Dőlt a pénz, ezért jár a prémium a NAV-osoknak

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) teljesítette 2016-os költségvetési bevételi tervét, ezzel az adóhatóság dolgozói is a prémiumfeltételeket - jelentette be Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NAV) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.
MTI, 2017. január 3. kedd, 13:12
Fotó: Napi.hu

A teljes adóbevétel 12 792 milliárd forint lett. A kiemelt adónemek bevétele 4 százalékkal, 466 milliárd forinttal nőtt. A költségvetési bevételi előirányzati cél több mint 30 milliárd forinttal túlteljesült. Ezzel a NAV munkatársai teljesítették a negyedik negyedévi prémiumfeltételeket, a prémiumot a két ünnep között számfejtették is számukra.

Az online pénztárgép használati kötelezettség tíz szolgáltatás bevonásával bővült. Január 2-ig 15 553 kódkérelem érkezett az adóhatósághoz, ebből 8546-ot taxis kért. A január 2-i adatok szerint 12 453 - ebből 6459 hordozható - pénztárgépet üzembe is helyeztek. Azok számára, akik december 31-ig megkérték a kódot a NAV-tól, meg fogják teremteni az állami támogatás igénybevételének lehetőségét, annak jogszabályi környezetét.

A NAV munkatársai több mint 23 ezer vállalkozást kerestek fel személyesen, és tájékoztatták őket a kötelezettségeikről. Közülük 5500-an jelezték, hogy továbbra is a számlázást választják - sorolta Tállai.

Idén 580 milliárd forinttal javul a hazai vállalkozások helyzete az adóváltozásoknak köszönhetően, ami a tervezett GDP 1,5 százaléka - mondta az államtitkár. Az adóterhelés mértéke a GDP arányában 39-ről 38 százalékra mérséklődik 2017 végére.

A vállalkozói terhek csökkentésével beteljesült az a 2010-ben megfogalmazott kormányzati cél, amelynek a lényege az, hogy Magyarországon olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, hogy érdemi köztehercsökkenést lehessen elérni, javítva ezzel az ország és a magyar vállalkozások versenyképességét, növelve a családok életszínvonalát - fogalmazott Tállai.

Magyarországon magas az adóék, a bruttó bérköltség és a rárakódó járulék aránya 48,2 százalék, amivel az OECD államai között a hatodik helyen áll. A szociális hozzájárulás idei csökkentésével több mint 2 százalékponttal mérséklődik ez az arány. A kormány szeretné elérni a V4 országok szintjét, ehhez 2018-ban további 2, 2019-től pedig négy éven keresztül 2-2 százalékpontos csökkenés kell, de ez már jelentős bruttó bérnövekedéshez van kötve. A szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos mérséklése idén 380 milliárd forint forrást hagy a vállalkozások kasszájában, a 2018-as további 2 százalékpontos mérsékléssel együtt a náluk maradó összeg már 540 milliárd forintra nő.

A társasági adó 9 százalékra csökkentése 147 milliárd forint megtakarítást hoz az érintett több mint 400 ezer társaság és mintegy 150 ezer egyéni vállalkozó számára.

A kis- és középvállalati (kkv) körben a kisadózók tételes adójának (kata) összeghatára 6 millióról 12 millió forintra emelkedett. Tavaly decemberben 175 ezer katás vállalkozó volt, 2017-től - vélhetően a kedvezőbb feltételek hatására - 205 ezren választották ezt az adózási formát.

Jelentős könnyítés az áfa alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése is, jelenleg 583 ezer vállalkozás van ebben a körben.

A kisvállalati adó (kiva) az eddigi 500 millió forint helyett 1 milliárd forint árbevételig, és az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható, és mindaddig a kiva hatálya alatt lehet maradni, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a százat. A kiva kulcsának 16-ról 14 százalékra csökkentése 3,5 milliárd forint megtakarítás az érintett körnek. A kivát mintegy 6,5 ezren választották. Az államtitkár felhívta a figyelmet: a kata és a kiva adózási formát év közben is választani lehet.

A munkaerő-mobilitást segítendő is több kedvező döntés született, amelyek révén mintegy 9 milliárd forintot fognak megtakarítani a vállalkozások. Az egészségügyi hozzájárulási adó (eho) 27 százalékról 22 százalékra való mérséklésével további 5 milliárd forintot takaríthatnak meg a vállalkozások. A cafeteria adóterhe összességében 49,8-ról 43,66 százalékra mérséklődik.

Kérdésre válaszolva elmondta, a sertéshús ára a jelentős importkereslet miatt tavaly a második fél évben a mázsánkénti 130 euróról 160 euróra emelkedett, ezért az ára most nagyjából azon a szinten van, mint az áfacsökkentés előtt, ez azonban az államtitkár szerint átmeneti. Nincsenek arra utaló jelek, hogy a csirkehús, a tej és a tojás ára emelkedne a nemzetközi piacon, így hasonló helyzet állna elő, mint a sertéshúsnál - mondta Tállai.

HOZZÁSZÓLÁSOK