Munkaügyi bírósághoz fordultak a szegedi egyetem orvosként is dolgozó oktatói, mert munkáltatójuk a közalkalmazotti törvényre hivatkozva nem fizette ki a gyógyítási területen végzett munkájukért járó pótlékokat - értesült a lap. A munkaügyi bíróság első- és másodfokú döntése szerint a pótlék megilleti az oktatókat akik orvosi munkát is végeznek, sőt ügyeletet is ellátnak. A Szegedi Tudományegyetem azonban nem hagyta annyiban a döntést és a Kúriához fordult.

A Kúria - most nyilvánosságra hozott - döntése szerint az egyetemen például osztályvezető adjunktusként, docensként vagy professzorként dolgozók "csak végzettségüket tekintve orvosok", mert oktatói, illetve tudományos kutatói munkára szól a kinevezésük, így nem jár nekik az ágazati pótlék. Emiatt átlagosan havi 50 ezer forinttal kereshetnek kevesebbet azoknál, akik csak gyógyítanak, de oktatási feladatuk nincs.

A veszteség azonban ennél is nagyobb lehet, miután a Kúria ítéletében hivatkozott közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény másik pontja szerint az ilyen státuszú orvosok jövedelmét a felsőoktatási bértábla szerint kell megállapítani, amivel az érintett orvosok jövedelmük harmadát veszíthetik el. Míg ugyanis az orvosi bértáblába szerint egy adjunktust bruttó  alapbére 407 ezer forint, addig egyetemi oktatóként ugyanilyen besorolásért csak 260 ezer forintos munkabér jár.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a lap kérdésére azt mondta, a Kúria döntése veszélybe sodorja a betegek biztonságos ellátását is. Mint fogalmazott, lassan már medikus oktat medikust, mert nincs oktató.