Fokozódik a feszültség a kórházakban - kormánydöntésre várnak

Október végére csaknem 64 milliárd forintra duzzadt a hazai kórházak adósságállománya, ami a 6 milliárdot meghaladó átlagos havi növekedést figyelembe véve bőven 70 milliárd fölé nőhet év végére. A kormány az előző években legkésőbb november végéig bejelentette, hogy kifizetik a tartozások nagyobb részét (a teljes összeget soha nem rendezték), idén azonban még most is csak pletykaszintű hírek keringenek a szállítók kifizetéséről. Az adósságképzés érdemi vizsgálatáról pedig még ennyit sem tudni.
Szepesi Anita, 2019. december 12. csütörtök, 07:08
Fotó: Napi.hu

Október végére megközelített a 64 milliárd forintot a hazai kórházak lejárt adósságállománya. Egy évvel ezelőtt 51 milliárd, 2017-ben 44 milliárd, 2016-ban 62 milliárd forinttal tartoztak október végén a kórházak a beszállítóiknak. A 2016-os, kiugróan magas adósságállományra magyarázat az elhúzódó 2014-es konszolidáció, amely során 2015 közepére sikerült befejezni az adósságrendezést, így év végén már nem volt újabb pénzosztás. Ennek köszönhetően a 2016-os évet eleve 40 milliárdos mínusszal indították az intézmények.

Az utóbbi 3 évben legkésőbb november végéig valamilyen formában mindig megtörtént a bejelentés, amelyből kiderült, hogy a kormány az augusztusig, szeptemberig, vagy októberig lejárt adósságokat állja-e, illetve milyen egyéb megkötésekkel juthatnak pénzhez a kórházak. A konszolidációk történetében eddig még nem volt példa arra (az év végi kasszasöpréseket kivéve), hogy december 12-ig még semmilyen hivatalos bejelentésre ne kerüljön sor 64 milliárdra duzzadt lejárt adósság mellett, miközben a kisebb magyar kórházi beszállító kkv-k már nem csak a tartalékaikat, de hitelkeretüket is felélik. Mindössze a Népszava értesülése ismert, mely szerint  45 milliárd forint értékben konszolidálnak, a részletes terv már a Stratégiai Bizottság előtt van.

Növekszik, de miért?

Az IME december eleji konferenciáján a Költségvetési Felügyeleti Igazgatóság vezetője, Gárdos Csaba úgy fogalmazott: ha már márciusra 14, szeptemberre pedig 34 kórháznak fogy el az elkölthető kerete, akkor ott valami nagyon nagy baj van. A kórházakban dolgozó költségvetési felügyelők tapasztalatait összegezve elmondta, az intézmények egy részének már a költségvetés készítéskor jelentős mértékű a hiánya. A kórházi adósságok 70-80 százalékát 29 intézmény hozza össze.

Hiába ültek le az érintett vezetőkkel egyenként tárgyalni, és készíttettek velük intézkedési terveket a  megtakarítási lehetőségekről, a jelentkező többletkiadások sorra elviszik a megtakarításokat. Mindenki tudja, hogy havi 10-20 százalékkal nő az adósság, strukturális intézkedésre lenne szükség, de a kórházak központi döntésre várnak. Saját karját senki nem vágja le, magától nem zár be osztályokat - fogalmazott Gárdos Csaba, megjegyezve, hogy a kormány is tudja, hogy pénzt kell tenni az ellátórendszerbe.

A területért felelős minisztérium (Emmi)  vezetője, Kásler Miklós a napokban azt fejtegette az InfoRádiónak, hogy a Pénzügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felmérte az eladósodások okait. Szavai szerint

körülbelül 30 százalékban a kórházmenedzsment tehető felelőssé, ugyanakkor a kórházi tevékenység kedvezőtlen portfóliója, tehát traumatológia, sebészeti-, intenzív kezelések és néhány más alapszakma művelése, illetve a kedvezőtlen intézményi struktúra generálja az adósságnövekedést.

A kórházi menedzsment felelősségét az adósság újratermelődésében Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy című konferenciáján is boncolgatták, az Index beszámolója szerint Banai Péter Benő, pénzügyminisztériumi államtitkár úgy fogalmazott, egyéni felelősség is van. Ha a hasonló jellegű kórházak közül az egyik a színvonal megtartása és a feladatai ellátása mellett stabilan képes gazdálkodik, a másik pedig nem, ott meg fogják vizsgálni a vezetés felelősségét is.

Menedzsmenthiba vagy szakmai portfólió?

A konszolidációra várva érdemes rápillantani, hogy áll a jelenlegi adósok intézményi listája, vajon hol merülhetne fel leginkább a menedzsmenti felelősség kérdése.

A kórházi adósság-állományt illetően a Magyar Államkincstár által felügyelt 94 állami fenntartású egészségügyi intézményből áll rendelkezésre adat, 7 egyházi illetve magánfenntartásban működő kórház adósság-állománya nem ismert, a 94 állami fenntartású kórházból pedig 13-ban nincsen aktív fekvő-beteg ellátás, csak krónikus.

E 13 krónikus ellátást végző intézmény közül 2019 októberében 5 nem rendelkezett adóssággal, további 7 intézményben összesen 412 millió forintra rúgott a tartozásállomány melynek több mint 65 százaléka az újpesti Károlyi Kórházban realizálódott. A 13. krónikus intézet, a Szent Rókus kórház önmagában akkora adósságot görget maga előtt - 536 millió forint - mint az összes többi krónikus ellátó együttvéve.

A 81 aktív fekvő-beteg ellátást végző állami kezelésű kórház működtetésén négy fenntartó osztozik (ITM - egyetemek, Emmi - országos intézetek, Honvédelmi Minisztérium - Honvédkórház, budapesti általános kórházak, megyei kórházak, vidéki területi kórházak AEEK).

E 81 kórház közül 2019 októberében 13 kórház, azaz az állami fenntartású aktív fekvő-beteg ellátást végző kórházak 15 százaléka volt nullszaldós.

E kórházak között 3 országos intézet, 3 megyei kórház, 5 szakkórház és 2 területi kis kórház található.

A másik véglet a "milliárdosok" klubja 20 kórházzal, amelyekben az október végi lejárt tartozásállomány egyenként meghaladta legalább az egy milliárd forintot. E kórházak összesen 44,534 milliárd forintos tartozást halmoztak fel, azaz a teljes tartozás-állomány 70 százalékát, ami önmagukban akkora adósságállomány, mint a Népszava értesülései szerint tervezett teljes konszolidációs csomag.

Területi elhelyezkedés szerint e 20 kórház között 8 budapesti és 12 vidéki található, az ellátási feladatot illetően pedig két országos intézet, három egyetem, hét megyei kórház, hat budapesti általános kórház és két vidéki területi kórház található e csoportban.

Ötszázmillió forint feletti adósság-állománnyal 16 kórház "büszkélkedhetett", közöttük 2 megyei kórházat, 2 budapesti kórházat és 12 kis területi kórházat látunk, összesen 10,800 milliárdos adóssággal.

Az adósságot újratermelő 85 százalékba tartozó kórházak közel fele amúgy vidéki kiskórház, relatív nagy élőmunka-igényes, alulfinanszírozott szakmákkal (belgyógyászat, gyerekgyógyászat, sebészet, pszichiátria), amelyekben nem képesek kitermelni az előírt szakmai állomány megnövelt bérét, így elkerülhetetlenül adósságot termelnek. Csakhogy e csoportban tavalyhoz képest az adósságképzés üteme lassult.

Ugyanakkor az egyetemek 8,559 milliárd forint, az országos intézetek 6,692 milliárd forint, a kilenc budapesti általános kórház pedig 20,287 milliárd forint adósságot halmoztak fel 2019 október végére.

Azaz a csúcsintézményeknél realizálódott az adósságállomány több mint 50 százaléka, miközben e kórházak jelentős részére nehezen vonatkoztatható az "előnytelen szakmai portfólió" fogalma.

Érdekes változás tavalyhoz képest, hogy a budapesti kórházak (az Egészséges Budapest Programhoz tartozó váci és ceglédi kórházzal együtt) önmagukban az adósságállomány harmadát hozták össze 2019-ben. A legjobban felszerelt és legjobban finanszírozott budapesti intézmények súlyosbodó eladósodása egyre sürgetőbbé teszi az "Egészséges Budapest" program szakmai és gazdálkodási részleteinek kidolgozását.

2018-hoz képest jelentős csökkent az adósság-újratermelés a Péterfy Sándor utcai Kórházban, a szolnoki megyei kórházban, Hódmezővásárhelyen és Hatvanban is. Ugyanakkor a jelenleg már nem az Emmi fenntartása alá tartozó egyetemek közül háromnál is egy milliárd forintot meghaladóan növekedett az adósság-képződés egy év alatt. Hasonló arányú adósság-növekedést még egy megyei kórház és két budapesti kórház mutatott.

Valahol máshol kell keresni a "bűnöst"?

Mindez nem mutat mást, csak azt, hogy adósságtermelés okait nem lehet általánosságban meghatározni. Ha a miniszter szavaiból indulunk ki, hogy az adósságképződés 30 százalékban a menedzsment felelőssége, akkor a legnagyobb adósságot összehozó intézményeknél kellene kezdeni a rendezést. Ha csak az előnytelen szakmai portfólió a legfőbb bűnös, akkor vajon hogyan magyarázzuk a jövedelmező szakmastruktúrával működő, sokmilliárdos adósságot felhalmozó csúcsintézmények helyzetét.

Érdemes lenne a bevételhez mért adósság arányát országosan és feladatarányosan is górcső alá venni. A területi elhelyezkedés is számos dilemmát felvet, hiszen az orvosi-szakdolgozói fizetések más-más nyomást gyakorolnak a menedzsmentre az ország keleti felében, mint a nyugatiban. Külön figyelmet érdemelnének az egyetemek közeli kis, városi kórházak, amelyekben az egyetemi bérszinthez szoktatott orvosokkal az alulfinanszírozott portfólió mellett könnyen megugrik az adósság. (Az persze nagy kérdés, ha struktúraváltás címén ezekben megszűnnek bizonyos alap-ellátások, azokat hol fogják befogadni.)

A várt konszolidáció elosztásának mikéntje választ ad majd, kik kezdik "tiszta lappal" a jövő évet, és kik folytatják a sziszifuszi adósság-görgetést.Átfogó megoldás mindenesetre csak attól remélhető, ha az adósságképzést nem általánosságban, hanem területenként és intézménytípusonként (kiskórház, megyei kórházak, EBP-hez tartozó intézmények, egyetemek, országos centrumok) is külön-külön és egymáshoz képest is vizsgálnák.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

weljan, 2019.12.12 10:48

@aha: csak a betegek ne maradjanak a kórtermekben, vagy a kórház kapuja előtt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

weljan, 2019.12.12 10:46

Mint tudjuk, a jelenlegi kórházfinanszírozás a szükséges források számbavételén alapuló HBCs rendszer. A "források", azaz az egyes ellátásokhoz a szakmai szabályok és jogszabályok alapján felhasznált emberi és dologi erőforrások költsége folyamatosan változik, amit a HBCs évenkénti karbantartásával kellene követni. Ha ez megtörténne, akkor az adósság részben a mérethatékonytalanságból, részben menedzsmenthibákból, részben a rossz szakmai munkából (sok szövődmény, rossz kezelési mód választása stb.) fakadna. Ezért az alap a HBCs árkarbantarttása, szakszerűen. Ideértendő az amortizáció beépítése is, hiszen az államosítás óta a korábbi tulajdonos önkormányzatok intézményfenntartási kötelezettsége is megszűnt.
Ez lenne a konszolidáció, nem pedig az adósság kifizetésére adott alamizsna.
Vajon mi lesz, ha egynémely beszállító végrehajtást kér? És ha mindegyik?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

aha, 2019.12.12 07:51

A rosszul menedzselt korhazakat, vesztesegeket felhalmozo korhazakat be kellene zarni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html