Kórházi adósságrendezés: ez így nem működik

Harmadik évét "ünnepelheti" az új típusú kórházkonszolidáció, azaz az adósságrendezés azon módja, mely szerint a tartozások kiegyenlítésére szánt pénzt a kormány működési támogatásra és hatékonyság ösztönzésre felosztva biztosítja az adósságban úszó intézményeknek. Az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, nincs túl sok ok az örömre.
Szepesi Anita, 2018. december 19. szerda, 18:55
Fotó: Shutterstock

Idén november végére megközelítette az 55 milliárd forintot a fekvőbeteg-ellátást végző kórházak és egyetemi klinikák lejárt adóssága a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint. A tartozás több mint felét, 31 milliárd forintot már több mint két hónapja ki kellett volna fizetni a beszállítóknak. Az év során eddig, azaz 11 hónap alatt összesen 40 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel a magyar kórházak, átlagosan havi 3,5 milliárddal növelve a tartozásállományt.

Intézményenként számba véve a november végi tartozásokat nincs meglepetés, a lista élén a megszokott nevek:

  • a Péterfy Sándor utcai kórház 3,4 milliárd,
  • a Honvédkórház 3,2 milliárd forinttal vezeti a sort.
  • Túllépte a 2 milliárdot a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórház,
  • és a Békés megyei kórház,
  • erősen közelíti azt a Debreceni Egyetem,
  • a Pécsi Tudományegyetem,
  • a Szegedi Tudományegyetem,
  • a Dél-pesti Centrumkórház (lánykori nevén Egyesített Szent István Szent László kórház)
  • és a Szent János kórház.

További 12 intézmény - jellemzően nagy megyei kórházak - halmozott fel 1 milliárd forint fölötti adósságot.

A kórházi adósság konszolidációjáról szóló, december 13-án megjelent kormányhatározat szerint az állam 55 milliárdot szán  a 2018 szeptember 30-án fennálló adósság részbeni rendezésere. A meglehetősen kacifántosan kialakított szabályok a következők: működési támogatásként 30 milliárdot osztanak ki, ezen belül a 30 napon belül lejárt adósságok felét, a 30-60 napon belül lejártak 60 százalékát,  két hónapnál régebbiek 70 százalékát, a 3 hónapon túl lejárt számlák 80 százalékát térítik. Hatékonyság ösztönzésre, amit az adósságok kifizetése után, hatékonyságjavító beruházásokra használhatnak a kórházak, 25 milliárd jut minőségi és gazdálkodási szempontok figyelembevételével.

Tovább göröghet az adósságlavina

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján megjelent, intézményekre lebontott konszolidációs összegek és a MÁK novemberi adósságadatai összevetéséből a következő kép bontakozik ki. Az 55 milliárdos konszolidációból 10 milliárd biztosan nem az adósságállomány csökkenését szolgálja, ugyanis egyes intézmények a meglévő adósságaikon túl, vagy akár nullszaldós egyenlegük mellé, pluszként kapták. A szétosztott összegek és a novemberi tartozásadatok azonban már újra 11 milliárdos mínuszt mutatnak. A kórházak ugyanis nem adósságaik arányában, hanem valamilyen - nem ismert szisztéma - szerint részesültek konszolidációban. Egyszerűbben mondva, az elosztásnál nem vették figyelembe az egyes kórházak eltérő betegellátási feladatait, és azok díjazását. Vannak olyan szakmák, amelyek elvégzéséért többet fizet a biztosító, mint amennyi azok költsége, és vannak olyanok, amelyek eleve csak veszteséget termelhetnek - mutatott rá korábban a Népszava.

Így aztán november végén, a konszolidációs támogatással együtt t is a Honvédkórházban és a Péterfiben továbbra is 1,3 milliárd körüli marad a lejárt tartozás értéke, míg a BAZ-megyei kórház 1,7 milliárdos plusszal közelít az év végéhez.

A tartozásoktól nem szenvedőknek, illetve a tartozások felett kiosztott 10 milliárdos plusszal nem számolva, optimális esetben az adósságrendezést 45 milliárd forint szolgálja. Ugyanakkor a korábbi évek tapasztalatai alapján ezt sem állíthatjuk bizonyosan. Tavaly év végén például 44,5 milliárd forint volt a konszolidációs támogatás, az adósságállomány azonban november végétől csak 30 milliárd forinttal csökkent. Az év utolsó hónapját és a járóbetegellátókat is figyelembe véve - a szakrendelők ezúttal 1,5 milliárdot kaptak adósságrendezésre, ami nagyjából a felét fedezi a tartozásaiknak - 55-60 milliárddal zárulhat az év, azaz jobb esetben úgy mint tavaly 15 milliárdról, rosszabb esetben ennél magasabb összegről kezdhet újra görögni a tartozáslavina bizonyítva, hogy az elmúlt 3 évben - amióta a támogatás és a hatékonyságösztönzés című innovációt kitalálták - egy tapodtat sem sikerült előrelépni a kórházi finanszírozás rendbetételét illetően.

Ez az út sehova nem vezet

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a  "jók" ösztönzése és a "rosszak" büntetése ebben a keretrendszerben sehova nem vezet, a kórházi üzem a jelenlegi feltételek, jelenlegi hbcs-k (homogén-betegségcsoport, azaz az egyes ellátásokért járó pénz) mellett, ezen a színvonalon az előirányzottnál 50 milliárd forinttal többért működik, amit mindenképpen előre bele kellene kalkulálni a finanszírozásba. Nincsenek rejtett hatékonysági tartalékok, vágyálom, hogy milliárdokat lehetne fogni a központosított közbeszerzéseken, miként az Szócska Miklós államtitkársága idején hangoztatta. Kórházi források szerint egyedül munkaerőért folytatott versenyben itt-ott kialkudott csillagászati bérek jelentette költség adja a mozgásteret, a 7 éve állami fenntartásban lévő intézmények menedzsmentjének kezét szinten minden más területen gúzsba kötötték.

Ideje lenne szembenézni azzal, hogy adósság mindaddig legalább ezen a szinten fog újratermelődni, amíg a kórházi finanszírozást nem teszik rendben, nem aktualizálják az elszámolás alapjául szolgáló hbcs-ket, azaz az ellátásokért járó finanszírozást. A konszolidációs pénz átláthatatlan felosztásával ugyanis nem a kórházak büntetik, hanem a beszállítókat, akik nem felelősek a tartozás keletkezéséért - fogalmazott lapunknak a beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A finanszírozási rendszer átalakításához minden adat és a szakértők szaktudása is rendelkezésre áll. Ideje, hogy az egészségügyi kormányzat a kórházvezetőkkel és a NEAK szakemberivel hozzáfogjon ehhez a munkához - hangsúlyozza Rásky László, aki szerint sem a hbcs-k rendbetétele, sem az orvostársadalommal sem a pénzügyi tárcával való konfliktus felvállalása nem halogatható tovább.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

monica_schuster, 2018.12.21 11:17

nem arrol volt szo, hogy a korhazak beszerzeset központilag fogjak megoldani es nem Megye es Fövaros szinten? Mert akkor mar a Korhazak / orvos, igazgatok, osztalyvezetök, etc./ nem fognak profitalni semmilyen cegtöl, mert csak a termeket fogjak megkapni -mondjuk havi lebontasban heti szallitassal...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2018.12.21 10:49

@zappara: És a költségek csak nőnek és nőnek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2018.12.21 10:34

@rigolya: csakhogy az az évi 50 milliárd még mindig csak ennek a borzalmasan működő EÜ-nek az életben maradásához elég
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2018.12.21 10:32

@monica_schuster: igen
de azért Mo. nem költ olyan sokat EÜ-re, mint a legtöbb EU ország..az átlagtól elég messze vagyunk (alulról a negyedikek)nálunk csökkentek a kiadások, annak ellenére, hogy nyílván egy modern eü eszközei+béremelések miatt nőni kellett volna a szintentartáshoz ráadásul az emberek ennek jó részét(egyre nagyobb részét) a saját zsebükből, a kötelezőn felül fizetik (paraszolvencia, magán-eü)
az állam csak a 67%-át állja (71%-ról indultak
a rendszerbe érdemi, hatásos beavatkozás nem volt (az, hogy a kórházigazgatók nem nyilatkozhatnak, vagy az, hogy adatokat nem közölnek, vagy, ha igen, sokszor átláthatatlan módon, az nem az)...orbán nagyjjából 7 évig beszédeiben a szájára sem vette..jól láthatóan egy értelmes gondolatuk sincs, mit kellene csiinálni (mivel itt nemigen mondhatják, hogy soros)..így aztán elég vezető helyeket foglalunk el továbbra is "felesleges" elhalálozásban..(ennyit a demográfiai növekedés akarásából, vagy még nem esett le neki, hogy ha vki értelmetlenül, a rossz ellátás miatt nem hal meg, vagy nem kell leszázalékolni, akkor továbbra is részt vehet a termelésben...pl. máig is inkább amputálnak beteg végtagot a gyógyítás helyett, mert arra a kórházak több pénzt kapnak, jobban fizet, azaz ezt ösztönzik érthetetlen módon)
pedig ugye az állandó kétharmaddl bármikor hozhattak volna az orvosbáróknak kellemetlen intézkedéseket..de már felszámolhatták volna (persze valóságos strukturális átlakítások után, mert ma szinte ez tartja fenn a rendszert) a paraszolvenciát is
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

monica_schuster, 2018.12.21 09:47

az orvosok, anyagosztalyvezetök es igazgatok / orvosi,gazdasagi / zsebeit tömö cegek a termekek araiban kompenzaljak a többletköltseget amit aztan a polgarok adobefizeteseiböl ad tovabb a kormany a korhazaknak a megfelelö adatok alapjan...Ezert kerül olyan sokba az EÜ penzelese MO-on...es ez ellenörizhetetlen, mert altalaban a külföldi anyaceg allja a költsegeket, persze a magyar cegek ennek egy reszet az arakban ervenyesitik egy reszet pedig külföldön fizetik ki....erre pedig nincs olyan rendszer ami elleörizhetöve tenne..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html