A fejlett egészségügyi rendszerekben a leggyakrabban alkalmazott egészségügyi beavatkozás a gyógyszeres terápia. A legnagyobb népegészségügyi jelentőségű krónikus betegségekben (kardiovaszkuláris, metabolikus és központi idegrendszeri betegségek) a generikus gyógyszerek az elsőként választandó terápiák, ezért a népegészségügyi programok sikeressége jelentős részben attól függ, hogy mennyire sikeres a generikus gyógyszerpolitika - állította előadásában Kaló Zoltán.

A szakember szerint a generikus gyógyszerpolitika jelentőségét alulbecsüljük ma Magyarországon. Az egészségügyi kiadások csökkentése soha nem lehet primer cél, ezért át kell gondolnunk a generikus gyógyszerpolitika helyét.  Állandó kérdés, hogy mennyi tartalék van még az árcsökkentésre, ám Kaló szerint ezzel, illetve az árcsökkentési késztetés által vezérelt gyógyszerváltogatással nagyon óvatosan kell bánni.

Kapcsolódó

A terápia elhagyása csak az egyik veszély a váltásnál

A váltással járó nehézségeket egy skizofrén beteg példáján keresztül szemléltette. Ha egy ilyen pácienst az orvosa nagy nehezen rávesz arra, hogy szedjen egy bizonyos gyógyszert, mondván, hogy az a legjobb és biztosan segít majd az állapotán, nehéz lesz egy másik készítményre átállítani. Egy másik probléma, hogy ugyan a generikus készítmények az eredeti, originális gyógyszerrel megegyeznek, azaz bioekvivalensek, de egymástól már eltérhetnek. Azaz gyógyszerváltogatás esetén a beteg különböző tapasztalatokat szerezhet. Sokszor ezért felhagy a terápiával, illetve az orvosa emiatt már eleve inkább az originális készítményre vált, amellyel a beteg nincs kitéve ennek a hatásnak.

Terápiahű - az originális gyógyszereiket rendesen szedő - betegeket vizsgálva kiderült, hogy a szabadalmi védettség lejártával a generikus gyógyszerre átállított betegek fele a gyógyszerváltogatások hatására abbahagyta a terápiát. Mindemellett 10 százalékkal nőtt az egészségi állapotukban bekövetkező negatív események aránya is - ismertette Kaló egy felmérés eredményét.

Ráfizetéses a mindenáron való költségcsökkentés

Ráadásul akkor, amikor a gyógyszerválasztásnál az orvos mindig a legolcsóbb készítmény felírására törekedett, az összegzett OEP-kiadás (a betegség előrehaladásával, a szükséges beavatkozásokkal járó kiadásokat figyelembe véve) 25-30 százalékkal nagyobb lett, mint amikor nem a költségek álltak a fókuszban. Mindez a hibás gyógyszerpolitikára vezethető vissza - hangsúlyozta Kaló. Ez is azt bizonyítja, hogy a célkitűzés nem lehet csak a kiadások csökkentése.

Az egészségnyereség, a terápiás hatás, az egészségi állapot, a járó és fekvőellátási költség fogalmak egy nemrégiben az Emmi, a WHO és az OEP által, a generikus gyógyszerpolitika eredményességéről szóló tanulmányban sem szerepeltek - mutatott rá Kaló Zoltán. Noha a generikus gyógyszerpolitikát valójában csak az egészségnyereség elérésén, illetve változását keresztül lehetne értékelni - tette hozzá a szakember.