Dermesztő számok a magyar egészségügyről

Ma nagyobb a lemaradásunk az EU-15 átlagától és a visegrádi országoktól számos, alapvető egészségi állapotot jelző mutatót illetően, mint a nyolcvanas évek végén volt. Az egészségügyet negligáló politika sok tízezer ember életébe került, a kormányzat pedig nem vállalja ezért a felelősséget, aminek cinikus megjelenése, hogy most éppen a kórtermek kifestése lett a legfontosabb feladat - mondta az Egészségügy öt dimenzióban című keddi konferencián előadásában Orosz Éva professzor, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpolitikai doktori program vezetője.
Szepesi Anita, 2020. január 14. kedd, 15:45
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Magyarország egészségügye 2003 és 2018 között mindenféle mutatóban leszakadó pályára került a visegrádi országokhoz és az EU 15 fejlett országához képest. Ez annak ellenére így van, hogy a kormányzati kommunikációból azt halljuk, javult a népesség egészségügyi állapota. A javulás ugyanis elmarad az átlagtól, és a hasonló fejlettségű, adottságú országokétól, így leszakadást jelent - hangsúlyozta előadásában Orosz Éva.

A lemaradás abból ered, hogy több mint 10 éven keresztül Magyarországon alig emelkedett az egészségügyi közkiadások reálértéke, amíg a visegrádiaknál lényegesen dinamikusabb volt a növekedés. Orosz Éva az országok egy főre jutó egészségügyi közkiadások növekedését vizsgálva 2003-at vette bázisnak. A költések növekedését számba véve megállapította, hogy míg 2006 és 2018 között a csehek 36, a szlovákok 44, a lengyelek 77 százalékkal növelték az egy főre jutó egészségügyi közkiadásokat reálértéken, Magyarországon ez a növekedés 3 százalék volt. A gazdasági környezet ennél sokkal dinamikusabb bővítést tett volna lehetővé, azonban a politikai prioritások miatt az egészségügy nem profitált a gazdasági növekedésből - fejtegette Orosz Éva.

Egészségügyi közkiadások növekedés a visegrádi országokban/Orosz Éva

A magyar költségvetés elosztásakor az egészségügy nagyon a sor végén kullog, a kormányzati kiadásokból való részesedésével Magyarország a legutolsók közé tartozik az EU-n belül. Az utóbbi évek dinamikus növekedéséből az egészségügy helyett elsősorban a sport részesült,

megdöbbentő, hogy mennyire torzult a magyar költségvetés szerkezete 2010 és 2018 között

- fogalmazott a professzor.

A sport közkiadásokon belüli részesedése már a 2010-es 3,6 százalékkal is lényegesen az uniós átlag (1,3 százalék) fölött alakult, 2017-re azonban 7,4 százalékra ugrott, ami hihetetlen mértékű EU-szerte, 5,1 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot, s egyetlen ország sincs még közelében sem - részletezte Orosz Éva.

GDP, egészségügyi közkiadások, magánkiadások, teljes egészségügyi költés Magyarországon/Orosz Éva

Ha ezt a pluszt az egészségügyre fordította volna kormányzat - tehát nem vett volna el a sporttól, csak a plusz forrás került volna az egészségügyi büdzsébe - , akkor 2017-ben 680 milliárd forinttal lett volna magasabb az egészségügyi közkiadások szintje, ez 37 százalékkal több az egészségbiztosítási alap és 42 százalékos plusz forrás a temészetbeni szolgáltatások szintjén. A többletforrást minimálisan megengedte volna az ország gazdasági növekedése - hangsúlyozta a szakértő.

Azonban nem csak pénzről van só, hanem emberi életekről, az egészségügyi közkiadás ugyanis jelentősen befolyásolja a kapacitásokat, a hozzáférést, a minőséget és az ellátás színvonalával összefüggésben az elkerülhető halálozást - jegyezte meg Orosz Éva.

A 65 év alattiak idő előtti halálozási rátájának mérsékelt javulása mellett 2000 óta a relatív helyzetünk döbbenetes mértékben romlott Csehországhoz képest. A négy fő krónikus betegségcsoportban (szívbetegség, vastag- és végbél daganat, tüdőrák) 1989-ben a magyar idő előtti halálozási ráta 10 százalékkal, 2015-ben már 60 százalékkal volt magasabb mint a cseh mutató, az uniós átlagnak pedig 2,4 szerese a magyar ráta.

A drámai adatok mögött pénz van, de ne csak arányokról és rátákról beszéljünk, hanem emberi életekről - mondta Orosz Éva. A 2011 és 2016 közötti, 6 éves időszakban évente 49-46 ezer (összesen 285 ezer) 75 évesnél fiatalabb magyar halálozott el elkerülhető (megelőzhető vagy kezelhető) halálokok miatt. Számításai szerint ha az elkerülhető halálozásban elértük volna (ugyanakkora lett volna a 100 ezer 75 évesnél fiatalabb személyre jutó halálozási ráta)

  • Csehország színvonalát, akkor 95 ezerrel (33 százalékkal) kevesebben,
  • Lengyelország színvonalát, akkor 85 ezerrel (30 százalékkal) kevesebbe,
  • Szlovákia színvonalát, akkor 47 ezerrel (16 százalékkal) kevesebben,
  • Portugália színvonalát, akkor 158 ezerrel (55 százalékkal) kevesebben haltak volna meg a 6 éves időszakban.

Ez az emberéletekben mérhető vesztesége annak az opportunista kormányzati politikának, ami nem törődik a hosszú távú érdekekkel csak rövid távon gondolkodik. Ez a fajta mechanizmus már a kilencvenes évek végén kezdett kialakulni, s ebből az ördögi körből azóta sem sikerült kikerülni. A források szűkülése párosul a szabályozás hiányosságaival, elavult a struktúra, hiányzik a koordináció, jelen van a negatív ösztönzés, összességében ezek vezetnek a humán erőforrás válsága mellett a betegellátás növekvő zavaraihoz, ami átmegy egy felelősségi és bizalmi válságba. A kialakult helyzetért pedig a kormányzat nem vállal felelősséget, ennek a cinikus megjelenése, hogy mindezekre a problémákra az a válasz, hogy fessük ki a kórtermeket és az eredményt hoz, miközben pedig egyre kedvezőtlenebb a lakosság egészségi állapota - mondta Orosz Éva.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mekelekke, 2020.01.16 01:00

@Nyugatos_szolasszabadsag: Ha a kormány holnaptól évente százezer millárdot költene az egészségügyre, akkor a rendszerbe beépült tolvajok évente százezer milliárdot lopnának el. Tehát a végeteredmény akkor is pont ugyanez a szarkupac lenne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nemhiszem, 2020.01.15 13:41

@Nyugatos_szolasszabadsag: faszikám ennyire nem megy a grafikon olvasása? a cikkben lévő ábrán amire hivatkozol pont az látszik, hogy most költ annyit a kormány egészségügyre mint költött 2006-ban.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nemhiszem, 2020.01.15 13:36

@Nyugatos_szolasszabadsag: és ez 100 mrd- os nagyságrend?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2020.01.15 13:19

A 2. ábrán tökéletesen látszik, hogy 2010 óta pontosan a GDP növekedésének tempójában költött egyre többet egészségügyre a mostani kormány, míg az előző kormány 4 év alatt kb 10%-os elvonást eszközölt az amúgysem szárnyaló GDP-hez viszonyítva.
És ebből is csak azt tudja valaki kiolvasni, hogy "Mocskos Orbán". Elképesztő tudatlanság szükséges ahhoz, hogy a fenti 2 ábra alapján valaki arra a következtetésre jusson, hogy a Fidesz nem törődött az egészségüggyel.

Gondolom az ábrák amúgy szándékosan 2003-tól meg 2006-tól kezdődnek, mert ha 2010-nél vonnánk egy közös kiinduló szintet, még nyilvánvalóbban kiderülne, hogy Magyarországon az elmúlt 9 évben pont a Szlovák és a Cseh fejlesztésekhez hasonló métékű plusz források jutottak az egészségügynek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2020.01.15 13:14

@nemhiszem: Az ehavi a kórházi "közös" területek, várók felújítása, aminek ha jól emlékszem még idén meg kell, hogy valósuljon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html