A frankfurti bankárok arra is figyelmeztetnek, hogy Budapestnek az azonnali kiigazításon túl számos egyéb fiskális kihívással is szembe kell néznie, amelyek a folyamatosan magas deficitből, a volatilis költségvetési politikából és a deficitcélok állandó elvétéséből adódnak. Az ECB szakértői kifejtik, hogy a prudens fiskális politikára nem csak a költségvetés fenntarthatósága miatt van szükség, hanem a külső deficit csökkentésének szükségessége miatt is. A magyar büdzsének hosszabb távon válaszolnia kell az öregedő társadalomból adódó problémákra is, az ECB szerint ugyanis 2050-ben a GDP 7 százalékára rúgnak majd ezek a kiadások - a 1997-es nyugdíjreform ellenére. A 3 százalékos plafon a Stabilitási és Növekedési Egyezményben szerepel, mint a középtűvon elérendő fiskális cél. Az európai uniós tagállamok közül jelenleg Magyarországon a legnagyobb az államháztartás hiánya.