Durván erősödött az állam szerepe a médiapiacon

A 2017-es reklámtorta mérete 240,98 milliárd forint volt, amely az előző évi 216,09 milliárd forinthoz képest - a tavalyihoz hasonló ütemű - 11,52 százalékos növekedést jelent. A Reklámtortában minden szegmens megőrizte az előző évi helyét és valamennyi média típus növekedést könyvelhetett el, miközben az állam egyre nagyobb szereplőjévé válik a magyar reklámiparnak - közölte a Magyar Reklámszövetség.
Szabó Zsuzsanna, 2018. február 28. szerda, 13:12

A reklámszövetség szerint a média típusok sorrendjében nem történt változás 2016-hoz képest. Az online változatlanul a legerősebb piaci szereplő, amely 31,71 százalékra bővítette a tortában elfoglalt helyét. Ugyanakkor a hátráltató tényezők ellenére is minden szegmens kivétel nélkül fejlődni tudott.

A legnagyobb növekedést, 18,48 százalékot a sajtó könyvelhette el, a második legnagyobb növekedést, 14,38 százalékkal az internet produkálta, míg ezt a közterület követte 13,44 százalékos emelkedéssel.

Az állam egyre erősebb szereplő

Az állam már 2016-ban a reklámipar legnagyobb szereplőjévé vált és szerepe tovább erősödött. Ha kívülálló szemével nézzük a számokat, akkor egy szép eredményt és egy egészséges piacot látunk - vélekedett Urbán Zsolt. A Magyar Reklámszövetség elnöke ugyanakkor azt is hozzátette: az is látható azonban, hogy az állam több, mint 40 milliárdot szakít ki a reklámtortából.

Urbán szerint tavalyi évhez képest magasabb számról tudunk beszámolni a kereskedelmi szegmensben is, ami véleménye szerint nagyon biztató, de jelenleg a reklámköltések még mindig elmaradnak a válság előtti GDP-arányos szinttől.

Ha az iparágat érintő kiszámíthatatlan szabályozással és a folyamatos piaci változásokkal terhelt piacon ilyen eredményt tudunk felmutatni, akkor egyértelműen levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy, az iparágat támogató környezetben nagyobb fejlődésről számolhatnánk be - hangsúlyozta a Magyar Reklámszövetség elnöke.

Az MRSZ adatai szerint az előző időszak 80 százalékos kimagasló állami növekedést, az úgynevezett "óriás állami reklám bummot" követően 2016-ról 2017-re újabb 34 százalékkal nőtt az állami költés mértéke. A televízióban elköltött állami reklámforintok mértéke 2016-ról 2017-re közel 20 százalékot emelkedett.

Tavaly a digitális piacon a globális szereplők aránya a hazai szereplőkhöz viszonyítva 53 százalékra nőtt az előző évi 51 százalékról. Örvendetes tény, hogy a fejlődés üteme nem lassult, de az is jól látható, hogy a globális szereplők befolyása erősödik - tette hozzá Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség ügyvezetőségének tagja.

Forrás: Magyar Reklámszövetség

Folytatódott a digitalizálódás

A digitalizálódás továbbra is folytatódott a reklámpiacon, ami 16 százalékos növekedést eredményezett a tavalyi évben, így már közel 80 milliárd forintot fordítottak erre a hirdetők - mutatott rá Sopov István, az IAB Hungary elnöke. A szakember emlékeztetőül hozzátette: 10 éve még csak 15 milliárd forintot költöttek a vállalatok digitális reklámozásra. Az IAB Hungary AdExpect felmérése alapján a 2018-as évben is két számjegyű bővülés várható.

Már negyedik éve nő a televíziós reklámpiac

A tavalyi évben már negyedik éve mutatott folyamatos növekedést a hazai televíziós reklámpiac, ami 7,5 százalékos, több mint 4 milliárd forintos bővüléssel meghaladta a 60 milliárdos szintet - mondta Kovács Krisztián. A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke szerint a televízió 25 százalékos részesedésével megőrizte súlyát a teljes reklámpiacon. A szakember rámutatott: külön figyelemre méltó a nonszpot költések nagyarányú növekedése: az EY-jal közösen végzett felmérésünkből kitűnik, hogy az állam továbbra is meghatározó szereplője a piacnak, televíziós költése közel 20 százlékkal nőtt, így 2017-ben elérte a 7,5 milliárd forintot.

Megugrott a nyomtatott sajtó bevétele is

A hazai nyomtatott sajtó a reklámpiacon 18,5 százalékos növekedést ért el, így hosszú évek után a sajtó két számjegyű növekedést tudhat magáénak - számolt be Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke. A sajtópiac 38,330 milliárd forint reklámbevételt és 59,983 milliárd forint lapeladásból származó bevételt ért el 2017-ben. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 8,47 milliárd forint online hirdetési árbevételt realizáltak. A print piac összesített árbevétele így 106,783 milliárd forint lett.

Kovács Tibor szerint a növekedés mögött nem csak az állami költések volumene van, hanem a piaci típusú, kereskedelmi költések emelkedése is szerepet játszik. A szakember szerint az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a márkáknak manapság szembe kell nézni, a megfelelő hirdetési környezet felkutatása. A mérések kínálta hitelesség és a mérések mögötti piaci összefogás növeli a print piaci hirdetők bizalmát - tette hozzá.

A bevételi számok azt mutatják, hogy a print piac egy növekvő, több lábon álló szegmens. Nem véletlen, hogy a hirdetők egyre nagyobb nyitottságot mutatnak a printre, a napilapok és a magazinok sokkal fontosabb helyet töltenek be a médiamixben, mint azt mostanáig gondolták, pusztán abból a tényből kifolyólag, hogy amikor ezeket a tartalmakat fogyasztják az emberek, általában semmi mással nem foglalkoznak, ez pedig a reklámbefogadás szempontjából nagyon jót jelent - összegezte.

Az adatvezérelt szektor mérete is tovább nőtt, az előző évhez képest 3 százalékos emelkedéssel a volumen 32,8 milliárd forintra emelkedett - mondta Huszics György, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke. Ezt a növekedést a nemzetközi trendek is visszaigazolják és minden jel arra mutat, hogy a 2018-as év is további növekedést hoz az adatvezérelt piaci szereplők számára - tette hozzá.

Elindult az átrendeződés

Növekvő kihasználtság és jelentős növekedés jellemezte az OOH szegmenst is 2017-ben. Hantosi Bálint az MRSZ OOH elnöke szerint a hazai piacon 2017-ben is az óriásplakátokon realizálódott a bevételek 50 százaléka, de a nemzetközi tendenciáknak megfelelően, hazai szinten is elindult az átrendeződés, kiegyenlítődés. A citylight és egyéb hirdetési felületek (hirdetőoszlop, jármű, közvilágítási oszlopon elhelyezett reklámok, indoor reklámok, stb.) bevételei és kihasználtsága jelentősen-, míg a klasszikus óriásplakátok bevételei és kihasználtsága kisebb mértékben növekedett.

A hazai OOH piacon is elindult a nemzetközi szinten tapasztalható digitalizáció, mely az elkövetkezendő években jelentősen fel fog gyorsulni és melyből minden szereplő (hirdetők, önkormányzatok, médiatulajdonosok) profitálni fog a jövőben - tette hozzá a szakember.

Forrás: Magyar Reklámszövetség

Viharos év volt a rádiós piacon

A rádiós piac a közismert turbulenciák ellenére is növekedni tudott. A médiapolitikának erősen kitett iparág a tulajdonosi átrendeződések, látványos peres eljárások ellenére őrzi a pozícióit - mondta Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke. A szerény növekedés azt mutatja, hogy a hirdetők továbbra is hisznek a rádióban, országos kereskedelmi adó híján is az előző időszak volumenénél valamivel többet költöttek a piacon.

A részadatok alapján elmondható, hogy a helyi rádiók összességében 16 százalékot növekedtek, a budapesti adóknál és a regionális hálózatoknál pedig a non-spot költés mutat jelentős emelkedést 2016-hoz képest. A fogyasztói oldalon sincs lényeges változás: a rádióhallgatók több mint 4 órát, a teljes lakosság (15+) majdnem 3 órát rádiózik naponta.

Egyre népszerűbbek a mozik

A mozi 2017-es reklámbevételei továbbra is növekedést mutatnak, hiszen a tavalyi 4 százalékos emelkedés igazolja, hogy egyre több hirdető választja a mozit a médiamix elemeként. A mozis hirdetés hatékonyságságának egyik legfontosabb eleme, hogy évek óta növekszik a moziba látogatók száma.

Kiss Zsuzsanna a Cinema City/New Age Advertising Médiaértékesítési igazgatója hangsúlyozta: a mozi médiában évről évre egyre többet költenek a hirdető partnerek, ez köszönhető a nagy sikerű hollywoodi blockbusternek, melyek tömegeket vonzanak a mozikba.

A tavalyi Top 5 filmlistán szereplő filmek közül 2017. december 14-31-i közötti időszakban az elővetítésekkel együtt országosan 749 326 főt vonzott a moziba a Star Wars: Az utolsó Jedik c. film, ami ezzel a számmal az első helyen végzett. Ezt követte a GRU3 animációs film 572 117 nézővel, majd a 3. helyen a Kincsem szerepelt, amelyet országosan 452 257-en láttak a hazai mozikban.

A fotó forrása: Pixabay.com

HOZZÁSZÓLÁSOK