Októberben nettó 2,5 milliárd forintot költöttünk e-matricákra, amely amellett, hogy az idei év legalacsonyabb értéke, továbbra is több, mint 2014 hasonló időszaki költése. Tavaly több mint 2,4 milliárdot fordítottunk erre a célra, aminél az idei 3,6 százalékkal magasabb.

Az első 10 hónap összesített adatai szerint októberben átléptük a nettó 40 milliárd forintot, nem is kevéssel. A e-matrica használatra kötelezett személyautók, 3,5 tonna alatti áruszállítók, kisbuszok ezek vontatmányai, illetve a buszok áfa nélkül 40,8 milliárdos bevételhez juttatták az államot. Ez a tavalyi év hasonló időszaki 32,8 milliárdnál 24,2 százalékkal, 7,9 milliárd forinttal magasabb.

A 40 milliárd egyébként nem csak éves bázison nagyobb, hanem több mint 3 milliárddal haladja meg a teljes 2014-es költést, amely 37,3 milliárd volt.

Az éves matricák érhető módon októberben már nem voltak "népszerűek", bár a D2 kategóriában (személygépkocsi 7 fő felett, 3,5 tonnánál kisebb össztömegű tehergépkocsi, lakóautó) még 14 darabot eladtak.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Az új rendszer "vesztesei" a havi matricák, amelyekből az első 10 hónapban 22,4 százalékkal adtak el kevesebbet, míg a kiadások 15,2 százalékkal mérséklődtek a D2 kategória magasabb árainak következtében.

A legrövidebb időtartamú heti matricára 0,1 százalékkal nagyobb igény mutatkozott, viszont 7,5 százalékkal fizettünk többet a kategóriák és az árak átszabása miatt. Itt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a idelátogató külföldi turisták körében nyilván ez a jogosultság éri meg a legjobban. A legfrissebb tavalyi adatok szerint a D1 kategóriát (nem csak a hetit) 59 százalékban vették beföldelik és 41-ben külföldiek.

A megyei matricákból az összes kategóriára vetítve 1,33 millió fogyott és  5,6 milliárdot költöttek rájuk a sofőrök.