A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A Viivid Economics Karbonadóztatás és költségvetési konszolidáció című tanulmánya szerint az energia- és környezetvédelmi adók a direkt adókhoz képest kevésbé lassítják a gazdasági növekedést, illetve kevésbé csökkentik a fogyasztást vagy rontják a foglalkoztatás szintjét: az ökoadócsomag 0,2 százalékkal csökkentheti a GDP-t, szemben a közvetett adók 0,25, illetve a közvetlen terhek 0,5 százalékos negatív hatásával.

Ward úgy látja, Magyarország viszonylag kedvező szinten tartja az energiaadók mértékét a GDP-n belül, azonban az energiafelhasználásból eredő kibocsátások 20 százaléka után nem fizetnek adót, több felhasználási mód (például a lakossági energiafelhasználás) állami támogatásban is részesül. Az elemzésben foglalt ajánlás szerint Magyarországon a széndioxid-kibocsátás konstans adóztatására lenne szükség, amivel 2020-ra a GDP 1,2 százalékának megfelelő összeget lehetne beszedni.

Az ökoadók bevezetésének két legnagyobb gátja a versenyképesség, illetve a rosszabb jövedelmi helyzetűek helyzete − tette hozzá Max Krahé, a Vivid Economics közgazdásza. Előbbi azt jelenti, hogy amíg csak egy-egy ország vezet be ilyen adórendszert, nyilvánvalóan versenyhátrányba hozza az ott működő vállalkozásokat, erre azonban megoldást jelenthet ingyenes kedvezmények (karbonkreditek) kibocsátása. A társadalmi hatásokat pedig célirányos támogatás és kompenzációs mechanizmus tompíthatja − azonban utóbbiaknak is a kibocsátás csökkentését kell eredményeznie.

Az elemzők által Magyarországnak javasolt intézkedéscsomag az ország tranzitszerepéből adódóan fokozatosan növelné a dízel adóztatását, párhuzamosan a fuvarozóknak bevezetett kereskedelmi gázolajár 2013-as megszüntetésével. A csomag emellett folyamatosan emelné a földgáz és az lpg adóterhelését. A lakossági energiafogyasztás Magyarország energiafelhasználásból származó kibocsátásának 23 százalékáért felelős, ennek megadóztatása mellett a Vivid által javasolt csomag 2017-re megszüntetné a távhő kedvezményes áfakulcsát (mint implicit támogatást). Az elemzés szerint mindezekkel 2020-ra az energiafogyasztásra vonatkozó implicit karbonadó mértéke 45 százalékkal emelkedhet, a reformcsomag kalkulációjuk szerint jövőre mintegy 8 százalékkal, 2020-ra azonban több mint felével csökkentheti a deficitet.

A németországi tapasztalatok alapján a tanulmány következtetései érdemesek lehetnek arra, hogy megfontolják őket a 2013-as magyar költségvetés tervezésekor − hangsúlyozta Hans Eichel volt pénzügy­miniszter. Ezek Németországban az elmúlt években többek között a nehéz-tehergépjárművek úthasználati díjában, a nukleáris üzemanyagokra kivetett adóban, illetve a repülőjegyekre terhelt tételekben öltöttek testet. A Vivid Economics szakértői csütörtökön találkoznak a nemzetgazdasági tárca képviselőivel.