Alapvetően öt területet ölelnek körül a szombati nagygyűlésen megtárgyalandó kérdések - orvosi béremelés, paraszolvencia megszüntetése, nyugdíjas orvosok foglalkoztatásának anomáliái, a nem orvosi végzettségű egészségügyi szakdolgozók kompetenciái, és az intézményi minimumfeltételek, különös tekintettel a humán erőforrás biztosítása - , amelyekre választ vár az orvostársadalom a döntéshozóktól.

A MOK mindhárom érintett tárca  - Miniszterelnökség, Pénzügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma  (Emmi) - vezetőjének eljuttatta a témához kapcsolódó részletes kérdéseket, eddig Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkártól kaptak igent a felkérésre, a Pénzügyminisztérium egyértelmű nemmel válaszolt, míg a Miniszterelnökség még nem reagált a kamara megkeresésére. Az orvostársadalomból ezret meghaladóan regisztráltak a szombati nagygyűlésre.

Kapcsolódó

Éger István elmondta, azért folyamodtak a nagygyűlés szervezéséhez, mert mióta áprilisban egy kész bértáblával álltak föl a tárgyalóasztaltól, azzal a várakozással, hogy arra a kormány májusban igent mond, ez nem történt meg, s e témában azóta megszűnt a párbeszéd az Emmi és a kamara között. Ez akkor egy olyan töréspont volt, amely megrendített az addigi tárgyalásokat jellemező bizalmat.

"Egyszerűen nekivittek minket a falnak" - fogalmazott Éger, hozzátéve, hogy ezért döntöttek a problémák társadalmasítása, azaz a nyilvánosság elé tárása mellett.

Szerinte a nagygyűlésen megjelenő döntéshozóknak mindenképpen reagálni kell arra felvetésre, hogy hogyan képzelik azt, hogy miközben egy középkorú, diplomás egészségügyi szakdolgozó bére 2022-től 690 ezer forint lesz a már elfogadott jogszabály szerint, egy nyugdíj előtt álló szakorvos tábla szerint bruttó bére 565 ezer forint. Ha erre a kérdésre nem lesz érdemi válasz, a migrációs szándék az egekbe tör majd - hangsúlyozta Éger István, hozzátéve, hogy ugyanilyen abszurd az a január óta fennálló állapot, hogy a nyugdíjas, továbbdolgozó egészségügyi dolgozó többet adózik, mint bármilyen más szakma nyugdíjasa.

A továbblépés a nagygyűlés eredményétől függ, a kamara erre feljogosított testületei döntenek majd, a MOK  felmérései szerint mindenesetre több ezren hajlandóak felmondani az önként vállalat túlmunkát.

Mi nem bajt szeretnénk, hanem eredményt, ez egy nyílt tárgyalás lesz, amihez a tárgyalóasztalnál folytatott megbeszélésbe vetett hitünkben való csalódás vezetett - fogalmazott a MOK elnöke, aki még korábban kifejtette, felvetéseik megoldása kizárólag a döntéshozói akaraton múlik, az ehhez szükséges 1000-1200 milliárd forintos forrás Magyarország jelen gazdasági helyzetében biztosítható lenne.

A MOK alapvető követelései:

  • Egységesen kötelező 900 ezer forintos kezdő szakorvosi minimális alapbér a közfinanszírozott ellátásban dolgozóknak, a munkaviszony típusától függetlenül, 2022 január 1-től.
  • A béremelés függvényében a paraszolvencia megszüntetése.
  • A nyugdíjasok diszkriminációjának megszüntetése.
  • Döntsék el, hogy orvosokkal vagy orvosi végzettséggel nem rendelkezőkkel (nondoktor, Msc. nővér) akarják-e a magyarokat gyógyítani pusztán takarékosságból.
  • Szerezzenek érvényt és ellenőrizzék mind a humán erőforrást érintően, mind az eszközöket illetően a szakmai minimumfeltételek meglétét, mert a jelenlegi állapot egy becsapás és a betegbiztonság súlyos megsértése.

A medicalonline szakportál értesülései szerint a MOK tisztújító közgyűlésén a kamara belső ellenzékének számító Újratervezés csoport Kincses Gyula egykori államtitkárt, egészségügyi szakértőt jelöli a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének.