Az engedélyeket jövőre már rendszám szerint adják ki, és a főváros szigorítani akar a szabálysértések ellenőrzésén is. A Fővárosi Közgyűlés következő, december 20-i ülésén nemcsak a forgalomkorlátozott területekre érvényes behajtási engedélyek 2008. január 1-jétől bevezetendő új díjtételeiről születik majd döntés, hanem a március 1-jétől érvényes tranzitutakról is - tudta meg lapunk a Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főpolgármester-helyettesi Iroda illetékesétől. A fővároson áthaladó tehergépjárművek márciustól ugyanis - a budapesti célforgalom kivételével - csak meghatározott útvonalakon közlekedhetnének majd térítésmentesen Budapesten, s ugyanekkorra készül el az új teherforgalmi zónarendszer-tervezet, amelyet 2009-ben szándékoznak bevezetni. (Az M0-s körgyűrű keleti szektora elkészültével a tranzitútvonalakat megszüntetik, akkortól csak a célforgalmat engednék be Budapestre.) Jelenleg behajtási engedélyt kell kérni azok után a járművek után, amelyek össztömege meghaladja az adott területre automatikusan beengedett járműét - például a 12 tonnás övezetben az ennél súlyosabb tehergépjárművek után -, és ezeknek díjat kell fizetniük. A tarifákat még 1990-ben állapították meg, azóta változatlanok - hangsúlyozták a fővárosnál -, ezeken a díjtételeken kívánnak most változtatni. Átlag tízszázalékos díjemelés várható, de vannak olyan tehergépjármű-kategóriák, amelyeknél jóval nagyobb mértékben változnak a tarifák. Budapest nagy része egyébként jelenleg nem szerepel a behajtási engedélyhez kötött övezetek között; ezt a főváros túlhaladott állapotnak tartja, mert így a szabályozás nem tölti be azt környezetvédelmi szerepet, amelyet el lehetne várni tőle. Az egyszeri engedély ma egy hónapra szól, de nem adott gépjárművekre, hanem a cégek nevére lehetett idáig kiváltani. Egy adott cégen belül a gépjárművek között a biankó engedélyt eddig átadhatták - január elsejétől viszont már rendszámra fogják kiadni a dokumentumot. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi bevétele van a behajtási engedélyekből a fővárosnak, azt a választ kaptuk, hogy a díjakat beszedő cég - amelyet nem kívántak megnevezni - évente átlagosan 200 millió forintot szed be, viszont ebből az önkormányzat nem sokat látott. A főváros nemrég felbontatta a szerződést, és saját cégének, a Parking Kft.-nek adta át ezt a jogkört, így minden beszedett forint "házon belül" marad. A bevételt teljes egészében közlekedésfejlesztésre, például a P+R parkolók fejlesztésre fordítják. Az engedélyek meglétét ma a rendőrség ellenőrizheti; a szabálysértők számáról nincs információja a fővárosnak, csak vélelmezik, hogy sokan lehetnek. Az önkormányzat szigorítani akar az ellenőrzésen, olyan rendszeren dolgoznak, amely rendőri segítség nélküli, automatikus kontrollt tesz lehetővé. Úgy tervezik, hogy a keletkező többletbevételekből már jövőre megvalósítanak egy olyan projektet, amelynek segítségével leolvashatóak lesznek a rendszámok, így ellenőrizhetővé válik a jogosultság. Ez első eleme lesz annak a monitoringrendszernek, amelyet az egész város területére szeretnének kiterjeszteni, s amelynek lényege, hogy elektronikusan ellenőrizhetőkké válnak az egyes gépjárművek. A Budapesti Rendőr-főkapitánysággal egyébként évről évre támogatási szerződést köt a főváros, amelynek elvárásai között jövőre kiemelt helyet kap, hogy a rendőrök fokozottan ellenőrizzék a rendelet betartását. Az új díjtételektől tisztább levegőt, kisebb forgalmat, kevesebb zajt és bosszúságot, továbbá több parkolóhelyet vár Budapest vezetése. Arra számítanak, hogy a megemelt összeg jobb munkaszervezésre ösztönzi a szállítókat, s nem fognak negyedéig-félig rakott teherautókkal közlekedni - jobban átgondolják majd az útvonalaikat, s ha tehetik, elkerülik az engedélyhez kötött zónákat. A fővárosi közutak forgalomcsillapításán túl mindez a légszennyezettségre is jótékony hatással lehet, amit csak erősítenek a kapcsolódó kedvezmények: az Euro5-ös tehergépjárművek a maguk kategóriadíjának a felét, az Euro4-es, illetve hibrid motorral rendelkezők pedig csak 70 százalékát kell hogy befizessék.