Magánszolgáltatók: időzített bomba az új módosítás az egészségügyi ellátásban

Átfogó tárgyalásokat sürget a hazai egészségügyi ellátás ellehetetlenülése előtt a vezető magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület, amely szerint a jogszabályváltozás egyes részletei időzített bombát jelenthetnek a közellátásban és a magánszolgáltatóknál egyaránt. Jelentős előrelépés a hálapénz kriminalizálása, de átfogó bérrendezés szükséges, amely a háziorvosok és az egészségügyi szakdolgozók helyzetét is rendezi - írják közleményükben.
Szepesi Anita, 2020. október 8. csütörtök, 15:12
Fotó: Napi.hu

A Primus Egyesület az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadása kapcsán haladéktalanul érdemi egyeztetést javasol közleményében a kormányzat és az érintett szakmai szervezetek között, különben - mint írják -  nincs esély az új jogszabályban ketyegő bombák hatástalanítására.

A privát szolgáltatók szerint ugyanis a törvénymódosítás hiába hoz érdemi előrelépést több fontos területen, egyes részletszabályok érezhető egzisztenciális bizonytalanságot okoznak az orvosok körében, drágíthatják és nehezíthetik a prudens magánszektor működését, szűkíthetik az ellátási kapacitásokat, növelhetik a várólistákat, és a - pandémia időszakában egyébként is kiszolgáltatott - pácienseket hozhatják tartósan nehéz helyzetbe.

A közlemény szerint a hálapénz kriminalizálásával 2020 októberében a Primus egyik legfontosabb javaslata valósul meg. Legutóbb néhány hete szorgalmaztuk, hogy a közfinanszírozott egészségügyet fojtogató korrupciós gyakorlatot átfogó bérrendezéssel egyidejűleg kell felszámolni - hangsúlyozza Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.

Nemcsak a bérről kell egyeztetni

A Primus szerint azonban nem csak erről kellene egyeztetni. A bérfejlesztés ebben a formában rendkívüli feszültségeket okoz, hiszen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyoldalú javaslatán alapuló béremelés csupán az orvosokat, szakorvosokat, gyógyszerészeket érinti, és nem rendezi sem a háziorvosok, sem az egészségügyi szakdolgozók anyagi helyzetét. A jogszabálymódosításnak ugyancsak nem lehet célja vagy direkt következménye a magánegészségügyi szektor ellehetetlenítése, vagy a közellátási kapacitások túlterhelése - hangsúlyozza az egyesület elnöke.

Leitner György úgy fogalmaz, a bérrendezés az egyik leghatékonyabb eszköz, hogy itthon tartsuk vagy hazahozzuk az orvosokat, de olyan nagy árat kell érte fizetni, ami elveszi az örömüket. Az új szabályozás ugyanis olyan elemeket tartalmaz, amelyek röghöz kötik az orvosokat, és egyaránt hátrányos helyzetbe hozzák a járvánnyal küszködő közellátást és a minőségi magánellátást. Nagy a bizonytalanság az orvostársadalomban, munkajogi, egzisztenciális kérdések merültek fel sok kollégában, meg kell akadályozni, hogy a változások következménye ismét orvoselvándorlás, pályaelhagyás legyen.

Áremeléshez vezet

A Primus elnöke szerint a béremelés a privát ellátók számára önmagában is jelentős költségnövekedést, és ebből adódóan áremelést fog jelenteni. Az új szisztéma viszont a strukturális problémákat nem oldja meg: az ellátási kapacitást a közfinanszírozott egészségügyben nem növeli, a munkaerőhiányt nem csökkenti és infrastrukturális beruházásokat sem tartalmaz.

Mint ismeretes, az új összeférhetetlenségi szabályok között szerepel - és támogatandó -, hogy a magánpraxisban kezelt beteget az állami kórházban nem láthatják el. A magánszolgáltatók ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy egy orvos csak akkor vállalhat másodállást, ha egy ma még ismeretlen hatóság ismeretlen kritériumok alapján erre engedélyt ad.

Nagyon kockázatos erre a döntésre kényszeríteni az orvosokat, hiszen itthon nincs két szektorra elegendő orvos - egyre is csak éppen hogy. Ennek a szigorításnak ma Magyarországon nem adottak a feltételei: lebénítja az állami és a privát rendszert is, ezért csupán hosszú távú célként tudunk azonosulni vele.

Velük senki nem egyeztetett, pedig a járóbetegellátás 50 százaléka a privát ellátásban történik

A magánszolgáltatók ugyancsak sérelmesnek és érthetetlennek tartják, hogy sem a MOK, sem a kormányzat részéről semmilyen előzetes egyeztetésre nem került sor a törvényváltozást megelőzően, annak ellenére, hogy például a hazai járóbeteg-ellátás 50 százaléka ma már a privát ellátásban történik. Az iparágat tehát alapjaiban érintik a változások, amelyek - a szakmai egyesület szerint - ebben a formában veszélyeztetik a betegellátást, és ellehetetleníthetik az elmúlt évtizedben sokmilliárdos beruházásokat vállaló, tisztességesen működő, a közterhekhez hozzájáruló szektort  - áll a közleményben.

A privátszolgáltatók kerekasztal-megbeszélésre tesznek javaslatot a minisztériumnak, az orvosi kamara, a szakdolgozók és a Primus képviselőivel.

Meg kell nyugtatni az orvostársadalmat és a pácienseket is, hogy a változások ‘eredményeként' nem csupán végtelenül hosszú várólistákra és a kapuikat bezáró privát szolgáltatókra számíthatnak

-  írják.

HOZZÁSZÓLÁSOK