Durva számok a kórházak ellenőrzéséről - kevés a felelősségre vonás

Ötezer forintos bírságot kellett fizetnie egy egyetemi kórháznak azért, mert a szakmai előírásoknak nem megfelelő minőségű ellátást biztosított. A magánszolgáltatók ennél sokkal nagyobb bírságokkal szembesülnek - idézi a TASZ kórházi fertőzésekkel kapcsolatos vizsgálódásának megállapításait a Népszava.
Szepesi Anita, 2017. március 13. hétfő, 15:30
Fotó: Napi.hu

Az egészségügyi szolgáltatóknál végzett hatósági ellenőrzések és jogkövetkezményeik adatait kérte ki a kórházi fertőzéseket célzó ellenőrzések feltárása céljából közérdekű adatigényléssel az állami kórházak felügyeletét ellátó szervtől a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Az ÁNTSZ adataiból kiderült, a legfőbb kórháztulajdonos igencsak visszafogottan ellenőrzi önmaga munkáját - írja lap a TASZ adataira hivatkozva.

Az elmúlt három évben, azaz 2014 januárja és 2016 decembere között az állami egészségszolgáltatókkal szemben 407 esetben történt intézkedés. Egyéni panaszbejelentésre 246 esetben, a minimumfeltételek hiánya miatt 22 esetben került sor valamilyen intézkedésre. Három év alatt 111 állami szolgáltatót figyelmeztettek és további 220 esetben hoztak kötelező határozatot. Ezek tehát nem mind kórházi fertőzésekhez kapcsolódó ellenőrzések, hanem az ÁNTSZ által állami egészségügyi szolgáltatókkal szemben lefolytatott összes intézkedés száma az elmúlt három évben.

Átlagosan évi 25 bírság

Ez évente átlagosan 136 intézkedést jelent, ami a TASZ szerint rendkívül alacsony, hiszen ez azt jelenti, hogy több száz intézmény ezernél is több osztályán és rendelőjében egy év alatt összesen ennyiszer történt ellenőrzés - olvasható a szervezet honlapján.

Feltűnő, hogy mindezekből az intézkedésekből a három év alatt mindössze 75 esetben bírságolt az ÁNTSZ állami egészségügyi szolgáltatót. Azaz ezres nagyságrendben vannak egészségügyi szolgáltatók, ezek közül évente átlagosan 136-ot ellenőriznek, és 25 esetben bírságolnak.

A megbírságolt intézményeknek a 3 év során összesen 3 millió 645 ezer forintot kellett kifizetniük. Átlagosan 48 600 forint volt a büntetés összege. Voltak olyan szolgáltatók, amelyek 5 ezer forintos bírsággal megúszták, 100 ezer forint feletti bírságot mindössze 15 állami-egészségszolgáltató fizetett 3 év alatt és 500 ezer felett pedig senki.

Mekkora a büntetés?

A TASZ megnézte, hogy milyen lehet az a jogsértés, amiért csak 5 ezer forintos bírság jár. A szervezet rendelkezésére bocsátott ÁNTSZ táblázatból az derül ki, hogy például egy egyetemi kórháznak azért kellett ennyit fizetnie, mert a szakmai előírásoknak nem megfelelő minőségű ellátást biztosított.

Annak ellenére, hogy jóval kevesebb magánszolgáltató van ma Magyarországon, mint állami, és a rájuk vonatkozó panaszbejelentés is kevesebb, mint hetedannyi volt, a magánszolgáltatókkal szemben nem volt ilyen engedékeny az ÁNTSZ. Bár csak 14 bírságolás történt , ami szintén meglepően kevés 3 év alatt, de az ő esetükben a bírság összértéke több mint 7 millió forint volt. A magánszolgáltatóknak átlagosan tízszer annyit kellett fizetni egy-egy bírságolás esetén, mint az állami egészségügyi ellátóknak.

Autóbaleset vs. kórházi fertőzés miatti halál

Mivel többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben, a TASZ megnézte, hogyan alakult a közlekedési bírságolás 2015-ben. Mint kiderült, 2015-ben összesen 985 ezer forint bírságot kaptak az állami egészségügyi szolgáltatók (kórházak, rendelőintézetek), míg az autósok összesen 18 milliárd forint bírságot fizettek, azaz a kórházak és az autósok bírságai közötti 1800-szoros a különbség.

Azzal, hogy a kórházi fertőzéses tragédiáknak nincs következményük, az az alapvető jogunk sérül, mely szerint mindenkinek joga van a biztonságos egészségügyi ellátáshoz. Ez tehát elsősorban nem egészségszakmai, hanem jogi kérdés - hangsúlyozza a TASZ, s felszólítják az ÁNTSZ-t, hogy tegyen érdemi lépéseket, állapítson meg jogkövetkezményeket a kórházi fertőzések terén rosszul teljesítő kórházakkal szemben.

Egyszerűen szemet huny a hatóság

A szükségesnél jóval kevesebbszer ellenőriz az ÁNTSZ, az évenkénti 136 ellenőrzés mellett akár 10 évig is működhet úgy egy kórházi osztály, hogy egyetlen egyszer sem ellenőrzik -  összegzik az adatokat. Persze ez az időtartam sok esetben még hosszabb lehet, hiszen van olyan szolgáltató, amelyet viszont többször vizsgálnak ez idő alatt. A panaszbejelentéseknek ugyan van nyoma az intézkedések között, tehát ezeket nem hagyták teljesen figyelmen kívül, de nagyon kevés esetben történik meg a megfelelő felelősségre vonás.

A kiszabott bírság mértéke általában olyan kicsi, hogy nem valószínű, hogy elrettentené a szolgáltatót a jogszerűtlen magatartástól. A jogszerűtlenül működő szolgáltatók szankcionálásnak persze nem a bírság az egyetlen módja. Csakhogy az ÁNTSZ által küldött adatok alapján az elmúlt három évben egyetlen egy esetben sem történt meg a másik megoldás, azaz a szolgáltató eltiltása, kórházi osztály, vagy rendelő akár csak ideiglenes bezárása sem. Sőt arról sem lehet hallani, hogy az ÁNTSZ - ha már nem szankcionál -, legalább a kormányzat felé kongatná a vészharangot. Úgy tűnik, egyszerűen csak szemet huny.

Mindezek ellenére szükség van a bejelentésre, hiszen ezeket az ÁNTSZ-nek kötelessége kivizsgálni - hívja fel a figyelmet a szervezet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix, 2017.03.13 15:55

"Durva számok a kórházak ellenőrzéséről - kevés a felelősségre vonás"

Rengeteg a kórházi lopás és nincs mögötte személyes felelősség!
1. amennyire csak lehet külön kell választani (legalább helyileg) a magánrendelést az állami ellátástól.
2. meg kell keresni és meg kell büntetni a tolvajokat
3. a forrásokat nem ész nélkül kell elosztani és nem szabad korlátozni a sürgős esetek darabszámát
4. ezek után ha még kell, pénzt kell tenni a rendszerbe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html