A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet meghatározza az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók lejárt tartozásai kiegyenlítésének a szabályait és menetrendjét. Az ezt követő határozat pedig már az erre szánt pénzt is tartalmazza, az idei költségvetésből 36 milliárd 608 millió forint struktúraváltásra, míg a jövő éviből 42 milliárd 843 millió forint fordítható adósságrendezésre. (A kórházak lejárt adósságállománya mostanra legalább 70 milliárd forintra duzzadt. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) nemrég tiltakozását fejezte ki, egyben komoly veszélyekre figyelmeztetett amiatt, hogy a kabinet csak a teljes adósság töredékét hajlandó kifizetni.)

A kórházak ez év utolsó napján fennállt és lejárt tartozásállományának rendezéséről szól a kormányrendelet. Ez a következőképpen történik:

  • a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára lesz a főtárgyaló, őt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Belügyminisztérium, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által delegált 1-1 tagból álló bizottság segíti,
  • az Állami Egészségügyi Ellátó Központ - a fenntartók adatszolgáltatása alapján - 2020. január 10-ig meghatározza az eljárás alá tartozó tartozásállományt, intézményi és szállítói bontásban,
  • ezt követően a főtárgyaló meghatározza a tartozások kiegyenlítésének elveit,
  • a központosított adósságrendezési eljárás részét képező tárgyalásokat az érintett szállítókkal 2020. február 29-ig kell lefolytatni,
  • a főtárgyaló a tárgyalások eredményének függvényében felosztási javaslatot készít, azt a pénzügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere hagyja jóvá,
  • a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a jóváhagyott javaslatban meghatározott összegeket a honlapján közzéteszi, és működési támogatásként utalványozza az egészségügyi szolgáltatóknak,
  • a támogatás jogszerű felhasználását a kormányzati ellenőrzési szerv 2020. október 31-ig ellenőrzi.

Nem akarják, hogy tovább gyűrűzzön az adósságspirál

A rendeletet követő határozat elejét kívánja venni az adósságok felhalmozódásának. Ennek érdekében felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával azonnal kezdjen meg egy átfogó, az egészségügyi szakmák összességére kiterjedő ráfordítási adatgyűjtést és díjtétel-felülvizsgálatot a valós költségekre épülő finanszírozási rendszer kidolgozása érdekében,

Az emberi erőforrások minisztere - a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével - tegyen javaslatot június 30-ig, az intézményi finanszírozás meghatározásának ellátási eseményeken alapuló, valós szükségletekhez igazodó módszertanára és az ennek megfelelő teljesítményvolumen-keretek meghatározására.

Előírják, hogy a miniszter tegyen javaslatot június 30-ig, a járó- és fekvőbeteg-szakellátásban minőségi indikátorok bevezetésére, eredményalapú finanszírozási technikák, valamint az ellátási szinteken átívelő, integrált és betegközpontú, kötegelt típusú finanszírozási formák kidolgozására.

Meghatározzák továbbá, hogy az emberi erőforrások minisztere - a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az egészségügyi intézmények fenntartóinak közreműködésével - vizsgálja felül a krónikus ellátás rendszerét, és tegyen javaslatot annak szükségletalapú átalakítására, ennek keretében alakítsa ki az ápolási célú ellátási formák és azok igénybevételének szabályrendszerét - a határidő itt is június 30.

Itt vannak a hozzárendelt összegek

A kormány a struktúraváltás és adósságrendezés céljára 79 milliárd 451 millió forintot biztosít. Ebből

  • az intézményi struktúraváltás elősegítésére, az ellátás racionalizálására és az intézmények által nyújtott teljesítmények elismerésére 36 milliárd 608 millió forint terheli az idei költségvetést,
  • az intézmények lejárt tartozásainak rendezésére 42 milliárd 843 millió forintot viszont a jövő évi költségvetésből lehet kifizetni.

Az idei költségvetésből átcsoportosított összeg megoszlása a következő:

  • 15 milliárd 692 millió forint a járóbeteg-szakellátás finanszírozásának javítására,
  • 3 milliárd 157 millió forintot a molekuláris biológiai vizsgálatok (PCR) teljesítményvolumen-keret felett jelentett teljesítmények finanszírozására,
  • 17 milliárd 709 millió forintot a fekvőbeteg-szakellátás progresszivitási szintenként meghatározott súlyszámtöbblet-alapú támogatás finanszírozására lehet felhasználni.