Döntött az Ab: megismerhető lesz, kiket támogatnak az MNB alapítványai

Az Országgyűlésnek szeptember 30-ig úgy kell módosítania a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényt, hogy az biztosítsa a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által természetes (magán) személyek számára nyújtott támogatások átláthatóságát - mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).
Németh Géza, 2018. április 25. szerda, 19:45
Fotó: Shutterstock

A Magyar Közlönyben megjelent határozat két bírósági ítélet ellen indított alkotmányjogi panasz ügyében született. Az indítványozó (a neve nem szerepel a határozatban) először az MNB Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványtól, míg másodszor a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványtól akarta megtudni - egyebek mellett - azt, hogy az egyes pályázatokra hány jelentkezés érkezett, kik vettek részt a pályázatok elbírálásában, milyen pontozási rendszer alapján hoztak határozatot, továbbá kik és mennyi pénzt nyertek az egyes pályázatokon.

Miután az MNB elutasította az adatok kiadását, a panaszos a bírósághoz fordult. Keresete alapján az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék az adatigénylés teljesítésére kötelezte az MNB-t, de a természetes (magán)személy pályázók személyes adatai megismerésére irányuló adatigény teljesítésével kapcsolatban előterjesztett kereseti kérelmet elutasította. Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte az első fokú ítéletet, miután nem találta alaposnak az adatigénylő fellebbezését, így nem kötelezte az MNB-t a nyertes pályázók nevének megismerhetővé tételének biztosítására. (Mindkét ügyben is hasonló volt a bírósági eljárás és annak eredménye.)

Az adatigénylő ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve annak megállapítását, hogy az MNB alapítványai által támogatott személyek nevei kiadásának megtagadása alkotmányellenes.

Személyes adat nem közérdekű adat

Az Ab elöljáróban leszögezte: az alkotmányjogi panaszok nem megalapozottak: az ok a törvényi környezetben keresendő. A Fővárosi Ítélőtábla az Infotörvény alapján úgy foglalt állást, hogy e "törvényi rendelkezés a személyes adatot kiveszi a közérdekű adat köréből, azaz személyes adat soha nem lehet közérdekű adat. Személyes adat tehát csak közérdekből nyilvános adatként, törvényi rendelkezés alapján hozható nyilvánosságra, az érintett személy hozzájárulásának hiányában. Eme rendelkezés értelmében tehát a közérdekű adat fő szabály szerint nyilvános, annak nyilvánossága törvényben meghatározott esetekben korlátozható, míg a személyes adat vonatkozásában a fő szabály az nem nyilvános, de törvény rendelheti el azok nyilvánosságra hozatalát. A bíróság így - konkrét törvényi felhatalmazás hiányában - nem kötelezheti az MNB-t a nyertes pályázók személyes adatainak a kiadására. A törvény előírása szerint ugyanakkor más, az államháztartás alrendszereihez tartozó, közfeladatot ellátó szerveknek, a pályázatok nyerteseinek a nevét - a közpénzek jogosultjainak neveként - nyilvánosságra kell hozniuk.

Az Ab idézte az Alaptörvénynek A közpénzek című fejezetében foglaltakat, amely konkrétan rögzíti a nyilvánosság előtti elszámolás, illetve az átláthatóság és a közélet tisztaságának az elvét. Ennek garanciájaként az Alaptörvény konkrétan kimondja azt is, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az Alkotmánybíróság azonban a szóban forgó ügyben nem foglalhatott állást arról, hogy az indítványozó által kiadni kért konkrét adatok (a közpénzekből finanszírozott MNB szervezetek pályázatán nyertes, közpénzekből támogatott természetes személyek adatai) közérdekű, közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e. Ennek megítélése ugyanis bírósági hatáskör. Az Alkotmánybíróság - a bírói döntést érintően - így csak azt vizsgálhatta, hogy a bírói jogértelmezés sérti-e az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt és korlátozta-e ilyen módon a közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok körének megismerését, az információszabadság érvényesülését. Ez azonban - a vitatott bírói döntések kapcsán - az indítványozó állításával ellentétben nem volt megállapítható. Az ok: az Infotörvény kizárja a személyes adatokat a közérdekű adat fogalmából, ami akadályát képezi annak, hogy személyes adatok közérdekű adatként megismerhetővé váljanak. Ezért nem semmisíthette meg az Ab az említett bírósági ítéleteket.

El kell számolni a közpénzekkel

Viszont az Ab korábban már állást foglalt arról, hogy minden, közpénzekkel gazdálkodó szervezet a nyilvánosság előtt köteles elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, továbbá a közpénzek kezelését az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének érvényesülésével kell végezni, illetve a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az MNB alapítványai kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el, mivel a jegybanktól kapják a forrásukat és az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban tevékenykednek. A törvény nyilvánosságra hozatali szabályai az MNB által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által nyújtott támogatások átláthatóságát nem garantálják, jóllehet az Alaptörvény a közpénzek védelmében általános követelménnyé teszi az átláthatóság és a közélet tisztaságának biztosítását.

Ezért határozott úgy az Ab, hogy az Országgyűlés mulasztásos törvénysértést követett el, és kötelezte a törvényhozást arra, hogy szeptember 30-ig módosítsa a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényt, úgy hogy az biztosítsa az MNB által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által természetes (magán) személyek számára nyújtott támogatások átláthatóságát.

A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András alkotmánybírók fűztek különvéleményt. Pokol Béla véleménye szerint - az indítványozó kérelmének helyt adva - meg kellett volna semmisíteni a bírósági döntéseket. Varga Zs. András pedig úgy vélte, hogy az Ab-nek tisztáznia kellett volna a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismerhetőségéhez való jog egymáshoz való viszonyát.

A kép forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Ghanima, 2018.04.27 12:08

Nem vagyok jogász, ezért kérdezem: ez a döntés visszamenőleg is "érvényes"?*

Mert ha nem, akkor nem biztos, hogy ér valamit is, mivel nem fogjuk megtudni, kiknek a zsebébe csordo... izé, ömlött ki a köz pénze nagy tételekben. Illetve ha nem visszamenőleges, akkor majd - jó fideszes módon - a következőkben "megoldják okosba'" a közpénzek ellopását.

(*Bocsánat a kérdés laikus megfogalmazásért.)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html