A kormány által kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűnek minősített egészségipari szektor öt meghatározó szakmai szervezete  - Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter),  Orvostechnikai Szövetség (OSZ) - a miniszterelnök összefogást sürgető felhívásával egyetértve közös javaslatcsomagot állított össze Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter részére az egészségügyi ellátórendszer megerősítése és a hazai orvostechnikai ipar megvédése és versenyképességének javítása érdekében - olvasható a szervezetek közös közleményében.

Eszerint a hazai orvostechnikai szektor vállalatai minden rendelkezésükre álló eszközzel segítik a járvány elleni védekezést. A hektikusan változó piaci viszonyok között is folyamatosan ellátják az egészségügyi intézményeket a védekezéshez szükséges orvosi eszközökkel, szakmai képzéseket szerveznek a koronavírus diagnosztikáját és kezelését szolgáló technológia hatékony alkalmazásáról, valamint eszköz- és pénzadományokkal is támogatják az ellátórendszer működését.

Az orvostechnikai szektor kész konstruktívan együttműködni a kormányzattal annak érdekében, hogy hazánk sikerrel vegye fel a küzdelmet a koronavírussal szemben, és megerősödve kerüljön ki a válságból. A siker záloga a partnerség - fogalmaznak a javaslatcsomagot kidolgozó szervezetek, ezért a legfontosabb területeket kiemelve, a következő intézkedéseket javasolják.

  • A tudományos és technológiai vívmányokra épített, értékalapú egészségügy a páciensek és minden ágazati szereplő hosszú távú közös érdeke. Az értékalapú megközelítés gyakorlati érvényesülése a kórházi közbeszerzésekben a legalacsonyabb ár helyett a diagnosztikai-terápiás hatékonyság döntő szempontként történő alkalmazását igényli.
  • Az orvostechnikai beszállítók működését nagyban megnehezíti, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a kifizetetlen kórházi tartozások okozta finanszírozási kihívásokkal is meg kell küzdeniük. A biztonságos egészségügyi ellátás pénzügyileg stabil intézményrendszert feltételez. A beszállítók által a kórházak részére már hónapokkal korábban kifogástalanul teljesített szállítások ellenértékét mielőbb rendezni szükséges.
  • A betegek által otthonukban használható gyógyászati segédeszközök ellátási lánca szintén forráshiánnyal küzd, a több mint egy évtizede változatlan hatósági árak felülvizsgálata rendszerszintű beavatkozást igényel, ellenkező esetben súlyos ellátási zavarok lépnek fel. Egyre több segédeszköz szaküzlet számára tűnik már megoldhatatlannak a szakképzett egészségügyi dolgozók megtartása.
  • A döntően exportra termelő magyar orvostechnikai ipar versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy miként tud felkészülni az Európai Unió jövőre életbe lépő orvostechnikai rendeletének (MDR) szigorított szabályaira. A szektor testre szabott képzési és támogatási programok, továbbá a külpiaci sikereket elősegítő nemzeti szabályozás kidolgozását várja a kormányzattól.
  • Az egészségügy és az egészségipar modernizációja kéz a kézben jár. A hazai innováció "kvantumugrásának" előfeltétele az új egészségügyi technológiák itthoni alkalmazásának felgyorsítása, a magyar szakemberek általi megismerésük ösztönzése.
  • A kormányzat Egészségipari Stratégiájával összhangban az állami egészségügyi adatvagyon kutatási-fejlesztési célú hasznosítását biztosító, átlátható jogi környezet kialakítása szükséges.
  • Szakmai konzultációs fórum létrehozását kezdeményezik kormányzat és az iparág közös ügyeinek megvitatására.

Az öt aláíró szervezet együttesen 269 gazdasági szereplőt, a kapcsolt vállalkozásokkal és a beszállító partnerekkel együtt ennek többszörösét képviseli.