A Miniszterelnökség pénteken bejelentette: Brüsszel újabb 150 milliárd forintot utalt Magyarországnak, a jövő héten újabb utalás várható, sőt Brüsszel várja az újabb számlákat. A disőséges győzelemről szóló közleményben egy sikeres szerdai tárgyalásról is említést tettek a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság között, amelyet követően a kormány kiküldheti az április 15. utáni időszakra vonatkozó számlákat.  A közlemény azt sugallta, mintha minden egycsapásra megoldódott volna.

Mint ismert, Brüsszelnek a magyarországi uniós elszámoltatási rendszer átalakításával van baja, és nincs teljes egészében meggyőződve arróll, hogy az új magyar intézményrendszer képes lesz az elvárható hatékonysággal és biztonsággal intézni, valamint ellenőrizni a kifizetéseket. A győzelmi jelentés azért hangozhat furcsán, mert az intézményrendszer átalakítása nem ért a végére.

Emellett a héten a Nol.hu azt írta, hogy Lázár János hétfő reggel lemondta keddi (május 13.) találkozóját Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal. A portál egy a birtokába jutott szakmai levél tartalma alapján feltételezte: emögött az állhat, hogy számos tisztázatlan kérdés csak a kormányátalakítás után dőlhet el. Ebben a levélben Vitályos Eszter Zsuzsanna, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára azt írta: "A minisztériumok felállításának, valamint a belső struktúrák kialakításának időigényére tekintettel a Strukturális és Kohéziós Alapok programjainak végrehajtását érintő racionalizálások megtétele jócskán a nyári hónapokban várható". A lap értesüléseit a kancellária nem kommentálta, de annyit megerősítettek, hogy szerdán szakmai tárgyalás lesz.

A lemondott keddi találkozó

Lázár János keddre tervezett, de a feltételezések szerint a kormányalakítás miatt elmaradt brüsszeli tárgyalásai eredetileg azt a célt szolgálták volna, hogy az összes asztalon lévő ügy tisztázásának lökést adjanak - ideértve az intézményrendszer átalakítását és az úgynevezett "aszfaltkeverő" ügyet is, aminek kapcsán az Európai Bizottság még tavaly decemberben megszakította a közúti projektek kifizetéseit. A Bruxinfo szerint Magyarország körülbelül másfél hónappal ezelőtt egy javaslatot tett le az asztalra, de a bizottságnál állítólag azóta "áll a dosszié". A következő mérföldkő az lehet, hogy Brüsszel tesz egy hivatalos ajánlatot a pénzügyi korrekció mértékére.

Egyeztetés volt, teljesen szabad jelzés nincs

Bár szerdán valóban voltak technikai egyeztetések az Európai Bizottság szakemberei és a magyar hatóságok között, az erről szóló hiradásokból kiderült, hogy a probléma nincs teljesen megoldva. A Bruxinfo szerint bár történt előrelépés, azt túlzás lenne állítani, hogy egyértelmű zöld jelzést kaptak volna a bizottságtól a magyar hatóságok.

Shirin Wheeler, Johannes Hahn szóvivőjére hivatkozva több sajtóorgánum is megírta, hogy a bizottság megítélése szerint papíron egyelőre minden elfogadhatónak tűnik az új rendszerrel kapcsolatban, és az április 15. előttről származó számlákat a normál ügymenet szerint fizeti ki a bizottság. Ami az ez utáni időszakot illeti, a szóvivő közölte, mivel hivatalosan nem függesztették fel a kifizetéseket, a magyar fél döntésén múlik, hogy az új intézményrendszerben kiállított fizetési igényeket is benyújtják-e.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a számlákat ki is fizetik, a bizottsági vizsgálat ugyanis még nem zárult le. Az a bizottság megítélésén áll, hogy megtéríti-e a számlát, vagy - ha nem teljesen biztos az adminisztratív háttér meglétében - megszakítja az adott projekt/projektek esetében a kifizetést.

A szóvivő ugyanakkor azt is mondta, hogy az új rendszerben benyújtott számlák feldolgozásához az Állami Számvevőszéktől is biztosítékot szeretne kapni. Wheeler szerint a következő hetekben az Európai Bizottság auditorokat küld Budapestre, hogy személyesen ellenőrizzék a kifizetéseket felügyelő Miniszterelnökség munkáját.

Milyen pénz jött akkor?

Bár Brüsszeltől valóban érkezett 150 milliárd forint, de a mostani kifizetéseknek a Miszterelnökség által "sikeres tárgyalásokként" aposztrofált egyeztetésekhez - amelyek a regionális politikai főigazgatóság és a magyar kormány között zajlanak az uniós alapok hazai menedzselésére és ellenőrzésére hivatott intézményrendszerben bekövetkezett változások miatt - a brüsszeli portál információi szerint közvetlenül nincs köze.

Ez a pénz a Bruxinfo információi szerint a magyar hatóságok által régebben benyújtott számlák ellenértékét jelenti, amelyeknek egy része a fizetésre rendelkezésre álló 60 napos határidőn belüli rendezés, más része pedig megkésett kifizetések, amelyekkel Brüsszel azért csúszott meg, mert kifutott a keretből és meg kellett várnia a tagállami befizetéseket.