszandra: "a nemzeti kérdés egyszerűen idejét múlt a globális világgazdaságban" én ezt írtam... nem azt, hogy " a nemzeti kérdés idejét múlt". remélem rájösz, hogy mi a különbség... ha velem vitatkozol, akkor légy szíves arra reflektálj amit írtam és ne arra, amire reflektálni szeretnél...

abban egyetértünk, hogy ápolnunk kell a kultúránkat! abban is, hogy békében kell élni a népeknek, kultúráknak. persze ez csak akkor lehetséges, ha tiszteljük egymást. az európai népek közösségét rendszeresen a szovjet hatalomhoz hasonlítani pl. nem egy tisztelettudó, baráti gesztus. még akkor sem ha senki sem veszi ezt komolyan pár százezer magyar birkán kívül.

ettől függetlenül a kozmopolita élet egyáltalán nem sivár. a keresztények is ezt állították az ateizmusról évszázadokon keresztül és lásd mennyi ateista él ma teljes és boldog életet... ez egy konzervatív álláspont, ami segít a régi rendben maradottaknak nem irigyelni a váltókat. aki több kultúrát ismer az gazdagabb kulturálisan és érzelmileg is. nehéz lenne ezt vitatni szerintem. szerintem inkább az a szegénységi bizonyítvány, ha nem érdeklődsz más kultúrák iránt, annak biztos tudatában, hogy a tiéd a legmegfelelőbb... nyilván azok az emberek akik nem beszélnek idegennyelveket (annyi ember vagy amennyi nyelvet beszélsz) abban lesznek érdekeltek, hogy a monokulturális beállítottságot támogassák. ők így tudják jobban kiegyenlíteni saját versenyfeltételeket. lehet ezt kicsinyességnek is nevezni, de szerintem csak egy természetes önvédelmi mechanizmus.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html