Kórházi fertőzések: itt tartunk most

Járványügyi és népegészségügyi szempontból is az egyik legjelentősebb teher az egészségügyi ellátással összefüggő (nozokomiális) fertőzés. Amíg 2015-ben 68 ezer fertőző beteget regisztráltak Magyarországon, a kórházi fertőzések száma még alulbecsülve is legalább 78 ezer volt. Utóbbiak 20-50 százalék megelőzhető, de ehhez a prevenciót előtérbe helyező szemléletváltásra, a kórházi teamek jobb együttműködésére, több diagnosztikai, mikrobiológiai vizsgálatra, kapacitásbővítésre és külön infekciókontroll finanszírozásra lenne szükség - hangzott el az IME egészségügyi szaklap szerdai, az infekciókontrollt napirendjére tűző konferenciáján.
Szepesi Anita, 2019. október 16. szerda, 18:00
Fotó: Napi.hu

Magyarországon naponta több mint 200 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés biztosan történik a 2016/17-es európai pontperevalencia vizsgálat adatai szerint, de mivel ez csak a mikrobiológiai vizsgálattal alátámasztott fertőzések száma, lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa. Ez éves szinten így is legalább 340 ezer többletápolási napot jelent. Ugyan a kórházi fertőzések számát soha, egyetlen kórházban vagy országban nem lehet nullára lecsökkenteni, becslések szerint 20-50 százalékuk azért megelőzhető. Ha az 50 százalék túlságosan ambiciózus cél is, egy részük bizonyosan elkerülhető, és ezért mindent meg is kell tenni - mondta előadásában Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője.

A hatékony infekciókontroll alapvető komponenseit a WHO 2016-ban meghatározta: ide tartozik az infekciókontroll team, megfelelő képzés és folyamatos kompetenciafejlesztés, bizonyítékokon alapuló új gyakorlatok és ezek implementálása, utánkövetés és visszajelzés, és a környezeti higiéné fenntartása. A legfontosabb azonban, hogy az infekciókontroll tevékenység már a prevenciónál kezdődik és nem akkor, amikor a betegnél diagnosztizálják fertőzést - emelte ki Oroszi Betarix.

Miért nem megy könnyen?

A hatékony megelőzést azonban számos akadály hátráltatja, közte a kórházi teamek közötti együttműködés, valamint egymás megértésének a hiánya, a betegközpontú szemlélet helyett a szolgáltató egészségügyi felfogás előtérbe helyezése. Hiányzik, noha kiemelten fontos lenne az infekciókontroll önálló finanszírozása és az ezzel kapcsolatos tevékenységhez fűződő ösztönzők bevezetése.

A szakértő szerint az infekciókontroll fejlesztésében a változás motorja az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése projekt, amely főleg az útmutatókban megfogalmazottak napi gyakorlatba építését célozza. Minden intézménynek szüksége van saját, konkrét célokkal megfogalmazott szakmai programra, amit monitorozni kell és folyamatosan felülvizsgálni a prioritásait. Fontosak az evidenciákon alapuló útmutatók, amiket szintén állandóan fejleszteni szükséges a szakember szerint.

Oroszi előrelépésnek nevezte, hogy 2018 novembere óta 5 új tisztifőorvosi módszertani levél jelent meg, amelyekben összefoglalták a legújabb bizonyítékokon alapuló infekciókontroll technikákat. A továbblépéshez jó kiindulópont a 2016/17-ben Európa-szerte elvégzett pontprevalencia vizsgálat, amelyben az összes magyar fekvőbetegellátó intézmény részt vett. (Ebben a vizsgálatban egy adott napon az összes intézményben azonos szempontok alapján vizsgálták az infekciókontrollra vonatkozó előírások betartását, és a mikrobiológiai vizsgálatokkal igazolt kórházi fertőzések előfordulását, amiből az uniós átlag 5,5 százalék, a magyar, mikrobiológiai lelettel igazolt fertőzések előfordulása 4,5 százalék.)

Elmaradások

Kulcskérdés az infekciókontrollban résztvevő szakszemélyzet létszámának nagymértékű növelése, csakhogy a szakemberek hiánya miatt ez nem könnyű. Nagy az elmaradás az alkoholos kézfertőtlenítő használatában - az uniós átlag 1000 ápolási napra 24 liter, szemben a magyarországi 8,1 literrel. Japánban 36 liter jut 1000 ápolási napra - amit minden betegellátási ponton biztosítani kell.

Az uniós átlaghoz képest nagyon alacsony az egyágyas kórtermek aránya, ennek a fejlesztésére leginkább az új kórházépítéseknél nyílik lehetőség. Emellett az ellenálló baktériumok is nagyobb arányban vannak jelen Magyarországon, mint az EU-ban, aminek a visszaszorításához az antibiotikum használatot kell újraszabályozni. Kevés az epidemiológiai szakápoló és rosszul állunk az egészségügyi fertőzések diagnosztizálása terén - sorolta a szakértő.

Eddig negyven pályázat érkezett a 2020-ig infekciókontroll fejlesztésre - eszközbeszerzésre és hr-fejlesztésre - rendelkezésre álló 2,2 milliárd forint uniós forrásra (egy-egy intézmény 60 millió forintot nyerhet, méretétől függetlenül, ami épphogy tűoltásra lehet elég), a pályázatok elbírálása jelenleg is tart - mondta Oroszi Beatrix.

A humán erőforrás hiány többek között a szakma alacsony presztízsére is visszavezethető, az egészségügyön belül sincs nagy becsülete az infektológusoknak. Kevés a szakápoló, de az általános ápoló hiány is növeli a fertőzések előfordulását. Amíg a nővér-beteg arány nem javul, addig nem csökkennek érdemben a kórházi fertőzések, s nem csak létszámban, de a képzésen is javítani kell - erősítette meg több hozzászóló.

HOZZÁSZÓLÁSOK