Durva számok a magyarok egészségéről

Súlyosan romlott a felnőtt magyar lakosság egészségi állapota - derül ki a KSH Nők és férfiak Magyarországon 2015 című friss kiadványából.
Napi.hu, 2016. december 30. péntek, 17:32

A kiadvány sorra veszi többek között, miként alakulnak a háziorvosokhoz bejelentkezett, 19 évesnél idősebb lakosok megbetegedései tízezer megfelelő korúra, nemenként 2005-2015 között.

Az összesítésből kiderül többek között, hogy 2005-2015 között, tízezer lakosra számítva:

  • Mintegy ötven százalékkal nőtt a magas-vérnyomástól szenvedő felnőtt nők, közel hatvan százalékkal a férfiak száma.
  • Közel hetven százalékkal több lett a szívbeteg nő, több mint hatvan százalékkal gyarapodott a tízezer lakosra jutó szívbeteg férfiak száma.
  • Mind a daganatos nők, mind a daganatos férfiak száma kilencven százalékkal nőtt
  • Közel 80 százalékkal több a cukorbeteg nő, a cukorbeteg férfiak száma pedig kilencven százalékkal emelkedett.
  • Az asztmások száma a nők körében csaknem háromszorosára duzzadt, a férfiaknál is több mint kétszeres a növekedés.
  • Több mint kétszeresére nőtt az idült légúti betegségtől szenvedő nők száma, a férfiak száma kevesebb mint a kétszeresére emelkedett.
  • Két és félszeresesére nőtt az agyérbetegséggel küzdő nők száma, a férfiaké pedig lényegében megduplázódott.

A születéskor várható élettartamot régiónként és nemenként vizsgálva 2000-2015 között a KSH megállapítja:

  • Míg 2000-ben a nyugat-dunántúli nők számíthattak a leghosszabb életre (76,6 év), az Észak-Alföldön élők a legrövidebbre (75,1 év), szemben az akkor várható 75,6 éves átlagos várható élettartammal,
  • a férfiaknál a Közép-Magyarországon élők helyzete volt a legkedvezőbb 67,9 évnyi várható élettartammal, és  Észak-Magyarországon a legkedvezőtlenebb 66,2 évvel, miközben az átlag 67,1 év volt akkor.
  • 2015-re mindkét nemnél a közép-magyarországi régióban való lét kecsegtetett a leghosszabb várható élettartammal (nők:79,1 év, férfiak 73,4 év), s az észak-magyarországi régió a legrövidebb élettel (nők:77,9 év, férfiak 70,6 év).

A halálozási statisztikák szerint:

  • 2000-ben a nők 57 százaléka halt meg a keringési rendszer betegségei miatt, 23 százalékuk pedig daganatos betegségek következtében.
  • 2013-ra kissé módosult ez az arány, rendre 55-23 százalékra.
  • A férfiak 45 százalékánál keringési betegségre volt visszavezethető a halál oka 2000-ben, 27 százalékban pedig a daganatos betegség vetett véget az életnek,
  • 2013-ban 45-29 százalékra változtak az arányok.

A felfedezett rosszindulatú daganatos betegségek száma a 2001-es 63 ezerről 2015-re 79 ezerre gyarapodott a két nemnél együttesen.

Az újonnan nyilvántartásba vett HIV-fertőzöttek száma a két nemet együttvéve a 2000-es 48-ról 2015-re 271, az újonnan bejelentett AIDS-betegek száma a 2000-es 27-ről 2015-re 43-ra emelkedett.

Nem adnak okot örömre az európai öngyilkossági statisztikák. A 100 ezer lakosra számított mutatót illetően mind a magyar nők, mind a magyar férfiak  a második helyen állnak. A nőknél Litvánia az első 12 öngyilkossal, Magyarország a második 9 -cel.

A férfiaknál Lettország a listavezető 37 öngyilkossal, Magyarország itt is a második, csupán néhány tizeddel lemaradva 36,7 férfi öngyilkossal.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2016.12.31 09:15

@Dakota Summer: BÉKEMENETES BIRKA !!!!!
Az egészségügy állapota nem attól olyan amilyen ,hogy a hozzád hasonló barmoknak mi a véleménye,hanem attól ,hogy a lehetősége az egészséges életmódhoz -étkezéshez a szegény rétegnek nincs meg. SENKIHÁZI nem mindenkinek van olyan szerencsés génjei mint ,hála Istennek nekem,hogy 80 év körüli korban nem szedek semilyen gyógyszert, TE pedig az elme bajoddal élsz és beszéled a hülyesdéget.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dakota Summer, 2016.12.31 08:07

@megfigyelt: természetesen a fenti statisztikának semmi köze az egészségügy allapotához, illletve az összefüggés fordított.
Az emberek nagy egészségi állapota ró hatalmas terhet a magyar egészségügyre.

Tessék egészségesen élni, nem pedig rinyálni és folyton hőbörögni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.12.30 20:54

@megfigyelt: Nem volt a csücson az egészségügy soha,de az utóbbi 6 évben a személyi állomány sokat romlott, aki ezt nem veszi tudomásul az nagyon tájékozatlan.. Az unoka öcsém jónevű főorvos egy fővárosi kórházban . 2009 óta Londonban dolgozik havonta 5 napot mindenét az utazást is a kintiek fizetik a nettója annyi mint a havi hazai főorvos fizetése ,de nem ez a legnagyobb különbség az egészségügyben dolgozó kisegítőknél az ápolóknál van nem véletlen ,hogy innen Dunántúlról 100 000 feletti az egészségügyből 2010 után kivándorlók száma..
A kórházépítések-felujítások még rendben is lenne ,ha nem szervezett szabadrablás lenne a korrekt versenyeztetés helyett az építési megbízásoknál.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

joekiss, 2016.12.30 19:46

@megfigyelt:
Azért ez nem ilyen egyszerű, az egészségügyi helyzet már hosszú ideje rossz Magyarországon. Az igaz, hogy stadionok helyett sokkal hasznosabb lett volna a tömegsportra költeni a százmilliárdokat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

George Lukacs, 2016.12.30 19:44

Az elmúlt 8 évé a felelősség.
2010 óta sokkal több pénz jut a kórházakra, az Emberekre.
Javultak az életkörülmények, kevesebb ember szegény.

Amit nem értek, de ez az én hibám: látom a plakátot, amely az állami gyerekmentő alaphoz történő befizetésre hív fel - és ez a plakát - amely egyetlen gyerek majszol némi élelmet, az mondja: ez a gyerek egy a 300.000 éhező közül.

Na most hogyan van ez? Az államunk szerint is van 300.000 éhező magyar gyerek? Az legalább 70-80.000 magyar család, és még olyan 70-160.000 szülő.

Szélsőséges esetben félmillió szegénnyel is számolhatunk - az államunk szerint. Mármint legszegényebbel.
Ez nem is annyira sok, hiszen a magyar lakosság nagyjából 6 %-át teszi ki.

Nem számoltunk még az öregekkel, akik szintén szegények, mert nem elegendő a nyugdíjuk és a munkanélküliekkel, akik hasonló cipőben járnak.

Ne legyünk telhetetlenek és elfogultak, ha a magyar lakosság 12-15 százalékában jelöljük meg azon polgárainkat, akik a (mély)szegénység mindennapjait élik.

Fölöttük ott vannak a szegények, az alig meg- és fennmaradók, akik nagyjából a magyar polgárok 30 %-át teszik ki.

Nem is mondom tovább, mert úgyis tudja mindenki: a magyar lakosság 1 % birtokolja a magyar jövedelmek 90 %-át.

A többiek éljenek úgy, ahogy akarnak!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html