Egészségügy: nincs hova hátrálni

Nincs hova hátrálni az állami egészségüggyel, nem növelhető tovább a kiadásokon belül a magánfinanszírozás aránya. Az egészségügyi költésen belüli 30 százalékos arányt meghaladó magánkiadások egyéni tragédiákhoz és rengeteg járulékos költséghez vezetnek, arról nem beszélve, hogy nem szolgálják a társadalmi esélyegyenlőséget - hangzott el a magyar egészségügy helyzetét nemzetközi összehasonlításban vizsgáló GKI tanulmány bemutatásakor, a Friedrich Ebert Stiftung (FES), a GKI és a Szociális Demokráciáért Intézet közös rendezvényén.
Szepesi Anita, 2019. május 21. kedd, 18:21
Fotó: Getty Images

Szomorú képet fest a magyar egészségügyről 43 indikátor - közte 20 magyar jellemző - összegzésével a magyarok egészségi állapotáról, az egészségügyre szánt kiadásokról és azok finanszírozásáról, az ellátórendszer állapotáról és az egészségügyben dolgozókról a FES támogatásával készített, most publikált GKI tanulmány. Kutatói szemmel nézve nincs olyan terület, amely ne a nemzetközi mezőny - benne a V4-ek - sereghajtói közé sorolná Magyarországot - összegezte az elemzés megállapításait készítője, Udvardi Attila.

  • A születéskor várható élettartam öt évvel marad el az uniós átlagtól,
  • az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben körben értelmező humán fejlettség index értéke pedig a V4-ek között Magyarországon a legalacsonyabb.
  • A 15 évesnél idősebb lakosság 59 százaléka szenved tartós betegségben,
  • a halálozási statisztikát vezető keringési megbetegedéseket illetően a V4-ek között is kiugróan rossz a magyar mutató.
  • Az állam reálértéken 2016 -ban kevesebbel járult hozzá az egészségügy fenntartásához, mint 2003-ban,
  • a lakosság számára közben egyre nagyobb terhet jelent az egészségének fenntartása, vagy a betegsége gyógyíttatása.
  • A V4-ek között nálunk a legmagasabb a magánszféra egy főre vetített egészségügyi költése, tőlünk egyharmaddal lemaradva következik Lengyelország, Szlovákia és Csehország.

Világszerte egyre szélesebbre nyílik az olló az orvosilag, technológiailag megengedhető és a gazdaságilag megengedhető egészségügyi szolgáltatások között. A versenyképes országok a GDP-jük 9,5, 10 és annál is több százalékát költik egészségügyre, a magyar közkiadás a sor végén áll nemzetközi összehasonlításban, s a költségvetési kiadásokon belüli 10 százalék körüli egészségügyi költés aránya is jelzi, mennyire nem kormányzati preferencia a szektor - erről már Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász beszélt a strukturális problémákat, kitörési problémákat taglaló előadásában.

Szerinte makrogazdasági megközelítésre lenne szükség, mert a gazdaság motorja az egészség és az egészségipar. A 30 százalékos magánköltés arányát nem lehet tovább növelni, és a közfinanszírozások arányát nem lehet tovább csökkenteni, nincs hova tovább hátrálni, ha versenyképesek akarunk maradni - fogalmazott Dózsa Csaba.

Már a 30 százalékos magánfinanszírozási arány is családi tragédiákhoz vezethet a legelesettebbeknél és egyáltalán nem szolgálja a társadalmi esélyegyenlőséget

- idézte a nemzetközi világszervezet, a WHO ajánlását a szakember. V4-es példát idézve kiemelte, a csehek a teljes egészségügyi kiadás 85 százalékát költik állami egészségügyre közpénzből, nálunk ez 64-66 százalékra csökkent, a különbség látszik a halálozási mutatókon. A forráshiány mellett a hektikus forrásallokációt is problémásnak nevezte, nem lehet úgy eredményességre törekedni, ha évről-évre százmilliárdok sorsáról ad-hoc kormánydöntés rendelkezik.

Mindenképpen szükséges a közkiadások növelése, a hatékony elköltéshez viszont komoly szakmai műhelymunkára van szükség - hangsúlyozta Dózsa Csaba.

A magyar egészségügy kulcsszava a "nincs" fejtegette előadásában Komáromi Zoltán háziorvos, egészségügyi szakértő. Nincs ágazati stratégia, szakminisztérium, pénz, hiányzik a koncepció, nincsenek minimumfeltételek, szakigazgatás, szakfelügyelet, korszerű szakmai eljárások, minőségellenőrzés - sorolta Komáromi. Az egészségügy egyszerűen nem prioritás, noha az azzal való elégedetlenség folyamatosan nő a közvéleménykutatások szerint, a lakosság egészségi állapota pedig minden beavatkozás ellenére folyamatosan romlik.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krislaci, 2019.05.22 21:42

Idézek egy, a jelenlegi egészségfinanszírozást jellemző megállapítást:
"Az állam reálértéken 2016 -ban kevesebbel járult hozzá az egészségügy fenntartásához, mint 2003-ban."
Megjegyzem, akkor az "elmúlt nyóc év volt, és Medgyessy a miniszterelnök!
Ezért kellett a Fidesz; sokan voltunk talán?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jediero, 2019.05.22 16:57

@na4: Az biztos nem lesz mostanában. Bár ahogy mostanában legyeskednek a Fidesz közeli vállakozók a magánegészségügy körül, még ez sem lehetetlen. Bár abba belebukhatna a Fidesz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2019.05.21 19:00

@na4: fidesznyik népszavazás a vizitdíj ellen + magánegészségügy 2010-2012-es fidesznyik üldözése
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.05.21 18:50

Privatizáció + betegbiztosítók.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html