Életbevágó, hogy felismerje ezeket a tüneteket

Az első gyanús jelnél mentőt kell hívni a stroke betegekhez, hogy legyen esély a maradandó károsodás elkerülésére. Az esetek 80 százalékában nem jár fájdalommal az agyi vérellátás zavara, ezért nehéz a tünetek felismerése. A július 22-i Semmelweis Egészség Napon ezt tanítják meg többek között az egyetem orvosai. Az ingyenes online rendezvényre az egyetem honlapján lehet jelentkezni.
Szepesi Anita, 2020. július 12. vasárnap, 07:40
Fotó: Napi.hu - Képünk illusztráció.

A civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza. A kényelmesebb életmód is hozzájárul népbetegségek kialakulásához, amelyek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, a stroke okozza a legtöbb halálesetet és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját.

Életmóddal összefüggő rizikófaktorok, amik növelik a stroke kockázatát

  • az elhízás,
  • a mozgásszegény életmód,
  • a dohányzás,
  • a klasszikus kardiovaszkuláris megbetegedések, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az idősödő társadalomban egyre elterjedtebb pitvarfibrilláció, azaz szívritmuszavar, amelynek esetén például ötször nagyobb az esélye a stroke-nak - hangsúlyozta  Gunda Bence Barna, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika adjunktusa.

A későn észlelt stroke-on, vagyis akut agyi érkatasztrófán átesett betegek gyakran nem tudnak később aktív életet élni, vagy újra munkába állni, sőt sok esetben tartós ápolásra szorulnak.

Tünetek

A stroke leggyakoribb tünete a féloldali, hirtelen jelentkező bénulás, végtaggyengeség. Például valaki nem tudja megemelni az egyik karját, vagy nem tud ráállni az egyik lábára. A száj egyik szélének félrehúzódása, lefittyedése, a beszédzavar, az elkentnek hangzó beszéd, a látás féloldali elvesztése, a féloldali zsibbadás vagy érzéketlenné válás is fontos tünet.

Nehezebben észrevehető tünet a szédülés, koordinációs zavar, az egyensúlyzavar és a kettőslátás is. Ilyenkor néha a beteg sem tudja pontosan elmondani mit érez. Az ilyen jellegű tünetek esetén mindig érdemes a legrosszabbat feltételezni és egyből mentőt hívni. Még mindig jobb ezt feleslegesen megtenni, mint utólag megállapítani egy stroke-ot, mert az sokszor már nem, vagy hosszas rehabilitációt követően és csak részlegesen kezelhető - hívta fel a figyelmet Gunda Bence Barna.

A legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek ún. betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket, akár például a féloldali bénulást. Előfordul, hogy a beteg meg sem tudja mozdítani a bal lábát vagy kezét, de ez nem tudatosul benne, ha a panaszokról kérdezik, legfeljebb annyit mond, hogy fáj a feje - mondta Gunda Bence Barna, hozzátéve, hogy ezek a ritkább esetek.

A stroke teljes gyógyítására csak egy nagyon szűk, néhány órás időszakban van lehetőség. Sajnos a legtöbb esetben nem ismerik fel időben az emberek, ugyanis a betegség kialakulása az esetek 80 százalékában - amikor érelzáródás történik - nem jár fájdalommal, mint például a szívinfarktus, a tüneteket, például a zsibbadást sokan azzal magyarázzák, hogy elaludták az érintett testrészüket.

A stroke betegségek ötöde egyébként úgynevezett ébredési stroke, azaz a reggeli felkeléskor észlelik a tüneteket, ami azért nehéz helyzet, mert nem tudni, hogy az éjszaka során mikor alakult ki az agyi vérellátás zavara.

Fontos az időfaktor

Az érelzáródáskor a keringés helyreállítása a kezelés lényege, amelyre kevés idő áll rendelkezésre. Elsődleges az intravénásan, infúzió formájában adott vérrögoldó kezelés, de ha egy nagyobb ér záródik el, akkor ezen felül endovaszkuláris kezeléssel, azaz katéteres eljárással is igyekeznek eltávolítani a vérrögöt. A vérrögoldó kezelésnek négy és fél óra, a katéteres vérrög eltávolításnak pedig hat óra az az úgynevezett időablaka, amelyen belül alkalmazható az eljárás.

A stroke kezelését akár 24 óráig is kiterjeszthető idejűvé és jobban személyre szabottá teszik az olyan korszerű képalkotó technológiák, mint például az MR, amely segítségével több információ alapján tudnak dönteni az orvosok a megfelelő terápia kiválasztásáról.

A 250 éves jubileumát ünneplő Semmelweis Egyetem interaktív, lakossági, népegészségügyi programjának júliusi állomását Gyógyítás tetőtől talpig címmel július 22-én rendezik meg online formában. A stroke-ról "Stroke - gyilkos betegség fájdalom nélkül" címmel Gunda Bence Barna, a Neurológiai Klinika adjunktusa tart előadást, amelynek végén az érdeklődők feltehetik saját kérdéseiket is.

A program ingyenes, de regisztrálni kell ezen a linken, amelyen a részletes program is elérhető.

HOZZÁSZÓLÁSOK