Éves szinten az élelmiszeripar hitelállománya bővült erőteljesebben, 14,92 százalékkal, ugyanakkor a mezőgazdaság is 10,73 százalékos bővülést produkált. A mezőgazdaság teljes hitelállományának növekedéséhez közel egyenlő mértékben járult hozzá az egyéni, illetve a társas vállalkozások hitelfelvétele az Agrárminisztérium (AM) adatai szerint.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállományának aránya 2017 első negyedévének végére egyenlítődött ki, azóta 49-51 százalék körül mozog. Az idei év első három hónapjában az egyéni gazdálkodók részesedése 48,25, a gazdasági szervezeteké pedig 51,75 százalék volt. Az agrártárca adatai szerint az élelmiszeripar hitelállományának növekedése éves szinten 14,9 százalékos volt, e növekedés 99 százaléka az ágazatban működő társas vállalkozásokhoz kötődik, az egyéni gazdaságok jelenléte a hitelezési folyamatokban marginális.

Ezzel együtt - a 2018 első felében tapasztalt kis megtorpanástól eltekintve - 2017 harmadik negyedévétől az ágazat hitelállománya minden negyedévben nőtt. A beruházási, a hosszú lejáratú és az éven belüli hitelek kétszámjegyű növekedése ellensúlyozta az egyéb hitelek csökkenését.

A mezőgazdasági devizahitelek aránya a teljes hitelállományból 2017 első negyedéve óta enyhén, de folyamatosan szintén növekszik. Az élelmiszeripari devizahitelek 2017 harmadik és 2018 második negyedévében nőttek nagyot, azóta stagnálnak. A devizahitelek aránya 2019 első negyedévében a mezőgazdaságban 8,8 százalékot, az élelmiszeriparban pedig 41,8 százalékot tett ki.

Az idei év első negyedévében összesen 174,4 milliárd forint hitelt folyósítottak az agrárgazdasági vállalkozásoknak. A mezőgazdaság ennek 58,5 százalékát kapta, ami 102,0 milliárd forint, az élelmiszeripar pedig a 41,5 százalékát, ez 72,4 milliárd forintot jelent.

Banki szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy korábban a Földet a gazdáknak! program kapcsán az egyéni vállalkozók, az utóbbi negyedévekben pedig már a társas formában működő mezőgazdasági vállalkozások járultak hozzá leginkább a növekedéshez. Korábban tehát a növekedés mögött nem termelést bővítő beruházások álltak, hanem az állami földprogram duzzasztotta fel a hitelállományt. Ezzel együtt a kedvezményes finanszírozási programoknak és a vidékfejlesztési program beruházásainak köszönhetően a következő negyedévekben is a hitelezési aktivitás bővülése várják a banki szakemberek.