A NAPI Gazdaság cikke. Bár már közigazgatási egyeztetésen van a gazdasági tárca középtávú, 2020-ig tartó időszakra szóló energiapolitikai koncepciója, ennek jóval meg kellett volna előznie a június végén elfogadott új villamosenergia-törvényt (VET), amely egy keretszabályozás, ám a végrehajtásához szükséges rendeletekkel máig adós a szakminisztérium. Eközben olyan nem várt események borzolták a kedélyeket, mint például a nyári energiaellátási gondok, amikor - igaz, szerencsére csak rövid ideig - korlátozni kellett néhány területen a villamosenergia-szolgáltatást. Alig több mint három hónappal a teljes piacnyitás előtt még nemhogy a részletszabályozás, vagyis a végrehajtási rendeletek nem ismertek a piaci szereplők előtt, olyan rendkívül fontos területen sem született döntés, hogy mi legyen a hosszú távú áramvásárlási szerződések jövője. Habár a gazdasági tárca továbbra is ezek azonnali felbontását szorgalmazza, az erre vonatkozó passzus kimaradt az új VET-ből, ami a piaci szereplők többsége szerint jó, mert a Magyar Villamos Műveknek alapvetően ez az egyetlen igazi lehetősége, hogy megpróbálja elfogadható szinten tartani az amúgy is emelkedő áramárakat. A piacnyitást követően Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára nagyjából 10 százalék körüli áremelkedésre számít a lakosság esetében, szerinte ez az egy-kétezer forintos drágulás közel sem lesz olyan megrázó, mint a korábbi, tényleg jelentős gázárkorrekció. A tárca a felröppent drasztikus, akár 50 százalékos áremelési hírre reagálva azt közölte, hogy torz, a valóságostól piacidegen beavatkozással eltérített árakat nem tervez a liberális vezetésű minisztérium bevezetni a villamosenergia-piacon sem. Az ár a piac liberalizációjától, a magyar jogszabályi változásoktól függetlenül is változhat és változik, de a hazai változás konkrét mértékéről még korai beszélni. Szerintük az a tapasztalat, hogy a fogyasztók pénztárcáját a liberalizált piac jobban megkíméli. Igaz, ezt részben cáfolja, hogy a villamos energia éves jegyzésárait leginkább meghatározó éves zsinórtermék átlagos ára Európában az idén 48-55 euró/MWh között alakult, míg a jövő évi jegyzésre már most 56-62 euró/MWh körül mozog az ár. Vagyis ha a nyugat-európai árak a jövő évtől emelkednek, ennek egy része megjelenik a magyar árakban is, de a minisztérium szerint ebben az esetben sem kell drasztikusan változó, nagyságrendekkel növekedő, "méregdrága" áruról beszélni. A valóságostól eltérő fogyasztói árak helyett - ha jelentősebben növekednének az árak - az arra rászorulók részére a tárca szociális jellegű támogatási rendszer kidolgozását javasolja a kormánynak.