A dohányiparnak annak ellenére kell átértékelnie a fenntarthatóságot, hogy a dohányzók száma a népességnövekedés miatt világszinten továbbra sem csökken. Az ágazat ugyanakkor évtizedek óta egyre nagyobb nyomás alatt áll, a kilencvenes évek óta jelentős fizetési kötelezettségeket vállal, hirdetési lehetőségei jelentősen szűkülnek, 2012 óta világszerte terjed az egységes csomagolás - tette hozzá az MTI szerint.

Várakozása szerint a dohányipar jövőjét a káros hatások csökkentése határozhatja meg, ezért a hagyományos dohányáruk helyét a füstmentes termékek, például a dohányhevítéses és elektromos cigaretták vehetik át. A kész cigaretta és a vágott dohány forgalma Magyarországon is csökkent, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. májusi adatai szerint az utóbbi egy évben 3,6 százalékkal.

QP | Quality Placement

Alacsony bázisról, de 47,7 százalékkal nőtt ugyanakkor az utántöltő folyadékok forgalma, ami az e-cigaretta terjedését jelzi Magyarországon is. A cégvezető becslése szerint 200 ezer e-cigarettázó lehet Magyarországon, miközben hagyományos dohányt körülbelül 2,4 millióan vásárolnak.

Az előbbiek egészségre gyakorolt hatásait egyelőre nehéz felmérni. Óvatosan fogalmaznak az olyan tekintélyes intézmények is, mint az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO (World Health Organization) vagy az élelmiszer- és gyógyszervizsgálatokért felelős amerikai FDA (Food and Drug Administration) is, de az eddigi adatok alapján jóval kevésbé tartják veszélyesnek az e-cigarettákat, mint a hagyományost - tette hozzá.

Kockázatmentes dohányzás nincs, felelős gyártó azonban csak biztonságos akkumulátorral működő készülékeket és megbízható összetételű töltőfolyadékot készít

- mondta.

A pécsi dohánygyár anyavállalata 2,5 milliárd dollárt fordított idáig termékfejlesztésre 1500 kutató bevonásával. A kutatások fogyasztói viselkedésvizsgálattal indulnak, ezután kémiai és biológiai vizsgálat, klinikai kutatás, majd a népegészségügyi hatáselemzés következik. A tesztelések időtartama több ezer órára tehető.

Becslések szerint az e-cigaretták belföldi piacát csaknem 90 százalékban uralja a feketepiac, évente csaknem 6,5 milliárd forint bevételkiesést okozva az államnak. Véleménye szerint az illegális kereskedelem többek között azért is jelentős, mert a töltőfolyadékok házilag is keverhetők.

Fölhívta azonban a figyelmet, hogy az otthoni előállítás jövedéki szabálysértésnek minősül, és egészségre is veszélyes, az összetételt nem véletlenül szabályozzák szigorúan a hatóságok. A szabályozó legsürgősebb feladata a kereskedelem kifehérítése, hosszú távon azonban a környezettudatosság sem hagyható figyelmen kívül. Hulladékkezelés terén egész Európa késésben van, a BAT ezért uniós szinten is együttműködik a döntéshozókkal, hogy pr-akciók helyett hatékony megoldásokat találjon a hagyományos és az elektromos cigaretták hulladékainak kezelésére.

A vállalat adatai szerint a globális árbevételük 5 százaléka származott elektromos cigarettákból tavaly, belföldön ez az arány 1 százalék körüli. Céldátumot és ehhez kapcsolódó értékesítési arányokat nem tűztek ki, de arra számítanak, hogy a mentolos cigaretták betiltása 2020 májusában bővítheti az elektromos cigaretták használatát.

Orosz Zoltán közölte azt is, hogy belföldi forrásból évek óta nem vásárolnak dohányt, mivel a belföldi termelés túl kicsi a nagyobb gyártóknak. A dohány termőterülete és a szaktudás jelentősen visszaesett a rendszerváltás óta, a belföldi piac ugyanakkor kiegyensúlyozott, a 4 nagy cég részesedése várhatóan a következő években sem módosul jelentősen.

A 110 éves pécsi dohánygyárat 1992-ben vásárolta meg a British American Tobacco, és azóta 40 milliárd forintnyi beruházást hozott a baranyai üzembe. A vállalat 41 országban 44 cigarettagyárat működtet, 55 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 200 országban értékesít. Éves bevétele eléri a 24,5 milliárd dollárt. A magyarországi leányvállalat 800 munkavállalót foglalkoztat, árbevétele tavaly elérte a 138 milliárd forintot, adózott eredménye az 5,1 milliárd forintot.