Nem ért egyet a jegybankot ért kritikákkal Bihari Péter, az MNB monetáris tanácsának tagja a Népszabadságban ma megjelent írásában.

A jegybank tűrte a devizahitelezést

A jegybank szerinte tűrte, de sohasem szerette a devizahitelezést, mivel az gyengítette az alapkamat iránymutató erejét. A hitelfelvevők terheinek növekedését azonban szerinte csak részben magyarázza a forint árfolyamának gyengülése: okolható a bankok által felszámított ügyleti kamatok növelése is.

Úgy gondolja, nem róható fel a monetáris politikának, a hiteleket kihelyező bankoknak és a hitelek felvevőinek, hogy nem arra építették fel üzleti politikájukat: egyszer valamikor egy súlyos pénzügyi válság be fog következni. Ha lesz elegendő devizaforrás, szerinte újraindul a devizahitelezés, aminek mindaddig lesz létjogosultsága, amíg a kamatok közötti különbségek számottevőek maradnak.

Az inflációnál van fontosabb

A cikk legerősebb állítása, hogy a monetáris politika számára a stabilitás megőrzése mindennél fontosabb. A növekedési és inflációs szempontok közötti konfliktus Bihari szerint a múlté, a javuló inflációs és romló növekedési kilátások egyaránt jelentős monetáris lazítást indokolnak.. Ebből akkor és annyi valósítható meg, amennyi és amikor a pénzügyi szektorok stabilitásának követelménye, az állam biztonságos finanszírozásának igénye alapján lehetséges - írja. Az inflációs célokat még az elmúlt napok jelentős forintgyengülése sem veszélyezteti, viszont növelheti a bankok hitelezési veszteségeit, ami növeli a stabilitási kockázatot.

Az elmúlt három hónapban szerinte a jegybank döntéseivel bebizonyította, hogy az inflációs szempontokon kívül figyel másra is, amikor arra szükség van.