Elkeserítő képet fest a magyarokról egy új jelentés

­A magyarok egészségi állapota rosszabb, mint a régióban általában. Az­ összes­ magyar halálozás ­több­ mint­ fele­ visszavezethető­ valamilyen­ viselkedési­ kockázatra. Továbbra is éllovasok vagyunk uniós összehasonlításban daganatos halálozásban, jelentős részben a késői diagnózisok miatt. Csökken a GDP-arányos egészségügyi költés, a magyar családok több mint tizede szembesül katasztrofális egészségügyi kiadásokkal - állapítja meg többek között a Magyar Nemzeti Bank 2020-as versenyképességi jelentésének egészségügyi fejezete.
Szepesi Anita, 2020. július 29. szerda, 19:44
Fotó: Napi.hu

Nem sok újdonsággal szolgál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) héten publikált Versenyképességi jelentésének egészségüggyel foglalkozó fejezete a 2019-ben kiadott versenyképességi program helyzetértékeléséhez képest, miután a lakosság egészségi állapotával kapcsolatos mutatók és a finanszírozási helyzet azóta sem javult. Ám míg a 2019-es program egyebek mellett a finanszírozás átalakítására is javaslatot tett és többek közt valós költségeken alapuló állami finanszírozást emleget célként, a 2020-as jelentés már nem jut túl a helyzetfelmérésen. A rendszer fenntarthatóságának javítása ugyan ismét előkerül, de plusz források bevonása nélkül, a hatékonysági tartalékok kiaknázásával, amelyek közé ugyanazokat az elemeket sorolja a jelentés, mint egy évvel ezelőtt.

A friss jelentés szerint a magyar lakosság egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban, ami a társadalom fokozatos idősödése mellett egyre nagyobb terhet ró a számos kihívással küzdő egészségügyi ellátórendszerre.­

Nem törekszik egészséges életmódra a magyar

A megfelelő egészségi állapotot a betegségek megelőzésével lehet elérni a leghatékonyabban az egészségügy ­szempontjából, azonban az egészséges­ életmódra ­törekvés­ még ­nincs ­kellőképpen ­jelen­ a ­magyar­ lakosság­ körében - állapítják meg a jelentés készítői.

Magyarországon­ az ­összes­ halálozás­ több­ mint­ fele ­(51,1­ százalék)­ köthető­ valamilyen­ viselkedési­ kockázathoz,­ ami­ a­ negyedik legmagasabb­ érték­ az­ Európai­ Unióban.­ A Visegrádi hármak (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) átlaga­ 48,3­ százalék,­ az EU átlag pedig 38,7­ százalék­ volt­ 2017-ben. ­Külön-külön­ vizsgálva a viselkedési kockázatokat látható,­ hogy­ Magyarország­ elmaradása ­különösen­ jelentős­ az­ étkezési­ kockázatok esetében ­(28­ százalék,­ ahol­ 10­ százalékponttal­ magasabb­ az­ uniós­ átlagnál),­ továbbá a­ dohánytermékek­ és­ az­ alkoholok­ fogyasztásához­ kapcsolódó­ kockázatok­ esetében­ is­ a­ leggyengébben­ teljesítő­ 5­ ország­ között­ helyezkedik­ el­ hazánk - írja az MNB jelentése.


Az EU-ban 2017-ben Magyarországon volt a harmadik legnagyobb az idő előtti halálozások standardizált halálozási rátája (az orvostudomány jelenlegi eredményeinek alkalmazásával elkerülhető halálozás), 506­ fő százezer­ lakosonként, ami a duplája az uniós átlagnak, (252 fő százezere lakosra) és 40 százalékkal haladja meg a Visegrádi országok átlagát (365 fő százezer lakosra).

2011­ és­ 2017­ között­ ugyan 9 százalékkal csökkent a­ magyar­ halálozási­ ráta­, csakhogy ugyanekkor hasonló­ mértékben csökkent­ az­ EU­ és­ a­ V3­-ak átlaga is, ­így­ hazánk lemaradása maradt e mutatót illetően.


Uniós szinten listavezetők vagyunk a rosszindulatú­ daganatok­ standardizált­ halálozási­ arányával mind­ a­ teljes­ lakosság,­ mind­ pedig­ a munkaképes­ korú­ lakosság­ körében.­ A ­kedvezőtlen ­magyar ­halálozási­ statisztikákban­ jelentős­ szerepet­ játszik,­ hogy­ a­ kialakuló betegségek­ számottevő­ részét csak­ késői­ stádiumban­ diagnosztizálják, ez pedig növeli a költségeket és csökkenti a kezelés eredményességét.


­Magyarország GDP arányos egészségügyi kiadásai (6,9 százalék) nem térnek el lényegesen a többi visegrádi ország átlagánál (6,8 százalék), azonban elmaradtak az uniós országok átlagától (8,3 százalék) 2017-ben.­ Az ­egészségügyi­ kiadások­ GDP­ arányos ­átlagos szintje­ 2010­ óta­ nem­ változott­ számottevően­ az­ EU-ban­ és­ a­ régióban­ sem,­ azonban­ Magyarország­ esetében­ enyhén­ csökkenő­ a trend­ - olvasható a jelentésben. ­

Az ­állami­ egészségügyi­ kiadások­ ­a­ GDP­ 4,8­ százalékát­ tették­ ki,­ szemben a régiós 5,3 százalékkal és az uniós 6,1 százalékkal. Ugyanakkor a magyar háztartások közvetlen­ egészségügyi­ kiadásai­ (1,9­ százalék)­ állnak szemben az uniós 1,8 és a V3-as 1,3 százalékkal. Azaz Magyarországon­ az­ egészségügyi­ kiadások­ 69­ százaléka­ származik­ állami­ forrásból,­ ami­ 4­ százalékponttal alacsonyabb­ az­ EU átlagánál és­ 8­ százalékponttal­  marad el a­ többi­ visegrádi­ ország­ átlagától. Az­ önkéntes­ rendszerek­ 4­ százalékot fedeznek­ hazánkban,­ ami­ nagyságrendileg­ megfelel­ a­ régiós­ és­ a­ nemzetközi­ szintnek.


Problémásnak tartja a jelentés, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült csatornákon folynak keresztül. ­A magyar­ háztartások­ 11,6 százaléka­ szembesült­ katasztrofális­ egészségi­ kiadással­ (vagyis­ a­ háztartások­ zsebből­ fizetett,­ közvetlen­ egészségügyi­ kiadásai­ a létfenntartási ­szükségleteik­ ­legalább­ 40­ százalékát­ tette­ ki),­ ami­ több­ mint­ a­ duplája­ az­ uniós­ (5,7­ százalék)­ és­ a­ V3­ átlagnak­ (5,2­százalék)­ és­ a­ harmadik­ legmagasabb­ a­ megvizsgált­ uniós­ országok­ között.

A GDP-arányos magyar gyógyszerkiadások EU-szerte a ­harmadik­ legmagasabbak­, ­2017-ben­ a­ GDP­ 1,9­ százaléka ment erre, míg a V3-aknál átlagosan a GDP 1,5 százalékát fordították gyógyszerre, az uniós átlag pedig 1,4 százalékot tett ki. Az­ összes­ egészségügyi kiadáson­ belül­ Magyarország­ 28­ százalékot­ szánt gyógyszerek­ vásárlására, szemben a 17 százalékos uniós átlaggal.

­Az­ eltérést­ főként­ a­ háztartások­ közvetlen­ hozzájárulásaiból­ vásárolt­ gyógyszerek ­jelentik,­ amelyek ­a­ GDP­ 0,9­ százalékát­ tették­ ki 2017-ben,­ ami­ közel­ harmadával­ magasabb,­ mint­ az­ uniós­ és­ a­ régiós­ országok­ átlaga.­

Az MNB szerint a magas gyógyszerkiadások hátterében a ­lakosság­ nem­ megfelelő­ egészségi­ állapota­ és­ alacsony­ együttműködési hajlandósága,­ az­ ellátórendszer­ strukturális­ problémái,­ az­ orvoslátogatók­ enyhe­ szabályozása­ és­ a­ gyógyszerreklámok­ elterjedtsége áll.


Az­ egészségügyi­ rendszerek ­pénzügyi ­védelmi­ funkcióját­ vizsgáló­ egyik­ legfontosabb­ mutató­ a­ katasztrofális­ egészségügyi­ kiadásokkal szembesülő háztartások­ aránya. E mutatónál azokat a háztartásokat veszik számításba,­ amely­eknél a ­zsebből­ fizetett,­ közvetlen egészségügyi­ kiadások a­ létfenntartási­ szükségletek­ ­feletti­ kiadásoknak legalább­ 40­ százalékát­ teszik­ ki.­

Magyarországon­ 11,6 százalék az ilyen háztartások aránya, szemben az uniós 5,7­ és­ a­ V3­-as 5,2­ százalékos átlaggal, és­ a­ harmadik legmagasabb­ az­ eddig­ megvizsgált­ uniós­ országok­ között.­

A ­legalacsonyabb­ jövedelmi­ kvintilisbe­ tartozó­ háztartások 44­ százalékának ­egészségügyi­ kiadásai ­haladták meg  a ­katasztrofálisnak tekintett­ szintet. ­Ez­ az­ arány­ a­ visegrádi­ országokban­ 20­ százalék­ volt,­ míg­ például­ Szlovéniában­ csupán­ 3­ százalék.

­Mindez­ azt­ mutatja,­ hogy­ a­ háztartások­ közvetlen­ egészségügyi­ kiadásainak­ magas­ aránya­ Magyarországon­ jelentős­ problémát­ jelent a­ háztartások­ közel­ nyolcadának. Az MNB ­ szerint e kihívás kezeléséhez­ számottevően­ hozzájárulhat­ az­ önkéntes­ rendszerek­ szerepének­ bővítése.


Fontos mutató a kielégítetlen egészségügyi szükségletek nagysága is, ami­ azt­ mutatja­ meg,­ hogy­ a­ lakosság­ mekkora­ részének ­volt a megelőző­ 12­ hónapban­ olyan­ egészségügyi­ szükséglete,­ amelyet­ nem­ tudott­ megoldani­ valamilyen­ okból.­

A 2018-as 5,6­ százalékos magyarországi arány 4,2­ százalékponttal­ alacsonyabb,­ mint­ 2009-ben­ volt.­ Ugyanezen­ időszakban az­ uniós átlag­ 6,8­ százalékról­ 3,5­ százalékra,­ míg­ a­ többi­ visegrádi­ ország­ átlaga­ 7,2­ százalékról­ 5,7­ százalékra­ csökkent.­

Az ­egészségügyi­ rendszer­ által­ elsősorban­ befolyásolt­ okok­ ("túl­ drága", "túl­ messze­ van"­ vagy­ "túl­ sokat­ kell­ várni")­ hazánk­ esetében csupán­ 0,8­ százalékpontot­ tettek­ ki,­ szemben a 2 százalékpontos uniós átlaggal. ­Ugyanakkor­ az­ elsősorban­ a­ lakosság egészségtudatossága­ által­ befolyásolt­ okok­ ("nincs­ ideje",­ "fél­ az­ orvostól­ vagy­ a­ kezeléstől",­ "megvárja­ amíg­ elmúlik­ a­ probléma")­együttesen­ 4,4­ százalékpontot­ tettek­ ki­ hazánkban,­ szemben­ az­ uniós­ 1­ százalékpontos­ átlaggal.


A jelentés részletesen elemzi az egészségügy humán erőforrás szintjét, kiemelve a szakdolgozók alacsony számát, valamint az orvosi és szakdolgozói kar idős korát. Azt írják: a ­működési engedéllyel rendelkező orvosok száma lakosságarányosan ugyan megfelel a nemzetközi átlagnak, a szakszemélyzeté azonban elmarad attól.

A jelentés szerint a magyar egészségügy rendelkezik olyan hatékonysági tartalékokkal, amelyek kiaknázásáéval plusz források bevonása nélkül javítható a rendszer fenntarthatósága. A hatékonysági tartalékok között említik az alacsony, 66 százalékos ágykihasználtságot, és az uniós átlagánál 2 nappal hosszabb átlagos kórházi tartózkodási időt is, ami az MNB szerint a szociális és az egészségügyi rendszerek nem megfelelő együttműködésének az eredménye.­

Az egynapos műtétek, közte a szürkehályog műtét arányának növelése is a tartalékok közé tartozik a jelentés szerint. Ugyanide sorolják, hogy a vény nélkül kapható gyógyszerek népszerűsége miatt a GDP-arányos gyógyszerkiadások a harmadik legnagyobbak az EU-ban.

A teljes 2020-as jelentés itt olvasható.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

MaTar, 2020.07.30 21:41

Remek ez az elemzés. Nem kellene viszont józan parasztésszel azon is elgondolkodni, hogy hogyan fordulhat az elő, hogy ha hónapokra gyakorlatilag leáll az egészségügy, miért is csökken rögtön a halálozás?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

aha, 2020.07.30 06:33

Az egeszsegugyi kiadasok nottek, viszont GDP aranyosan csokkentek, mert a GDP nott.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Elhetetlen, 2020.07.30 02:58

@gondolkoggyunk: Nehéz kérdés a megelőző vizsgálat is. Anno, a cégnél a szűrés valahogy úgy nézett, ki hogy nyaki ultrahang, ekg, labor, ők sem kezeltek, csak szakorvoshoz küldték az embereket. Ezek elismert mérési módszerek voltak. Aztán váltott a cégem, nem tudom, kinek érte meg nagyon, hőtérképes diagnosztika. Több kolléganőmnek mondták, hogy lehet, hogy rákos, rájuk hozva a frászt addig, míg szakorvoshoz nem jutottak, de egy szív probléma ebből nem derült ki. És, a legegyszerűbb magyarázat, mindenről a beteg tehet. A kórházaknál nem elég a kancellár, kell építeni föléjük egy vízfejet, mert ha az intézi a központilag a beszerzéseket, az majd gazdaságos lesz. (Mint a Nemzeti Hulladékkezelő, Ja az sem jött be, a KLIK sem, nem gond). Legfeljebb egy kórház vár pár hét, hónap elbírálási időt a sebvarró fonal beszerzésére, és akkor is azt kap, ami gazdaságos, csak esetleg nem jó. De, ha erre a vízfejre költenek, akkor is leírhatják, hogy az egészségügyre költenek, ja, hogy nem a betegellátásra? Így már hosszú lesz, de a következő ötlet. Döntsenek az orvosok, hogy állami állás, vagy magán praxis, a kettő együtt ne! Ha egy orvos napi nyolc órában betegeket lát el egy állami állásban félpénzért, és este héttől tízig magánban rendel, hogy keressen is, az ördögtől való. Ha átmennek magánba, akár csak rendelés, akár kórház szinten, ki marad a TB-re számító ellátandóknak? Nem számít, hulljon a férgese.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gondolkoggyunk, 2020.07.29 21:32

Sokkal érdekesebb lenne némelyik grafikon, ha nem azt látnánk, hogy az államok mennyi pénzt tesznek be az egészségügybe, hanem azt, hogy mennyi pénz marad is ott, miután az egészségügy élősködői a korrupciós pénzeiket kivették onnan és zsebre vágták. Egyes országok oszlopa 1-2 százalékkal csökkenne, más országoké viszont 30-40 százalékkal. És aki szeretné tudni, hogy melyek ezek a korrupt tolvaj országok, az csak nézzen rá a többi grafikonra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html